Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-23 / 16. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 126 maradnak, amit ripsznek vagy sztompnak neveznek. A ripsz vagy sztomp bányászok munkája könnyű, de a legveszélyesebb. A szén az ilyen helyeken egy- egy ütésre minden oldalról szakad, épen azért taj- szokkal (tartóoszlop) kell a tetőzetet alátámasztani, mikor azután a mainer valamelyik ütése után recsegést hall, habozás nélkül kell rohannia a hedingbe kifelé. Jobbról, balról, felülről és minden irányból szakad a szén s a sztompokat pozdorjává zúzza. Sokszor azonban igy is megtörténik, hogy a szén menekülés előtt elborítja az aknát s a bányász szerencsétlenül jár. Én is találkoztam ott egy magyarral, kit azelőtt vagy két héttel borított el a szén és csak bodija tudta nagy nehezen kiszabadítani. Koponyáján, mellén, hátán hatalmas sebhelyek mutatták a két hét előtt történteket és csak hatalmas szervezetének és társa két órai verejtékes munkájának köszönhette, hogy két hét múlva ismét vígan digolta, meg ladolta a szenet. Mikor eljön a délután, a pittbász, meg a fajer- bász végigjárják a bányát, nincse valami baj a bányában, majd délután 4 óra felé indulnak kifelé. A pittbász ofiszában átadják lámpáikat, aki azokat rögtön megvizsgálja, felírja neveiket s azután a sheften leróva a nehéz napot, megelégedetten kerülnek fel a föld színére. Mikor pedig jön a vasárnap, felkerekednek és akármely messzi plézre is elmennek magyar templomba, avagy megrendelnek néhány kék sört a városból, vagy néhány füstösképü legényt hozatnak a messzi plézről s néhány órai szórakozásban elfelejtik, hogy másnap újra kell kezdeni a kenyérkeresés nehéz, de becsületes munkáját. __KIS GAZDA. Ki sbirtokosok Országos Földhitelintézete a minap tartotta évi közgyűlését, a mely egyúttal az intézet huszonöt éves fönnállását ünneplő jubiláns közgyűlés is volt. Az üzleti jelentés szerint 1904-ben 4029 félnek az intézet 19,102,900 korona kölcsönt fizetett ki, mig az előző évben 3012 félnek csupán 13,681.200 korona kölcsönt folyósított. Az elmúlt huszonöt év alatt az intézet összesen 31.492 félnek 109,038.400 korona kölcsönt fizetett ki. Az üzletműködés ismertetése után az alelnök- vezérígazgató meleg szavakkal emlékezett meg Na- ményi Ambrus igazgatósági tagról és gzután röviden vázolta az intézet negyedszázados működését. A közgyűlés az igazgatóság javaslatára elhatározta az alapszabályok több szakaszának módositását. A fákat nem szabad mélyre a földbe ültetni. A ki fát ültet, annak arra kell vigyáznia, hogy a fákat ne tegye mélyen a földbe s a fa törzséből ne kerüljön semmi a föld alá, hanem odáig érjen csak a talaj, a hol a törzs és a gyökér külön válnak. mélyen ültetett Iák vagy egészen elpusztulnak vagy örökké ásak sínylődnek és elegendő gyümölcsöt soha sem fognak hozni. Ekék Egyiptomban. Alexandriai konzulátusunk jelentése szerint a kereslett ott európai ekék után mindinkább emelkedik, noha egyelőre o'yanok csak a nagyobb uradalmakban használtatnak. Egyiptomban a mély szántást kerülik, mivel nagyon gyakran sós talajra bukkannak. Az alkalmazandó ekének egyszerű szerkezetűnek és könnyen kezelhetőnek kell lennie, mivel a szántást arabs munkások végzik, kik komplikáltabb mezőgazdasági eszközökkel nem tudnak bánni. Különösen kedvelik ott az amerikai ekéket, melyeknek az az előnye, hogy minden egyes része könnyen pótolható. Tartós jelző írás. Szőlőkben a szőlőfajok, vagy gyümölcsfák megjelölésére rendesen apró táblácskákat szoktunk használni, melyekre úgy Írják fel az illető faj nevét. Az ilyen irás azonban nem tartós. Tartósabb lesz az irás, ha bemázoljuk kopállakkal; ekkor az eső nem moshatja le. Legsikerültebbek az olyan jelzőtáblák, melyekre előbb gummi arabikummal papirt ragasztunk fel s a megszáradt papírra tintával írunk, és az irás megszik- kadása után az egészet egyszer vagy kétszer kopárlakkal bemázoljuk. Az egész csekélységbe kerül s megcsinálni is nagyon könnyű miért is a kertészkedéssel foglalkozóknak nagyon ajánlatos ezen egyszerű eljárás. Az állatok mentése a tűzveszély alatt. A pusztító tűzvész, mint azt fájdalmasan tapasztalhatjuk, legtöbbször állatainkat is elemészti. így például a lovakat az égő istállóból csak nagy nehezen lehet kihajtani, ha a tüzfény bevilágít az istállóba. Ha azonban békót teszünk reájuk vagy felszereljük ő- ket, akkor könnyebben ki lehet őket vezetni. A szarvasmarhát a fény hamar elkápráztatja. Azért hirtelen kössük ki. Némelyek zsákot vagy pokrócot borítottak fejükre és igy sikerült kiszabadítani. A j sertések is csökönyösök a tűzvész alatt. Ezeket ce- pelni vagy huzni kell a veszedelemből. A baromfit zsákba kell bujtatni, a méhehet úgy mentjük mega veszedelemből, hogy a köpű száját előbb betömjük De ha biztos helyre érünk velük, újra kinyitjuk, hogy meg ne fuladjanak. A juhokat is nagy nehézséggel lehet megmenteni. Egy gazda beszéli, hogy tűz eset alkalmával egyszer 70 juh égett el. Mikor ugyanis a ttiz kiütött, 140 darab juhot kihajtottak. De mi történt? Néhány hirtelen megfordult és ezeket a többi kövétte. És az oktalanokat megfogta a láng. Ha a juhász becsukta volna ulánok az ajtót akkor a jahok megmenekülhettek volna. A juhokat különben hozzá lehet szoktatni, hogy baj esetén maguk igyekezzenek menekülni. A juhok t. i. estenkint sót szoktak kapni mikor a legelőről haza jönnek. Adjuk ezt a sót nekik éjjel a lámpafénynél, még pedig különböző órában. így hozzá szoktatjuk őket arra, hogy könnyen kimenjenek. Jegyezzük meg jól végre, hogy ne csapjunk, nagy lármát, mikor az állatot mentjük. Az állatok sokszor a lármától jobban megvadulnak, mint — a tüztől. F. G. alán. HÁZI-ASSZONY. Miért zápulnak meg a tojások? Kevés gazd- asszony tudja azt, hogy mi okozza a tojások elzápu- lását. A penészes szalmában és szénában olyan gomba-féle tenyészik, amely fonalait a tojáshéjon a tojás lukacsain át a tojásbelsejébe bocsátja, miáltal a tojás termékenységét elrontja. Különösen előfordul ez az eset a kacsatojásoknál, amelyeket a kacsa költ. s igy könnyebben zsírossá lesz. A zsiros-#
