Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-02 / 26. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 207 Olvassuk el! Az uj félév közeledtével bizalmasan kérjük olva­sóinkat, hogy úgy az előfizetést, mint az esetleges hát­ralékot beküldeni szíveskedjenek. Kérjük lapunk barátait, hogy a mi újságunkat terjesszék ismerőseik között. Küldjenek nekünk címeket (posta, megye,) hogy ingyen mutatványszámokat küld- hessünk. — József királyi herceg halála. József királyi herceg halála alkalmából a következő jelentést kap­tuk : Mivel teljes lehetetlenség, hogy József Ágost kir. her­ceg ur ő fensége mindazoknak, kik drága és felejthetetlen fenséges atyjának elhunyta alkalmából mély fájdalmát me­leg és igaz részvéttel enyhíteni siettek, még kelló időben külön köszönetét mondjon, ő fensége hálatelt szívvel kéri mindazokat, kiknek részvétéért vagy koszoruletétért a fen­séges ur eddig még köszönetét nem mondott, hogy szive mélyéből fakadó legjobb köszönetét ez utón fogadni szí­veskedjenek. — Uj József kir. herceg. A király — mint félhivatalosan jelentik — megengedte József Ágost kir. hercegnek, hogy kettős neve helyett ezentúl a József kir. herceg nevet használhassa és viselhesse. E legfelsőbb in­tézkedés a nemzeti közéletben is nagy figyelmet s élénk benyomást kelt. Kivált a mai szomorú viszonyok közt. Az ifjú kir. herceget gyermekkorában senki se hívta kettős nevén : atyja mindig úgy emlitette, hogy »az én Józsi fiam'«, az országban is mindenütt »Józsi főhercegnek« nevezték. A kettős név akkor lett hivatalossá, mikor a kis fenség katona- sorba állt s a hadi szolgálatot a draganyosoknál kezdte. Akkor került neve az uralkodóház nagykorú tagjainak lajstromába s hogy atyjától megkülönböztessék, azért visel­tették vele a keresztségben kapott nyolc név közül a két elsőt kapcsolatosan. Most pedig maga folyamodott az ural­kodóhoz, mint családfőhöz, engedje meg, hogy a dicsőült atya és nagvatva neve immár harmadizen reá, mint az ő jogutódukra szállhasson. Nem akar tőlük többé névben se különbözni, mert az a törekvése, Tiogy történeti nyomdo­kaiba lépve, hagyományukat kövesse, müvüket folytassa. Örömmel jegyezzük föl, hogy a felség ez intenciót jóvá­hagyta, midőn a kérelemnek helyt adott. Gyászos köz­viszonyainkban vigasztaló jelenség, hogy legfelsőbb helyen j súlyt helyeznek a József kir. herceg névvel járó históriai fogalomnak nemcsak perennitására, hanem örökségül át­szálló erkölcsi tőke értékére is. — Képviselő-választás. A mármarosmegyei Técsőn junius 27-én volt a képviselő-választás. A kerület mandátuma Keglevich István gróf halálával üresedett meg. A kerület képviselőjévé nagy szótöbbséggel dr. Szilágyi István orvost függetlenségi programmal választották meg, egy ujpárti jelölttel szemben. — Uj szolgabiróság. Máramaros vármegyébe erősen folyik a bevándorlás Galíciából, s a hatóságok nem tudják megakadályozni. Az ellenőrzés szigorúbb lehetővé- tétele végett a vármegye a miniszterhez felterjesztést in­tézett, hogy Kőrösmezőn uj szolgabirói hivatal állíttassák fel. A miniszter hozzájárult a kérelemhez, a költségek fe­dezését is magára válalta. — A nagyöszi földmivesember szobra. Nagy­ősz torontálmegyei község szobrot emelt egyik polgárának, Tuttenuy Ferencnek, aki egyszerű földmivesember léttére legkitűnőbb állatorvosa volt megyéjének. Nem egyszer egész vidéket mentett meg tanácsaival. A leleplezési ünnepélyt vasárnap tartották meg, de már Tuttenuy Ferenc nélkül. Nem érte meg a szép napot, meghalt. Polgártársainak ün­neplését az a bensőséges gyász, melyet halála fölött éreztek, még közvetlenebbé tette. Az egész vármegye minden részé­ből Nagyósz községbe sereglettek az egyszerű földmivelők. Az ünnepi szónokok mind a föld népéből kerültek ki és valamennyien a maguk egyszerű módján, de megható me­legséggel méltatták az ünnepelt emlékét. Mikor az ünnep­lők szoborhoz vonultak, nyolcvan fehérruhás