Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-22 / 3. szám

18

MAGYAR FÖLDMIVEEŐ

A viszálykodás, az egyenetlenség mindenkire nézve keserűséget és kellemetlenséget hoz. Hát még ha a házastársak közt a viszálykodás mindennapivá lesz, piennyi boldogtalanság szftló'oka.

Megzavarja a békés otthont. A férj kerülni fogja családja tűzhelyét és keres magának szórakozást másfelé. A nő szive keserűséggel telik el, elégedetlenné lesz önmaga iránt és azzá teszi egész családját.

De különösen a gyermekek fogják megérezni a viszálykodás hatását. A gyermek, ha mindjárt öntudatra ébredésének hajnalán van is, gondolkozik, bírál, Ítél. Jaj annak a szülőnek, ki gyermeke előtt úgy tűnik fel, mint méltatlan apa vagy anya. Az a gyermek ösztönszerüen az ártatlanabbhoz húzódik és elitéli a másikat. Bizalmatlanná lesz és szivében azokat a jeleneteket megőrzi és mindig szomorúan fog visszaemlékezni reájuk.

Ha már a viszálkodásnak és örökös perpatvarnak ily szomorú következményei vannak, menynyivel veszedelmesebb kihatása lesz, ha a szenvedélytől elkapott férfi feleségére emeli kezét, és azt ütlegeli.

A török közmondás azt mondja: »még virággal se iisd meg a nőt!« Bizony ne, mi is azt mondjuk, mert olyan családban, hol e szomorú jelenet megtörténik : a sirig tarló boldogtalanság fészket kezd rakni. Jegyezzék meg jól a férfiak, hogy az a nő, kire férje ráemelte a kezét, sohasem fogja tudni elfeledni e jelenetet. Hiába minden kifogás! A bölcsőnél, midőn az az anya boldogan ringatja gyermekét, a legédesebb percekben, midőn a lecsende- sült vihar után feledve látszik minden: eszébe fog jutni és keserves kényeket csal a szembe.

Mit szóljunk a gyermekekről, kik tanúi valónak az ilyen jelenetnek!? Megtörtént, hogy egy gyermek éveken keresztül nem akarta elfogadni apja ölelő karjait, mert visszaborzadt azon karoktól, melyek az ő édes anyját ütlegelték. És ezen nem is lehet csudálkozni. Ott. hol a házasfeleket a vak szenvedély arra ragadja el, hogy egymást ütlegeljék, megszűnik minden bensőség, minden szeretet és tisztelet a ház szentélye iránt.

Pedig hány és hány asszony van, ki titokban sir, és a világ előtt takargatja sebeit, melyeket férje durvaságaitól szenvedett. Az ilyen férfi nem méltó arra, hogy becsüllessék, hogy gyermekeitől tisz- teltessék.

És aztán majd ha jönnek a csendesebb napok, az öregség napjai ? Mennyi keserű szemrehányás és lelkiismeret furdalását kell majd ezek miatt elszenvednie ! Mennyire pirulni kell a gyermekektől,- kik ama sötét képek emlékét megőrizték.

Valóban, ha e sorokat olvassátok majd a családokban és érzitek, hogy ezek titeket is érintenek keresztény családapák, térjetek eszetekre és fogadjátok fel erősen, hogy bár mily szenvedély dúljon is szivetekben: legyőzitek azt! Heater.

A magyar Falb A magyar halb névre egy magát Szinusz-nak nevező időjós pályázik, aki Hajdúnánáson lakik Rendesen megcsinálja a maga jövendölését és egyik-másik jóslása be is szokott válni. Most is beküldte a maga jövendölését Sziriusz.

Január második feléről azt jósolja, hogy csapadékos lesz, gyönge hideggel, hóval és esővel, ködös lesz és szeles. Februárra is esőt, csak itt-ott havat, jósol Sziriusz s február 12-én egyébként holdfogyatkozás napján, elsőrendű kritikus napot. Márcziusban már kevés lesz az eső. Első fele a hónapnak hideg lesz. Az április természetesen szeszélyes a Sziriusz jövendölésében is, Junius eleje és vége nagyon esőt- len. Annál esősebb lesz Sziriusz szerint Julius hónap, utolsó hetére pláne felhőszakadások várhatók. Nagyon rossz lesz az időjárás augusztusban: kevés eső, viharos szelek, 15-én holdfogyatkozás, melyet a felhők miatt kevés helyen fognak látni és elsőrendű kritikus nap. Az augugusztus 30 iki napfogyatkozásra Sziriusz nagy hőséget jósol. Szeptember száraz és meleg zivatarokkal, viharos szelekkel. Október hűvös, ködös. esős. November első fele száraz, hideg második fele ellenben csapadékos, sőt könnyen havas. A december már valóságos telet hoz, sok hóval. És hangsúlyozza Sziriusz, hogy az 1905. esztendő nagyon kritikus lesz, igen szeszélyes, ám a gazdákat megvigasztalja, hogy kielégítő, rendes, jó termést hoz. Ezeket jósolja Sziriusz s még ha csalódni is fog, azért — pályázhat a magyar Falb névre.

Az adÓBság-csinálásról.

Különösen ügyeljünk a kölcsönnél először is arra, hogy a kamat a lehető alacsony legyen. Igaz ugyan, hogy a törvény az uzsorát üldözi s igy legalább a kölcsönkérő attól mentve van, hogy a bőrét lelketlenül nyúzzák; hanem azért még nagyon is nagy különbség marad, vájjon én 5 avagy 8-cas kamatot fizetek-e. S innét nem ritkán felmerül azon eset is, hogy mig 5—6 kamat mellett tán indokolta kölcsön, addig 8 kamat mellett tanácsosabb az egészet abban hagyni.

Egy másik körülmény, a melyre szintén ügyelnünk kell az, hogy a kölcsönt rövid időre sohase kössük meg, s igy ne legyünk kitéve azon eshetőségnek, hogy balesetek közbejöttével a hitelező nyakunkra mászhassék. Az oly adósság, melyet a gazda befektetési célból szokott Ltenni, rendesen időt kíván miglen gyümölcsözővé válik. Nagyon indokoltan tehát ilyenformán okoskodni, hogy majd meghosszabbítjuk, ha lejár az ideje. Gazda-ember rövid időre még akkor se vegyen fel pénzt, ha mindjárt a legszebb reményei vannak is annak gyors visszafizet- hetésére. Közbejöhet egy kis csapás vagy egyéb nem számított körülmény s csak azon veszi magát észre, hogy nagyon is körmére égett a dolog s nem ritkán többet vészit a vámon, mint a mit nyerne a réven.

Számos eset van azonban, a midőn az adósság- csinálásnak egészen más és meg nem engedett rugója van. Ilyenkor aztán birtokunk fnndamentomát mozgatjuk s rendesen a szomorú végét akkor vesz- szük észre, a midőn meggondolatlan tettünk végeredménye nyakunkba dől.

Igaz, hogy a magyar vendégszeretet hetedhét országon ismeretes ; csakhogy ennek is megvannak egyes oly kinövései, melyek nem egy esetben végzetesek lehetnek. Nagyon sok magyar ember még mindig rabja a dáridóknak, s nem tud magának