Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-02 / 26. szám

MAGYAR FÖLDMIYELŐ

205

hogy ajka nótára nyílik és dalol. De dala nem az víg, szilaj nóta, melyet mars közben énekel, hanem szomorú, bánatos és gyászos. Mint az ő lelkülete most. Az egyedüllét, a magány a katonára is nyomasztó hatással van.

íme ily szomorú a nótája :

Egy jó anya levelet ir katonafiának :

»Gyere haza, édes fiam, halálomra várlak«. Visszaírja ezredes ur: »Ne várja a fiát,

Budapesti temetőben most ássák a sírját«.

A legény mindjobban belemerül s vége-hossza nincs a szomorú, bus nótáknak.

A csatában elesett bakáról meg igy énekel:

Öreg baka elmegy a csatába,

Azt se tudja, golyó hol találja,

Eltalálja öreg baka szivét,

Hadnagyának pedig a jobb kezét.

Azokból a dalokból említek még föl néhányat, melyeket a szabadságos katona énekel, ha letöltötte a három esztendejét. Bizony nagy idő ez, tele szenvedéssel, tele a szabadság utáni epekedéssel. De végre közeleg a leszerelés, az abfürolás napja, a mikor vége lesz a komisz életnek. És ekkor már csak a szabadságos nóták járják, alig lehet másfélét hallani. Ezekben a dalokban igen vegyes érzelmek nyilatkoznak meg. Bár legnagyobb mértékben az öröm hangja hatja át őket, de nem hiányzik belőlük a válás fölötti szomorúság se, hogy itt kell hagyni azokat, a kikhez annjfi emlék fűzi a szabadságos katonát. De hallgassuk csak meg ezeket a nótákat, a mint egy század hazajövet az utcákon végig dalolja azokat.

Sej, haj, ágas-bo'gas a diófa teteje,

Nem sok már az öreg baka ideje,

Nekem is csak harminc kis nap van hátra,

Sej, haj, kitöltőm az áristomba’, spitálba’.

Sej, haj, öreg baka ha kitölti idejét,

Zsebre vágja szabadságos kis könyvét,

Büszkén mondja a bakanyuzó zupásnak,

Sej, haj, viseljétek gondját a regrutának.

Letelt már az idő, az abfürolás is megtörtént. A kiszolgált katonák zsebrevágják a szabadságos kis könyvet, fölteszik a kis kalapot és hazafelé tartanak vállukon a katonaládával, melyben egy kis cibak is van kóstolónak az otthoniak számára. És a nóta tovább folyik:

Elértük már szülőföldünk határát,

Minden legény keresse fel hazáját.

Keresse fel azt a jó édes anyát.

Kitől három évre vette búcsúját.

Nyisd ki anyám zöldleveles kapudat,

Ereszd be a szabadságos fiadat.

Beeresztlek, édes fiam, vártalak,

Három éve, mióta nem láttalak.

Ezekben igyekeztem röviden a katonanótákról valamit szólani. Röviden, mondom, mert hisz egy vaskos kötetet lehetne Írni azokról.

Vajda József.

Gyümölcsfeldolgozó gépek kikölcsönzése.

A m. kir. földmivelésügvi miniszter a gyümölcs értékesítés előmozdítása céljából egyes oly községeknek, melyek a folyó évben nagyobb gyümölcstermést várnak és azt friss állapotban kellő áron értékesíteni nem tudják, másrészt pedig anyagilag nin- csennek abban a helyzetben, hogy gyümölcsfeldolgozó gépeket maguk beszerezhessenek, hajlandó a rendelkezésére álló »Simon«-féle cidermalmok és «Mabille«-féle almabor sajtók, valamint »Rydev«-féle amerikai vándor aszalók, nemkülönben a »György«- féle talyigára szerelt szeszfőző készülékek valamelyikét 3 — 6 heti használatra ingyen engedélyezni, ha az eziránti kérvényeiket legkésőbb julius hó 15-ig beterjesztik. Hajlandó továbbá nagyobb szilvatermő községeknek, mintegy 600 korona értékű »Casenille«- féle aszalókat teljesen ingyen örök tulajdonukba bocsátani, ha ily aszalóknak mintegy 200—300 koronát tevő építési költségeinek viselését elvállalják és annak használatára vonatkozó hozandó szabályzatok jóváhagyás végett hozzá felterjesztendők.

T Ö R V ÉN YSZÉK.

Pénz a kecske gyomrában. Érdekes pör került a napokban a szilágysomlyói járásbíróság elébe, amely hivatva lesz egy vitás kérdést megoldani. A múlt héten a hetivásár alkalmával egy Pascu Józsim nevű falusi ember hét kecskét négy kecskegidával hajtott fel Szüágysomlyóra a vásárra. Pascu már korán reggel megjelent a piacon a kecskékkel s ott állott délig, anélkül, hogy valaki is megkérdezte volna tőle a kecskék árát. Végre egy óra tájban megjelent egy ember, aki alkudozni kezdett a kecskékre s hamarosan meg is egyeztek a tizenegy kecskéré 120 korona árban. Az alku megkötése után Pascu leteritette kendőjét a földre, amint az ezen a vidéden szokás, hogy a vevő oda olvassa le a pénzt. Dragutin Nikoláj, a vevő, kezdte leszámolni a kiteritett kendőbe a vételárt. Tizkoro- nás bankjegyekkel fizetett s amint a vevő és eladó a kendő mellett guggolva olvasták a bankjegyeket, az egyik kecske az éhségtől gyötörve, észrevétlenül odadugta a fejét s a tizkoronás bankjegyekből kettőt hirtelen a szájába kapott s azt összerágta. A vevő a kecske által elnyelt pénzt beszámította a vételárba, az eladó azonban ebbe nem nyugodott meg s követelte az egész 120 koronát. A vitás kérdést a két ember a rendőrkapitány elé vitte, ez azonban nem tudván elintézni a dolgot, a járásbírósághoz utasiotta a feleket. Most tehát a járásbíróság fogja eldönteni, hogy kinek a kárát képezi a kecske által felfalt két tizkoronás bankjegy.

____ AM E R I^K A

Ar

ató tanulók. Az Egyesült Államok Kanzasz államában eredeti módját találták ki az emberek annak, hogy az idei aratást miképen lehet korábban elvégezni és a learatott gabonát födél alá takarítani. Kanzasz államban ugyanis az idén dús aratásnak néznek elé s mivel az államban nagy munkáshiány van, a nagy farmtulajdonosok a déli államok egyetemeihez fordultak és onnan kértek szegény diákokat az aratáshoz. Most tehát már csak a diákoktól függ, hogy a vakációt pihenéssel, vagy nehéz mezei munkával fogják-e eltölteni.

Newyork négy millió lakoaa. Hivatalos statisztika szerint Newyork lakóinak száma nemsokára eléri a négy milliót, 1750-ben 10.380, 1800-ban