leány és Kasics bogárosi plébános járt a menet élén, A zene a Rá- kóczi-indulót játszotta. A szobor előtt a Szózatot levett kalappal hallgatta meg a közönség, aztán Witye Lajos, a szobor-bizottság elnöke lépett a szónoki dobogóra és üd­vözölte a megjelenteket. Utána Richsr Vilmos, az ünnepi szónok méltatta szépen az elhunyt érdemeit s beszéde után Wittye elnök átadta a szobrot a hatóság gondozásának. Az ünneplők ezután Tuttenuy sírjához vonultak ki, amelyre ifj. Róth Miklós gazda szép beszéd kíséretében koszorút helyezett. — Talpra magyar — az égen. A múlt na­pokban a délvidéken látható volt egy csodás égi tünemény, amely nagy feltűnést keltett és különösen a babonások körében sok szóbeszédre adott alkalmat. Az égi tünemény legérdekesebb magyarázatát a torontáliak találták meg. Egyik torontáli lapban ugyanis a következő tudósítást ol­vassuk : A napokban az egész délvidéken s igy Torontálban is különös égi tüneménynek voltak tanúi a lakosok. Este kilenc óra tájban ugyanis az égbolt nyugati felén kigyó- alaku égi test jelent meg. Mintegy tiz percig vakító ezüstfehér színben tündökölt, majd kigyószerü mozgást végezve, két részre szakadt s tisztán látható T. M. betűk alakját vette föl. Ebben a két betüformában még vagy három-négy per­cig fénylett s azután lassanként elhalványulva, szétfoszlott. Még nem lehetett tudományosan megállapítani, hogy az égi tünemény meteor vagy üstökös fénye volt-e: de a ma­gyar lakosság körében szent meggyőződésként hirdetik, hogy a T. M. betű az égen azt jelenti: »Talpra Magyar« s Petőfi és Kossuth lelke szólítja az égből a magyarokat talpra. — Érdekes fogadás. Beregszászon Kovács János utmester fogadott két fiakkeressel, hogy Beregszász­tól Máramarosszigetig való 127 kilométernyi utat egy fogatú, két kerekű talyigával 9 óra alatt megteszi. Kovács este in­dult, mig a két fiakkeres vonaton előre utazott. Az utóbbiak a fogadást elvesztették, mert Kovács utmester még másfél órával hamarabb érkezett Máramarosszigetre. A lónak semmi baja nincsen. — Vízbe fulás. A Szamos folyó már kivette a szabadban fürdözők közül áldozatát. Lefcsák János 22 éves kocsigyártó-segéd volt az első áldozat, ki többed ma­gával csütörtökön délután a vasúti vashídon túleső terüle­ten a Szamos folyóba ment fürödni. Lefcsák dacára, hogy nem tudott úszni, mégis belement a mély vízbe, de vesz­tére, mert csakhamar magával sodorta a sebes ár és pár perc múltán Lefcsák a mély vízbe lelte halálát. A vizbefult ember holtestét még nem sikerült megtalálni. — Furcsa halottkémi jelentés. Érdekes halottkémi jelentést állított ki egy Maros-Tordavármegyei halottkém. Halottvizsgálati bizonyítvány. 1. A meghalt vezeték-, kereszt-, illetőleg mellékneve, családi állapota: Vonya Péter. 2. A meghalt állása v. foglalkozása: Volt cs. és kir. közkovács. 3. Lakása: Dózsa Ferencnél dolgozott. 4. Születési helye: Csókafalván az ágy előtt. 5. Kora : Nem volt koros, 25 éves. 6. Vallása : Ev. ref. 7. Halál oka: Nagy Zakariás, a kit a zsandárok már bekísértek. 8. A kór neme : Utonállás, emberölés, gyilkosság. 9. A gyógykezelő orvos neve: Nem volt ideje magát meggyógyittatni, orvosi segítség nélkül halt meg. 10. A halál napja és órája: Nem nappal hanem éj­jel volt. 11. Az idő, melyben a halott eltemetendő: Nem sza­bad, mig a bíróság nem szerkeszti meg a viziraportot. Észrevételek: Nem volt ideje észrevenni, mert há­tulról üttötték le. N. N. halottkém. — Végzetes szerencsétlenség. Tóth László gulácsi földmives a napokban szántással foglalkozott a mezőn s ebben segítségére volt Erzsébet nevű 14 éves leánya, ki az ökröket vezette. A nagy -melegben a szegény állatok sokat szenvedtek a legyek csípésétől s ez az állapot hova-tovább annyira tűrhetetlenné vált, hogy az ökrök fu­tásnak eredtek, magok alá rántva a leányt, kit annyira összetapostak, hogy pár percnyi kínlódás után kilehelte lelkét.

Next

/
Thumbnails
Contents