Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-16 / 15. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 118 KIS GAZBA. A vetés. Ember emlékezett óta nem volt olyan szeszélyes, majdnem kegyetlen idő, mint április első felében. (Ki tudja milyen lesz a másik fele). Szél. vihar, hó, fagy, eső, dara, kegyetlen, csípős hidegek rendre váltakoztak. Nem csuda, ha a gazdák országszerte — agódnak és félnek. Sok-sok helyen a száraz időjárás miatt a búza táblástól kivész, különösen a tarlóban és a lazább talajú földeken. Az őszi repce kipusztult. A szőlőket is féltik, mint péld. Beregszászban. A homokban meg elrotthatdak a szőlőszemek, igy a metszésnél csak kevés marad. A már kikelt gyenge lucerna elfagyott. Bizony, a jó Isten segítsége kell, hogy a szomorú kilátás jobbra forduljon. Bolgár kertészet a Szepességben. Újabb időben a Szepesség egyes városaiban bolgárok telepedtek le, a hol kertészetet űznek. Most is történt, hogy Iglón, a város déli részén bolgár kertészek földet béreltek, melyen kertésztelepet létesíteni szándékoznak. Nálunk a Szepességben, a tátrai fürdőkben és a tiz város piacán nagy a kereslet a vete- mény és zöldségfélék iránt, mert a nagy ügygyel- bajjal termelt zöldségfélék koránt sem elégítik ki a szükségletet és az említett élelmi cikkeket távoli helyről hozzák ide, ami drága pénzen kél el. A bolgár kertészet mindenesetre sokat fog lendíteni. (És ezt a bolgároknak kell megcselekedniük. Szerk.) A petróleum olcsóbbodása. A magyar-osztrák petróleum kartell a petróleum árát, mint ahogyan Kereskedők Lapja jelenti, métermázsánként 2 és fél koronával leszállította. A baltacimról. Különösen azért becses ez a jó takarmányt szolgáltató növény, mivel oly talajokon is jól megterem, a hol a lóherét és lucernát már nem lehet termelni. Legjobban kedveli a száraz, meszes, laza talajokat s a legcsekélyebb mész- talajokon is sikerrel termelhető. Gyökérzetét mélyen bocsátja a talajba és sok évig él, a mi azonban mindig a talaj minőségétől függ. Némely helyen csak három évig, más helyen 10—15 évig is kitart. A szárazságot jól tűri, mivel gyökérzete mélyen hatol a földbe s igy vízszükségletét az altalajból képes fedezni. A baltacimot védő növénnyel vetik; ezen célra legalkalmasabb az árpa, melyet azután zölden, vagy érett állapotban kaszálnak le. Vethető zabbal is. A védő növény lehetőleg ritkán vettessék, hogy a baltacimot túlságosan be ne árnyékolja s ne akadályozza fejlődésében. Vethető szórva, vagy sorba; utóbbi esetben 80—100 kgr. magot lehet egy kát. holdra számitani. A baltacimnek kétfélesége van, u. m.: az egy- és kétkaszás baltacím, melyek között I azonban — a kaszálások számát tekintve — lényeges különbség nincsen, mert megfelelő nedves és meleg időjárás alkalmával mindkélféleség egyenlően jól megterem, mig száraz időjárás mellett egyik u- tán sem lehet egy kaszálásnál többet várni. Mentői meszesebb a talaj, annál jobban szereti a baltacím mig mészben szegény földön nem érdemes termeszteni. Ha a gyümölcsfák nem fejlődnek, ennek többféle oka lehet. Egyik gyakori ok a tulnedves talaj, második a selétromos talaj; ilyen talajban a fa levele nem üde zöld, — harmadik ok a tulmély ültetés, A fát sohasem szabad mélyebben ültetni, mint a hogy eredetileg volt különösen agyagos talajban, mig homokföldben kissé mélyebben is lehet. A nemfejlődés gyakori oka még az is, ha a gyümölcsfák talaja sovány, a min trágyázással lehet segíteni. Ezt pedig két időszakban tehetjük; nevezetesen először március havában, jó érett trágyával a fiatalabb fáknál a fa törzsétől egy és fél láb távolságra a fa körül ugyanolyan mély és séles árkot csinálunk és azt telerakjuk trágyával, aztán betakarjuk : második trágyázás augusztus havában végezhető ; ekkor vagy marhatrágyát föloldunk vízben egész hígra, vagy ha trágyalevünk van, vagy ár- nyékszéküredék, ezt mégegyszer annyi vízben föloldjuk és ugyanabban a távolságban árkot csinálunk, a léből fiatal fákhoz öt vagy hat kannával használunk. De idősebb fánál az árkot tovább készítjük a törzstől, mert mentői idősebb a fa, annál távolabb vannak a szivógyökerei. Ha ezt igy fogjuk ismételni legalább minden harmadik esztendőben, akkor gyümölcsfáink jól fognak növekedni és gyümölcsözni. V. ./. mftkertész. HÁZIASSZONY. Molyos bútor. Ha a naftalin, kámfor, dohány nem pusztította el a molyokat, csak a füstölés marad hátra. Igen hatásos a kénnel való füstölés, de ez rontja a kelmék színét, parázsra öntött ecet gőze is pusztítja a férgeket, de nem igen hatolhat be a párnázott bútorok réseibe. Van egy jóhatásu molyszesz is, mely fél liter borszeszből, 10 deka kámfor- bóLés 5 deka vörös paprikahéjból készül. E folyadékot a napon kell állni hagyni 2—3 hétig, aztán leszűrve bepermetezni vele a moly ellen védendő holmit. Nem csinál foltot, csak a kámfortól marad egy kis fehér maradék, mely könnyen lekefélhető. Ha azonban nagyon bevette magát a bútorba, le kell fejteni a kelmét és újra behuzatni. Síire ügyeljen az ki tyúkot vesz. A tyuk korára nézve a következők vétessenek különösen szemlélet tárgyául. Ha a sarkantyúk kemények és a lábszáron a pikkelyek molyhosak, úgy a tyuk már vén; továbbá ha az alsó fele a csőrnek oly kemény hogy nem hajlítható úgy a tyuk igen vén. Mig ellenben a fiatal tyúknál csak kis sarkantyú van, a pikkelyek a lábszáron fényesek és simák, az alsó csőr pedig hajlékony. EGÉSZSÉG _______ Ve szett gyermek. Borzalmas látványnak voltak tanúi a napokban a kisvárdaiak. Trencsényi János pátrohai lakos és neje szállították be a kisvá- radi közkórházba 8 éves veszett gyermeküket. E gyermeket ezelőtt 5—6 héttel valami kóbor eb megmarta s hiába figyelmeztették szüleit, hogy a kutya veszett volt. elégnek gondolták, hogy ugv e szerencsétlenül járt gyermeknek, mint az egy csoportban játszó gyerekeknek egy-egy kőris bogarat beadtak s ezzel nyugodtan viselkedtek, annyival inkább, mert a marás után már rég elmúlt a 9 nap s igy a gyógyulást a kőris bogár hatásának tulajdonították. Azoban március hó utolsó napjaiban a gyermek nagyon izgatott lett, a víztől iszonyodott, mig végre
