Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-23 / 16. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 126 maradnak, amit ripsznek vagy sztompnak neveznek. A ripsz vagy sztomp bányászok munkája könnyű, de a legveszélyesebb. A szén az ilyen helyeken egy- egy ütésre minden oldalról szakad, épen azért taj- szokkal (tartóoszlop) kell a tetőzetet alátámasztani, mikor azután a mainer valamelyik ütése után re­csegést hall, habozás nélkül kell rohannia a hedingbe kifelé. Jobbról, balról, felülről és minden irányból szakad a szén s a sztompokat pozdorjává zúzza. Sokszor azonban igy is megtörténik, hogy a szén menekülés előtt elborítja az aknát s a bányász szerencsétlenül jár. Én is találkoztam ott egy ma­gyarral, kit azelőtt vagy két héttel borított el a szén és csak bodija tudta nagy nehezen kiszabadítani. Koponyáján, mellén, hátán hatalmas sebhelyek mu­tatták a két hét előtt történteket és csak hatalmas szervezetének és társa két órai verejtékes munkájá­nak köszönhette, hogy két hét múlva ismét vígan digolta, meg ladolta a szenet. Mikor eljön a délután, a pittbász, meg a fajer- bász végigjárják a bányát, nincse valami baj a bányában, majd délután 4 óra felé indulnak kifelé. A pittbász ofiszában átadják lámpáikat, aki azokat rögtön megvizsgálja, felírja neveiket s azután a sheften leróva a nehéz napot, megelégedetten kerül­nek fel a föld színére. Mikor pedig jön a vasárnap, felkerekednek és akármely messzi plézre is elmen­nek magyar templomba, avagy megrendelnek néhány kék sört a városból, vagy néhány füstösképü le­gényt hozatnak a messzi plézről s néhány órai szórakozásban elfelejtik, hogy másnap újra kell kez­deni a kenyérkeresés nehéz, de becsületes munkáját. __KIS GAZDA. Ki sbirtokosok Országos Földhitelintézete a minap tartotta évi közgyűlését, a mely egyúttal az intézet huszonöt éves fönnállását ünneplő jubi­láns közgyűlés is volt. Az üzleti jelentés szerint 1904-ben 4029 félnek az intézet 19,102,900 korona kölcsönt fizetett ki, mig az előző évben 3012 félnek csupán 13,681.200 korona kölcsönt folyósított. Az el­múlt huszonöt év alatt az intézet összesen 31.492 félnek 109,038.400 korona kölcsönt fizetett ki. Az üzletműködés ismertetése után az alelnök- vezérígazgató meleg szavakkal emlékezett meg Na- ményi Ambrus igazgatósági tagról és gzután röviden vázolta az intézet negyedszázados működését. A köz­gyűlés az igazgatóság javaslatára elhatározta az alapszabályok több szakaszának módositását. A fákat nem szabad mélyre a földbe ül­tetni. A ki fát ültet, annak arra kell vigyáznia, hogy a fákat ne tegye mélyen a földbe s a fa törzséből ne kerüljön semmi a föld alá, hanem odáig érjen csak a talaj, a hol a törzs és a gyökér külön vál­nak. mélyen ültetett Iák vagy egészen elpusztul­nak vagy örökké ásak sínylődnek és elegendő gyü­mölcsöt soha sem fognak hozni. Ekék Egyiptomban. Alexandriai konzulátu­sunk jelentése szerint a kereslett ott európai ekék után mindinkább emelkedik, noha egyelőre o'yanok csak a nagyobb uradalmakban használtatnak. Egyip­tomban a mély szántást kerülik, mivel nagyon gyakran sós talajra bukkannak. Az alkalmazandó ekének egyszerű szerkezetűnek és könnyen kezel­hetőnek kell lennie, mivel a szántást arabs munká­sok végzik, kik komplikáltabb mezőgazdasági eszkö­zökkel nem tudnak bánni. Különösen kedvelik ott az amerikai ekéket, melyeknek az az előnye, hogy minden egyes része könnyen pótolható. Tartós jelző írás. Szőlőkben a szőlőfajok, vagy gyümölcsfák megjelölésére rendesen apró táblácskákat szoktunk használni, melyekre úgy Ír­ják fel az illető faj nevét. Az ilyen irás azonban nem tartós. Tartósabb lesz az irás, ha bemázoljuk kopállakkal; ekkor az eső nem moshatja le. Legsi­kerültebbek az olyan jelzőtáblák, melyekre előbb gummi arabikummal papirt ragasztunk fel s a meg­száradt papírra tintával írunk, és az irás megszik- kadása után az egészet egyszer vagy kétszer ko­párlakkal bemázoljuk. Az egész csekélységbe kerül s megcsinálni is nagyon könnyű miért is a kertész­kedéssel foglalkozóknak nagyon ajánlatos ezen egyszerű eljárás. Az állatok mentése a tűzveszély alatt. A pusztító tűzvész, mint azt fájdalmasan tapasztalhatjuk, legtöbbször állatainkat is elemészti. így például a lovakat az égő istállóból csak nagy nehezen lehet kihajtani, ha a tüzfény bevilágít az istállóba. Ha azonban békót teszünk reájuk vagy felszereljük ő- ket, akkor könnyebben ki lehet őket vezetni. A szarvasmarhát a fény hamar elkápráztatja. Azért hirtelen kössük ki. Némelyek zsákot vagy pokrócot borítottak fejükre és igy sikerült kiszabadítani. A j sertések is csökönyösök a tűzvész alatt. Ezeket ce- pelni vagy huzni kell a veszedelemből. A baromfit zsákba kell bujtatni, a méhehet úgy mentjük mega veszedelemből, hogy a köpű száját előbb betömjük De ha biztos helyre érünk velük, újra kinyitjuk, hogy meg ne fuladjanak. A juhokat is nagy nehézséggel lehet megmenteni. Egy gazda beszéli, hogy tűz eset alkalmával egyszer 70 juh égett el. Mikor ugyanis a ttiz kiütött, 140 darab juhot kihajtottak. De mi tör­tént? Néhány hirtelen megfordult és ezeket a többi kövétte. És az oktalanokat megfogta a láng. Ha a juhász becsukta volna ulánok az ajtót akkor a jahok megmenekülhettek volna. A juhokat különben hozzá lehet szoktatni, hogy baj esetén maguk igye­kezzenek menekülni. A juhok t. i. estenkint sót szok­tak kapni mikor a legelőről haza jönnek. Adjuk ezt a sót nekik éjjel a lámpafénynél, még pedig külön­böző órában. így hozzá szoktatjuk őket arra, hogy könnyen kimenjenek. Jegyezzük meg jól végre, hogy ne csapjunk, nagy lármát, mikor az állatot mentjük. Az állatok sokszor a lármától jobban megvadulnak, mint — a tüztől. F. G. alán. HÁZI-ASSZONY. Miért zápulnak meg a tojások? Kevés gazd- asszony tudja azt, hogy mi okozza a tojások elzápu- lását. A penészes szalmában és szénában olyan gomba-féle tenyészik, amely fonalait a tojáshéjon a tojás lukacsain át a tojásbelsejébe bocsátja, mi­által a tojás termékenységét elrontja. Különösen előfordul ez az eset a kacsatojásoknál, amelyeket a kacsa költ. s igy könnyebben zsírossá lesz. A zsiros-#

Next

/
Thumbnails
Contents