Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-16 / 15. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 115 MEZŐGAZDASÁGI-MUNKÁS ÜGY. Birtokparcellázás Békésmegyében. Hoyos Ferenc gróf békésmegyei nagybirtokos Kőrös- ladány község elöljáróságának eladta 2112 hold kiterjedésű korkányi pusztáját közel egy millió ko­ronáért, amelyet a Pesti Hazai Első Takarékpénztár folyósít nyolcvan éves törlesztésre. A község a bir­tokot parcelláltatja és holdankint 400 koronáért adja el lakosainak, Königswarter Herman báró, aki­nek Szarva mellett Csabacsüd-pusztán van [tízezer holdas birtoka, szintén parcelláztatni akarja a bir­tokát, de a magasra szabott ár miatt aligha lesz belőle valami. Kisgazdák gyűlése. A Délvidéki Földmive- lők Gazdasági egyesülete a napokban tartotta meg Temesváron a rendes évi közgyűlését. Blaskovits ferenc elnök megnyitó beszédében amerikai útjáról megemlékezve, kívánatosnak tartotta a kivándorlók­kal való kapcsolat létesítését s e végből az egyesü­let feladatai közé sorozta a Délvidékről Amerikába származottak jegyzékének elkészítését. Kraushaár Károly titkár beszámolt az egyesület múlt esztendei munkásságról. 17 uj fiókegyesületet alapítottak. Ma ilyen összesen 126 van. A tagok száma 1425-tel sza­porodott. Az egyesület mintegy 140 helyen rende­zett népies gazdasági előadást, háziipari és gazda­sági előadást, háziipari és gazdasági továbbképző tanfolyamot. Tény észmarhákat szerzett be tagjainak. A Délmagyarországi Gazdasági Bank utján 4000 hold földet parcellázott. Az élénk helyeslés után a válasz tásokat ejtették meg. Elnökké: Witmann Jánost, el­nökhelyettesekké: Blaskovics Ferencet és Frecot Menyhért drt, titkárrá Kraushaar Károlyt választották meg. Végül elhatározta a közgyűlés, hogy az egye­sület kebelében mezőgazdasági cikkek vételére és eladására szövetkezetei alapit. Meleg lesz a nyár. Baxter amerikai kapitány szerint az idén rendkívül szép nyár várható. Az Atlanti-Óceánon tett barangolásai közben megfigyelte, hogy a viharok a sarki jeget szokatlanul korán meglazították s a jégzajlás és a jéghegyek Jelszaka­dása csakhamar meg fog kezdődni. Ez a Golf-áramra s igy az időjárásra nagyon kedvező befolyású lesz. __________AMERIKA Ma gyarok az amerikai bányákban. A bányában. Ha látogató akar bányába leszállani,“az ofiszra ^irodába) kell menni, ahol a szuprezent (superinten­dent) az élet-halál ura és az egész bányaplézen minden és mindenki felett rendelkezik. Az ofisz rendszerint a pléz legnagyobb épületében van, ahol egyúttal a kompánia stór (bolt) is helyet" foglal. A pennsylvániai bányaplézek közül csak kevésben van szalon (korcsma), mert a bányatulajdonosok nem engedik azt meg. Minden bányaplézen egy kompá­nia stór van. »General Supply Company», melyben a pléz lakosai minden szükséges holmijukat meg­találják. Friss hús, szalonna vagy kolbász félék, sa­vanyú káposzta vagy uborka, kenyér és mindenféle fűszer vagy főzelék nemű, seprő, kefék, fénymáz, ingek, mindenféle alsó ruhák, harisnyák, cipők, ka­lapok, ruhák, könyvek, órák és láncok, dohány, szi­var, vagy pipák, egyáltalán minden, amire bárkinek itt szüksége lehet, kapható. Ezek a kompániái stórok a bányatársaság tu­lajdonai, igy e társaságok a bányamunkásoknak adott munkabér nagy részét a kompánis stór ró­ván visszakapják. A pléz lakosai azonban nincsenek rákényszerítve, hogy minden holmijukat itt szerez­zék be, mert pedlerek (házaló) is járnak a plézekre, kik szintén mindenféle holmit árusítanak. A kom­pánia stór mellett van az ofisz. Ennek persze igen egyszerű szokott lenni a berendezése. Két-három Író­asztalnak használt egyszerű asztal, egy vasszekrény s néhány székből áll az egész. Az egyik fal szinte egész terjedelmét elfedi rendszerint a bánya térképe. A térkép kék alapra rajzolt fehér vonalakból áll, melyek a bányákban vájt utakat és üregeket jelzik. Minden vonalra rá van vezetve a pontos méret s miután a bányában mindig előre haladnak s külön­böző irányokban több és több üregeket vájnak ki, a bányamérnök három hónaponként bejárja a bá­nyát s a térképet kiigazítja. Bányamérnök azonban nincs minden bányában s a Erik C. negyvenhat szénbányájában 8—10 mérnök van alkalmazva, mig a bánya többi ügyét a superintendent, pilbász, (pit- boss —- bányaüregfelügyelő) és a fájerbász (fireboss — tüzfelügyelő) végzi. Az iroda másik falán egy nagy táblát látunk, melybe annyi szög van beverve, amennyi háza van a plézeu a kompániának. A szö­gekre a házak második kulcsa van felaggatva, mert az egyik a bérlő kezében van. A szögek alá egy kemény lapon a házbérlőnek neve és a havi házbér összege van feljegyezve. Ezekből meglátjuk, hogy a legdrágább kompánia házak havi bére ritkán több 12 dollárnál, a legolcsóbbak 5 dollár körül vannak. A drágábbakat a bányatisztviselők szokták elfoglalni, a többit a bányamunkások. Ha a szögek alatti pa­pírlapokra irt neveket elolvassuk, alig van bánya- pléz, ahol jó magyar hangzású nevekkel ne talál­koznánk, mint Kovács, Kiss, Nagy, Hadnagy, Bakos, Kátyú, Szabó stb. Szól a felügyelő a gépésznek, ez leszól tele­fonon a bányába s a legközelebbi fordulónál nem tesznek szeneskocsit a dempre, hanem az üresen jön fel, hogy a csak néhány lábnyi széles és ugyan­oly hosszú fatalapzatra rá lehessen állni. Erre a dempre keresztbe van fektetve egy sínpár, mert igy könnyebben tolják rá a lennálló szeneskocsit. Ennek a felhuzónak szerkezete egészen olyan, mint a drót­kötél pályáké, a különbség az, hogy ezek merőlege­sen futnak, de itt is, mig az egyik kocsi felmegy, a másik leszáll. Természetesen irtózatos sötétségben érünk le az üregen át, de azért egy perc alatt kö­rülbelül igy is lejutunk a bánya mélyébe. Itt mindjárt világosság üti meg szemünket és magunk előtt látjuk szinte végtelen hosszúságban a bánya főbejáratát (entire). Ez egy körülbelül 10 láb magas és ugyanolyan széles ut, melyen két sínpár vezet messze előre. Néhány lépéssel odább egy ajtóval ellátott üregbe érünk, itt van a pittbász offisza. Itt is megtaláljuk a bánya térképét, meg egy íróasztalt. A pittbász adja oda reggel a bányászok-

Next

/
Thumbnails
Contents