Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-05-21 / 20. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 158 szernek nem volna szabad egyetlen baromfitenyésztőnél sem hiányozni. Föllélegzés. A gazdák végre szabadon léleg- zenek. Különösen az Alföldön már fenyegetővé vált a szárazság. Sokan attól tartottak, hogy a tavalyi meleg idő megismétlődik, a mikor is réteket és vetéseket a májusi forróság rontotta meg. A börzespekuláció már ki is használta az aggodalmat s kezdte fölverni a gabona árát; de éppen jókor vágott közbe az eső, mely reményünket egyszerre fölélesztette. A kezdetben szórványos zivataros eső áldásos országos esőbe ment át, mely nyilván beváltja Eszterházy herceg juhászának mondását, melyet a mai korra igazán, igazán elmondhatjuk hogy többet ér, mint a budapesti házak. A darázs irtása. Különösen tavasszal nagyon fontos, hogy a darazsakat pusztítsuk. Ilyenkor ugyanis aránylag nagyon kevés darázs van még, de ha egv ilyent elpusztítunk, többet ér, mintha ősszel százával fogdosnánk össze. Mert a kora tavasszal röpködő darazsak majdnem kivétel nélkül nőstények, amelyből a nyár folyamán a számos fiatal darázs származik. A darázs nősténye is, akár csak a méhek királynéja, egész életére csak egyszer ter- mékenyül meg s az első meleg tavaszi napok eljöttével előbujik telelőhelyéről, hogy még a ta- vaji petéit lerakja. Aki tehát tavasszal egy két darazsat elpusztít, az eredményesebb munkát végez, mintha — ahogy mondottuk — nyáron százszámra öldösné őket. Itt említjük meg, hogy a darázs csípése veszedelmesebb mint a méhcsipés. A darázs ugyanis állati hullákon is táplálkozik s csípése vérmérgezést is okozhat. Igen jó szer darázscsipés ellen a közönséges viz, amelyben konyhasót oldunk föl. Egy pohár vízre egy evőkanálnyi sót számíthatunk. Ezzel kell a csípés helyét bedörzsölni. Egy óriási ökör. Az ez évi berlini hizómarha kiállításon volt egy ritka nagyságú hízott ökör látható a melynek magassága 2 méter, a hossza pedig 3.6 méter volt, súlya pedig 18 métermázsát nyomott. Ezen állat simenthali és pinzgui keresztezésből e- redt, hazája pedig Tirol, kora csak 5 éves. Az állat tulajdonosa most a világ körül fogja mutogatni a ritka állatot. Bor paradicsomléből. A borhamisítók leleményessége páratlan. Ezek az emberek hihetetlen képzelőtehetséggel, ügyességei és vakmerőséggel használják fel a tudományt arra, hogy hol a borivókat, hol a kincstárt becsapják. Igv most Avignon vidékén olyan természetes bort mérnek, mely kis tan- ninen és némi droguán kívül nem tartalmaz egyebet, mint tiszta hamisittatlan paradicsomlevet. Ennek a nemes italnak a szine, ize, zamatja tisztára olyan, mint a szőlőnedvé, pedig nincs benne szőlőnedv egy árva csepp sem. HÁZI-ASSZONY. A beteges cserépnövények kezelése. Sok háziasszony valóságos rabja a lakását díszítő cserépnövényeknek, mert napjainak minden idejét leköti azok kezelése. Öntözgeti. tisztogatja, nyesegeti, átülteti, védi a hideg és meleg ellen, szóval mindent megtesz, mert tudja, hogy a szép virágok jelzik egyúttal a háziasszony nemesebb érzületét, finom ízlését. S mily nagy mégis a hosszúság, hogy ily nagy gondozás dacára is nem tud olyant felmutatni, mint aminőt szeretne. Miért ? mert tulságba viszi a gondozást az öntözést, átültetést stb. minek következtében a levél sárgulni kezd, lelankad vagy lehull. Ilyen esetben leghelyesebb a cserépben levő földet kiszáradni engedni, azután a növényt a cserépből kivenni, a gyökérzetet körülvevő földlapdát ujjainkkal kissé szétmorzsolni s a külső réteg minden részét lerázni. Ezután a növényt meglehetős száraz félig humusszal kevert műtrágyás földdel telt cserépbe helyezzük el és pedig egy akkora cserépbe, hogy a fal és a gyökérlapda között levő föld 3 centiméternél nagyobb tért ne foglaljon el. Ültetés után bőven megöntözzük, hogy a föld leüllepedjék, a további öntözést pedig csakis akkor folytatjuk, ha a növény nőni kezd. Indokolt azonban az öntözés akkor is, ha a levegő oly száraz, hogy a cserépben levő nyirkosság gyorsan elpárolog. Mihelyt a növény leveleit hullatni kezdi, az öntözés mindig beszüntetendő. Hogy az öntözés beszüntetése mily javitólag hat a romlásnak, lankadásnak induló növényzetre arra nézve legvilágosabb példa az anheizholzi növényházban történt tüzeset. Ugyanis a növényház kigyuladván, az ebből keletkezett füst ezer és ezer növény elhervadását okozta. Természetes lehetetlen volt ezek újjá átültetését eszközleni s épp ezért az öntözést szüntették be 10 napra. Ezen idő teljesen elegendő volt arra, hogy a hervadásnak indult, félig meddig tönkre ment növények ismét magukhoz térjenek. AMERIKA Hazajött, hogy eszét veszítse. Marcy- falván regénynek beillő eset történt. Egy Diener Mari nevű leány három évvel ezelőtt Amerikába vándorolt. Ott szolgálatba lépett s olyan jó helyet kapott, hogy pár ezer dollárt sikerült neki megtakarítani. Ezzel hazajött. De amikor belépett szülei lakásába, megrenditő látvány tárult eléje. Éppen akkor látta el a szentséggel a plébános haldokló édesanyját. A boldogtalan leány leborult haldokló anyjának ágya elé és siró görcsökbe esett. Oly rosszul lett, hogy kórházba kellett vini. Szavát is elvesztette és elméje elborult. Az amerikai szabadságharc utolsó tanúja. Gronk Hiram, az 1812-iki angol-amerikai háború utolsó tanúja 105 éves korában halt meg Newyork államban. Cronk a szokásos egészségi szabályokra nem sokat adott. Hetven éves koráig bagózot és annyi pálinkát ivott, ameny- nyihez csak jutott. Utóbbi időben újra kinőttek a fogai és tarkóján uj haj nőtt. Keresztes pók. Egy amerikai természettudós megfigyeléseket végzett az irányban, hogy mennyi táplálékot vesz magához egy nap alatt a keresztes pók. Reggel első prédája egy fülbemászó bogár volt, de nyomban utána egy lég}' került hálójába. A pók azonnal körülfonta a legyet s azután visszament előbbi zsákmányához. Rövid idó alatt megette mind a kettőt s azután pihenőt tartott. Ez reggel öt óra körül történt. Hét órakor a pók újra lesbe állott s elfogott egy nagy kék dongót s az egész nap folyamán még százhúsz kisebb zöldes rovart és legyet fogott, behálózta őket s aztán pihenőre tért. Este a megfigyelő egy kis lámpával kisérte figyelemmel a pókot, amely elhagyta hálóját és egy másikat font magának a következő napra s mikor azzal készen volt viszatért előbbi hálójához s lassan elfogyasztotta a nappal zsákmányul ejtett rovarokat.
