Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-05-07 / 18. szám
MAGYAR FŐLDMIVELŐ 141 mét mintegy 1000 méternyire egy facsoport közepén ketté oszlott: egyik fele a magas felhőkbe emelkedett, a másik pedig a földön szétterült. Egy-két pillanattal később az égboltozat oly derült lett, mint a legszebb napokon szokott lenni. A tölcsérnek hatásai nem több mint 150 méternyi szélességre terjedtek ki; pályája keletkezése helyétől feloszlása helyéig mintegy 4 kilométer. Valamennyi fának növénynedve, melyet érintett, teljesen elpárolgott, ügy ki volt száradva, mintha 24 órán keresztül 150 fokra melegített kemencében tartották volna, a nedves anyagnak nyoma sem maradt. Az óriási gőzmennyiség, mely pillanat alatt fejlődött ki, csak ugv menekülhetett, hogy a fát összezúzta s ez a párolgás valamennyi fát hosszamentén megrepesz- tette. Az ekként kiszáradt és széthasogatott fa rosz- vezetővé válván, a villamosság utjául nem szolgálhatott többé, s mivel összetartó erejét eh észté, a vihar, mely tölcsért kisérte, a helyett, hogy kitépte volna, összezúzta. E tünemény menetét figyelemmel kisérve, látjuk, mint alakul a közönséges égiháboru pusztító tölcsérré. Két égiháborut látunk egymás mellett, egy felsőt és egy alsót, melyek egynemű villamossággal töltött felhőikkel szembe fordulnak. A felső az alsót a föld felé taszítja, ennek homlok-felhői meg lebocsátkoznak, s a talajjal poros, forgó oszlopok és fák utján közlekedésbe lépnek. Amint ez a közlekedés egyszer helyreállott, a menydörgés robaja azonnal megszűnik. A kisülések a lebocsátkozott felhőkből és a síkság fáiból álló vezetőkön keresztül történnek. A fák a villamosságtól elárasztva oly magas hőmérsékletre emelkednek, hogy összes nedvességűk egy pillanat alatt gőzzé válik, mely már az említett széthasogatást vonja maga után. Láttuk, hogy e légtüneményt lángok, tűzlángok, szikrák kisérik, a házakban több napig kénköves szag maradt, a függönyök megfakultak. íme az ilyen felhő-tölcsér alakja és romboló munkája adott alkalmat a közönséges népnek arra, hogy megalkossa a »sárkány« és »garabonciás diák« meséjét. Nagy ur a légköri villamosság. Isten mentsen az ő leereszkedésétől, az ő nyájasságától. Legveszedelmesebb, ha salon-kabátban tiszteletét teszi és tüzes tenyerével végigsimogatja a földet. Kebelében pokoli tüzet rejt és jaj annak, aki közelébe jut. _____A GAZDA TANÁCSADÓJA A délafrikai bevándorlás. Kivándorlóknak, kik esetleg Dél-Afrikába szándékoznak kivándorolni a partra szállás csak azon esetre engedtetik meg, ha 20 font, azaz 480 kor, készpénz birtokában vannak. Az angol hatóságok ezen rendelkezéstől” csak oly esetben térnek el, ha a bevándorló egy munkás szerződést tud felmutatni, mely a helyi és az indulási kikötő angol konzulétól van láttamozva. Szavatosság sertésvészért. A »Köztelek«- ben fölmerült azon kérdés, tartozik az eladó a vevőnek kártérítéssel az esetben, ha az átadott sertések között a sertésvész három napon belül az átadás után kitört, de az átadó már előre kijelentette, hogy a süldők a sertésvészen még keresztül nem mentek és hogy az átadás után semmi felelősséget nem vállal? A »Köztelek« jogi szakértőjének válasza, amely bizonyára sok olvasónkat érdekelni fogja, a következő: »Ha az eladás azon nyílt kikötés mellett történt, hogy a süldők a vészen még át nem mentek és hogy az eladó a sertések egészségi állapotáért felelősséget nem vállal, akkor a vevő se megbetegedés, se elhullás címen az eladótól semmi kártérítést sem követelhet. Ha a vétel a felelősség kizárásával történt, akkor egészen közömbös az. hogy a sertések az átvétel utáni 24 órában, avagy csak később belegedtek-e meg, mert az eladó ilyen esetben azokért az állatokért sem felelős, amelyekre nézve kétségtelenül bizonyítható, hogy már az átadáskor betegek voltak.» A tanulság ebből, hogy ha vészen át nem ment sertéseket adunk el, jelentsük ki ezt tanuk előtt a vétel megkötése előtt, hogy semmi további felelősséget az átadás után nem vállalunk. Ha pedig vészen átment falkát adunk el, e körülményt a hatósági illetőleg a kezelő állatorvossal bizonyitlas- suk és akkor mentve leszünk minden további zaklatástól. Aki azonban nem követi az elővigyázati rendszabályokat, vagy pláne valótlanul állítja a sertéseket vészen átmenteknek, azon bizony könnyen elverik a port és bizonyára meg is érdemli KI S a A Z PA. A baromfiak betegségei. (P. J.) A leggondosabb ápolás dacára is megtörténik nem egyszer, hogy baromfiakat a különböző betegségek megtámadják. A baromfiak betegségei általában két részre oszthatók, még pedig olyanokra, amelyek gyógyíthatók és olyanokra amelyek ezidőszerint egyáltalán nem gyógyíthatók. A gazdasági .állattenyésztésben különösen itt érvényesül azon általános elv, hogy a tisztaság a legjobb ápolás és a legjobb védekezés. Ennek pedig a való értékét könnyen átláthatjuk, ha figyelembe vesz- szük, hogy a baromfiakat képesek az élősdiek megölni. ügy a járványos betegségeket, mint az élősdi- éket rendesen más fertőzött tenyésztésből hurcoljuk be. Épen ezért, ha apró jószágot veszünk, bármenynyire egészségesnek láttuk is, legalább egy hétig tartsuk elkülönítve. Ha ezen idő alatt a betegségnek semmi nyomát nem észleljük, minden aggodalom nélkül bocsáthatjuk az egészséges állatok közé. Ugyancsak figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a betegségek a hiányosan táplált, tehát gyenge állatokat jobban megtámadják, miért is gondunk legyen a jó ápolásra. Összegezve az eddig mondottakat, megállapíthatjuk azt, hogy az élősdiek — tet- vek, férgek, — a rosszul táplált és kellő tisztaságban nem részesült állatokat támadják meg. A közönséges tyuktenyésztésnél leggyakoribb baj a tetvesség. Ennek legtöbször a tenyésztő az oka mert nem fordít semmi gondot az ólak tisztántartására. A tetves tyúk megismerhető arról, .hogy szomorú, tollát fölborzolja, apránként lesoványodik és végre belepusztul. Az ilyen állat igen nagy kínokat áll ki. Különösen a kotlós tyúkok megválasztásánál
