Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-02 / 13. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 103 rund György, egy másik asztalnál ült egymagában Dudás Ferenc gazdaember. Este tizenegy óra tájban Dudás fizetett és távozott. A három svább legény rögtön utána ment. Utólérték a gyanútlanul haladó embert és botokkal pozdor- jává verték a koponyáját. Mikor a lélek teljesen elszállott belőle, Jugrund a halott zsebéből kilenc koronát vett ki. A csendőrök hamarosan elfogták a gyilkosokat. Tettüket be­ismerték, de azzal védekeztek, hogy részegek voltak. A gyilkosokat a bácsalmási járásbíróság fogházába őrzik, ahon­nan legközelebb Szabadkára viszik őket. — Kora fürdés veszedelmes. Ruttkáról ír­ják, hogy — egy vichodnai tót parasztlegény kralováni bajtársaival fogadott, hogy az Árva folyót átuszsza. Át is úszta, de mikor a túlsó parton odaadták ruháját, hogy fel- öltözködjék nevetve felelte, hogy csak ott öltözik fel, ahol levetkezett és ezzel a vízbe ugrott, hogy vissza uszszon, de lába görcsöket kapott és elmerült. Testét azután a víz­ből kifogták. — Vadmacska. Ungvár környéke a vadmacska kedvenc tartózkodási helye. A napokban történt, hogy a vári kert déli lejtőjén levő pincesor egyik háztulajdonosa az ungi füzesig lenyúló kertjében hatalmas kutyacsaholást hallott s mivel kutyái többszöri hívásra sem hagyták abba az ugatást, lement megtudni a csaholás okát. A kutyák egy száraz rőzse halmot ostromoltak, mely alól egy vadmacska hallatta mormogását. Rejtekéből karókkal kizavarva, kény­telen volt a 3 kutyával szemben felvenni a harcot, mely miután a gazda'karója is hozzájárult, vesztére ütött ki. A rózse alatti vacokban temérdek fogolytallut találtak sze­gény foglyok a nagy hidegben az északi szél ellen ott ke­restek menedéket. — As áruló csonka kéz. Még a múlt év októberében történt, hogy Nagybányán Kaisz János nevű erdő-őr egy éjjel arra ébredt fel, hogy valaki a házoldalát bontogatja és néhány perc múlva már egy kéz is benyúl, szabaddá igyekezvén tenni a vályog darabot. Kaisz szolgá­lati fegyverével rálőtt a tettes benyújtott kezére, úgy hogy az hangos feljajdulással menekült. Corpus delicti-ül egyik ujja maradt ott, meg egy nagy husáng, mely segítségül szolgált neki a falbontásnál. Már el is feledték ezen dolgot és a csendórség egy más ügy kapcsán jött rá az ujját el­vesztett betörőre. Ez Orgován István alsófernezelyi lakos. A csendórséget a borzasztóan öss/.eroncsolt orvosi kezelést nélkülöző kéz vezette nyomra. Orgován elbeszélte, hogy a lövés után, Máramarosszigetre ment kezét győgyittatni a kórházba, hol azonban amputálni akarták, mire ó megszö­kött és sebét tovább maga kezelte. Orgovánt a csendórség a járásbíróságnak adta át. — A zilahi betörés. A lengyelzsidóbanda által megrabolt zilahi adóhivatal kára, pontos megállapítás szerint 606.181 korona. Ebből 72.000 korona készpénz, a többi értéktárgy és értékpapiros. A betörés elkövetésére a tettesek Deésről indultak el, a zsákmánynyal azután oda tértek vissza. A rengeteg értéket huszonnégy óráig egy deési har­madrangú szállóban rejtették el. A betörőbandára még a következő betörések derüllek ki: 1902. julius 10-én éjjel Izrael Dávid nagyidai lakos kárára 47.716 korona értékű pénzt és értéktárgyat loptak el. 1902. szeptenber 4-én éjjel Rokász Lajos remelemezői földbirtokos kárára 124.000 ko­rona pénzt és értékpapirost raboltak. 1902. december 28-án a nagykárolyi adóhivatalba törtek be s a kassza megfúrása 140.000 korona értékű pénzt és értékpapirost vittek el. Ez évi január 26-án éjjel Papp Sándor szászrégeni ügyvéd iroda- helyiségébe betörve kifúrták a pénzszekrényt s onnan 61.650 korona pénzt és értékpapirosl zsákmányoltak. Tehát elég jövedelmező mesterséget folytattak, mert alig három év alatt 980.000, vagyis majdnem egy millió koronát szereztek. — A szegedi huszár. A szegedi huszár­kaszárnyában történt, ahol Gaudernack lovassági főfelügyelő nem régen látogatást tett. Ott álltak glédában a markos legények és mereven figyeltek a szigorú főtisztre. Egyszerre