Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-15 / 2. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 13 ragadni tehát az üveget és a kis fiú szájába tette. Palika meg húzott belőle egyet. A gyermek összerázkódott. Arca kipirult, kö- högcsélni kezdett... de aztán rámosolyodott apjára. — No, ugy-e szólott Szarka, hogy elhagyta a sírást. A napok teltek. Palika még sokszor sirt... Ilyenkor már maga nyújtotta kezecskéjét az üveg után. És Palika napról-napra kikapta a maga kortyát. Szinte természetessé vált ez a szokás szülők és a gyermek előtt egyarányosan. Hát idáig tart a korty történetének eleje. De közepe, meg vége is van ám. * Hogy, hogy nem, de a szép. a gömbölyű, piros arcú Palika egyszerre csak soványodni kezdett. Arcának vonásai dúltak voltak, szeme fénye is olyan bágyadt, mint a fáradt emberé. Feladták aztán az iskolába. Sok szép reménynyel. biztató jövendővel. De Palika olyan volt, mint a tuskó. Hiába vesződött a tanító ur a Szarka Pál gyermekével, hiába oktatta még külön órákban is, mint az úri gyermekeket szokták — falra borsót dobált. Egyszer aztán már a tanító ur is megsokalta a dolgot. Bekopogtatott estenden Szarka Pál gazdához és bizalmasan emigyen kezdette beszédét: — Gazd’uram, nem ivott valami szeszt Palika ? — Hát ’iszen — köhécselt, pirulkodott Szarka — úgy néha szokott kapni módjával egy kis gugyit, mikor az apja is megizleli. De tetszik tudni, csak egy korty az. Egy csepp a tengerből. — Csak egy korcs ? — kérdezte a tanító ur nyomatékosan. — Csak egy korty! — De már gazd’uram, a Pali fiú tökrészeg volt ma az iskolában. Olt botorkált a padok közt és beszélt czifiábbnál czifrábbakat. Tanuló társai nevették, kacagták. Mikor megláttam ezt a jelenetet, majd a föld alá sülyedtem. Az anya is hallgatta ezt] a szomorú, megrázó beszédet, Reá nézett nagy busán férje-urára. Aztán köny, égőjiöny szökött szemébe. Kifordult a kamarába, hogy ne lássa senki hulló könycseppeit.? Akaratlanul nézett a pálinkás üvegre. Biz’ abból nagyon sok hiányzott. Ráborult a szegény asszony a kamara párkányára és keservesen sirt. Most tudta meg csak, miért kell most még egyszer annyi pálinka a házhoz. Pali ugyanis mindennap kileste a jó alkalmat, hogy a kamarába bejuthasson. Vitte, űzte, kergette valami. És ha nem sikerült az üveghez jutnia, tört, veszekedett, rombolt, garázdálkodott. Tizennégy éves volt már a fiú, de oly együgyü, hogy szánalom volt reá nézni. Nyolcz teljes esztendeig járta az iskolát, de azért három sort a világért sem tudott ololvasni folyékonyan. * Paliból már legényember lett, Még pedig a falu csavargó legénye. Neki nem volt más életczélja, mint azon törni folyton gőzölgő fejét, hogyan juthat a pálinkához. És mikor ivott, rettenetes volt nézni. Iszonytató kortyokat ivott. Szarka gazda elkeseredettt. Nemcsak lelke lett beteg. Teste is összeesett. Ruházata] is ütött, kopott lett, mert a gazdaság is összement, mint mikor a gazda kezét szél ütötte. — Édes Istenem, mit vétettünk neked — sóhajtott Szarka, mikor egyszer szomorú hirt hallott fiáról. Az asszony nem válaszolt, csak sóhajtott ő is. De már nem sirt. Könnye nem volt. Megfagyott a nagy, kegyetlen fájdalomban. A családfő végre kidőlt. Az özvegy asszony magára maradt. Pedig volt felnőtt nagy fia, ki gyá- molithatta volna. Most neki, a felnőtt nagykorúnak van szüksége gyámolitóra. És addig mig az anya él, Pali sem fog az árokban, a sárban, a piszokban maradni. — De mi leszen a vége ? Oh, ha szegény Szarkáné erre gondol, lázba esik és mindegyre suttogja ... — Csak egy kortyot . . . csak egv kortyot .. . * Szarkánénak egyetlen és mindig hűséges komaasszonya Csóriné látogatja csak meg olykor a szegény, szenvedő asszonyt. Óriás fák. Pap Mihály ny. csendőrezredes, Háromszék vármegyében Ozsdola községben rokonai látogatása alkalmával megfordulván, ott a róm. kath. templom előtti téren egy óriási nagy terebélyes (szaldók) hársfát látott^ melynek törzse feltűnő vastagsága miatt magára vonta figyelmét; ennélfogva annak törzsét egy méter magasságban lemérette és a következő méretek jöttek ki, u. m. a törzs kerülete 6.2 méter, amelynek középátmérete 2 méternek felel meg, a fa ágai pedig a törzs körül 5-6 méterre terjeszkednek ki. Arról, hogy milyen idős ez a fa, senki felvilágosítást adni nem tudott, mert a legöregebb emberek is már gyermekkorukban a jelenlegi állapotban találták. Felmerül a kérdés, hogy valamelyik községben van-e ennél nagyobb fa lapályos területen, s ha van ; hol? A ME RIKA Roosevelt elnök 7718 kézszoritása. Újév napján — régi tradíciókhoz híven - - az idén is megtartották a szokásos újévi üdvözleteket a washingtoni fehér házban. Roosevelt elnök 7718 látogatót fogadott, akik valamennyien kezet fogtak az elnökkel. Mielőtt azonban az elnökhöz léptek a látogatók, á rendőrség megvizsgálta az üdvözlőket s keztyü nélkül eresztették csak őket Roosevelt elé. A kivándorlási tanács. A belügvminister a kivándorlási tanács tagjaivá kinevezte; báró Roszner Ervin valóságos belső titkos tanácsos, fiumei kormányzót, gróf Majláth József Rákosi Jenő és Kornfeld Zsigmond főrendiházi tagokat, Barta Ödön, Blas- kovich Ferenc, Bornemisza Lajos és Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselőket, Thék Endre nagyiparost, dr. Sélley Sándor belügyministeri min. tanácsost és Lévay Lajos kivándorlási biztost. Ugyanezen tanácsba a pénzügymin isler dr. Teleszky János osztály tanácsot az igazságügyi minister Lányi Bertalan ministeri ta- tanácsost, a vallás- és közoktatásogyi minister Halász F'erenc ministeri tanácsost, a kereskedelemügyi minister Gonda Bála osztálytanácsost, a földmivelés- ügyi minister dr. Bartóky József ministeri tanácsost, a honvédelmi minister Szentgyörgyi Lajos ministeri tanácsost küldötte ki.