odalépett a főfelügyelő az egyik közlegény­hez, aki még feszesebb haptákba vágta erre magát. — Melyik a legjobb ló az ezredben ? — kérdezte Gaudernack. — A negyvenes számú ! — válaszolá a hnszár. — Miért ? — Mert kitünően jár és vágtat; egy hibája sincs, jól tartja a fejét és még csak hatéves. — És ki a legjobb katona az ezredben ? — Szabó Mihály. — Miért? — Mert jóravaló ember, engedelmes, ügyes fiú, jól gondozza a lovát és a szerszámot. Minden kötelességét pontosan teljesiti. — És ki a legjobb lovas az ezredben ? — Szabó Mihály. — Melyik az a Szabó Mihály? — Én vagyok, jelentem alásan, — Gyakorlati eljárás. Versec, Fehértemplom s mondhatni az ország egy nagy része igazán bámulatos módon mutatnak példát a házak eleje és végeihez ültetett szőlőlugasokkal. Egész őszre, egész télre való szőlőt, bár­mily nagy család részére házaik falán termesztik meg, hol az hidegtől és jégtől is mentve van. Ezen eljárás most az egész országban megindult s minden vidék rohamosan kö­veti a jó példát. De minthogy ehhez nem mindenik szőlő­faj alkalmas, felhívjuk olvasóink figyelmét mai számunk­ban megjelent, ábrán is bemutatott »Szőlőlugast ültessünk minden ház mellé« cimü hirdetésünkre. a -íx vi Cstcserlc* alezredes Kar — A nagy világból. blnban Az orosz föhadi. szállásra küldött Csicserics Miksa alezredes, a kit a muk- deni csatában elesetnek hittek, csakugyan Karbinban van. O maga táviratozott onnan Bécsbe és egyúttal tudatta, hogy Szepticzki gróf vezérkari százados hollétét nem is­meri. Szepticzki grófról, aki tudvalevőleg szintén az orosz főhadiszállásra delegáltatok ma tudakozódtak a bécsi japán és orosz követségeken, de ott se tudtak semmit sem sorsá­ról. Utolsó levele február 12-én kelt. Akkor Bilderling tá­bornok törzskarában volt, akinek serege Mukden közelében állott. Ebben a levélben azt irta a fiatal százados, hogy a legközelebbi napokban Rennenkampf tábornok mellé megy, a ki akkor az orosz sereg szélső balszárnyát vezette. Azóta semmi hir sem hallatszott Szeptickiről. — Az életmentő kutya. Egy olasz turista feleségével a bernáthegyi-szoroson keresztül haladva óriási hóviharba jutott. A házaspár kétségtelenül el is pusztult volna a vi­harban, hogy ha egy bernáthegyi kutya rájuk nem talál és nem visz számukra segítséget. Ez a kutya két esztendő alatt tiz embernek mentette meg az életét hasonló módon. — A pestis Indiában. A pestis újabban veszedelmes mérvben terjed Indiában. Az epidémia különösen az indiai városok piszkos negyedeiben harapózott el. Hetenkint át­lag 35—40,000 ember pusztul el pestisben, valószínű azon­ban, hogy a halálozások száma jóval nagyobb, mivel az in- duk titkolják a haláleseteket. A hatóságok minden óvintéz­kedése meddőnek bizonyult. A pestis veszedelmes jelleget öltött Oudh, Rohilkand és pendjáb vidékén. Sok falunak 75 százaléka kihalt. A halottakat nem győzik elégetni. 1903-ban egy millió ember halt meg pestisben Indiában. — Uj japán sziget. A dél-japán szigetcsoportban most vulkánikus működés következtében uj sziget keletke­zett. Ajszigetnek ötezer angol öl kerülete van s csaknem 2600 kilométer, ahogy tévesen fordítja egy lap és partját homok- gyürü övezi. A sziget északi részén forróvizü tó van, a déli parton sziklák emelkednek sürü földréteggel. Északra egy 240 angol láb magas vulkánikus hegy emelkedik. A szom­szédos szigetek lakói eleinte nem sok ügyet vetettek a füst­oszlopokra, mert azt hitték, hogy a flotta megy arra. Az uj japán sziget legmagasabb pontjára már kitűzték a Felkelő nap országának lobogóját és banzáj kiálltásokkal a mikádó birtokába vették a szigetet. Az uj sziget hivatalos neve Nüsima és a Tvojma szigettől délre fekszik. Orosz-japán háború. Békéről is beszélnek már. Azt hiresztelik, hogy Niko- lájevics nagyherceg nem azért megy a harctérre, hogy a fővezérletet átvegye, hanem, hogy meggyőződjék az oro­szoknak nyomorult állapotáról. Ez nem igen lehet igaz, mert, ha a helyzet kipuhatolása végett menne a harctérre, akkor miért kisérné „el őt az útban négyszázezer ember ?

Next

/
Thumbnails
Contents