Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-03-27 / 12. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 95 töröltetnek. Ha ily tojások költésre mindjárt nem használtatnak, legjobb őket egy korpával töltött ládába vagy fiókba rakni, ugv, bogy egymást ne érintsék. A tojástartókat hűs sötét helyen kell tartani. Habár a tapasztalat azt bizonyítja, hogy régi tojás is alkalmas a költésre még is ha tehetjük, frisset válaszszunk, mert ez biztosabban kél. Ha máshonnan rendelünk tojást, ne ültessük mindjárt el, hanem megérkezés után a kosárból vagy ládából óvatosan kiszedjük, egy deszkára egy félig korpával telt lapos ládába rakjuk, hol 20 —24 óráig maradnak, mely idő alatt a rázás következtében meglazult csira-szenvedék újból megerősödik. Az említett idő eltelte után a tojásokat langyos vízben megmossuk s a nélkül, hogy megtöriilnők, a kotló alá rakjuk. A költés ideje alatt a tojások 2—3 szór langyos-vizzel be nedvesitendők, de ngy, hogy a tojások kézzel ne érintessenek. Ezen eljárásnak az a célja, hogy a tojás héja porhanyóssá váljék, a belső hártya pedig nedves maradjon, hogy azt a csirke túlságos erőfeszítés nélkül is keresztül törhesse. MI ÚJSÁG? Nincs már eksz-leksz! Amint irtuk úgy történt. Nincs már eksz-leksz. A megszavazott és úgynevezett idemniti törvény megadta a kormánynak a pénzügyi felhatalmazást az adók szedésére és behajtására. A hadseregi s megkapja újoncait, az adó kincstárba is befolynak a közterhek. Kezdődik szóval az alkotmányos élei. Bizony, hogy ideje ennek. Tizhónapon keresztül az adókincstár a polgárok önkéntes adófizetésére és saját takarékosságára volt utalva. A katonaságnál is áldozatot kellett hozni az öreg bakáknak és tartalékosoknak. Még ez nem minden. Az adót sok ember nem fizette be, mert adót bizony ritka ember szeret fizetni, ha nem muszáj. Most annyi és oly sok adóhátraléka van, hogy bizony ha az állam nem lesz méltányos, összelörik alatta a szegény ember. Hogy mily mértékben lesz kivihető e méltányosság az más cikkben olvasható. — Az országos Kossuth-ünnep. Kossuth Ferenc, aki betegen fekszik lakásán, levelet irt az országos Kossuth-ünnep rendezó-izottságához, amelyben biztosítja az ifjúságot, hogy ha testét ágyhoz szegzi is a betegség, lelke a gyászmenettel együtt fölkeresi holnap apja sírját. Ma vasárnap van Kossuth Lajos apánk halálának 10 évfordulója. — Baksay Sándor beiktatása. A dunamelléki református egyházkerület Szász Károly helyére, aki lemondott püspöki méltóságáról, Buksay Sándort választotta meg. Az egyházkerület tavaszi közgyűlésén Darányi Ignác fógondnok elnöklésével, hivatalosan konstatálták, hogy a beadott 309 szavazat közül 182 szavazat esett Baksay Sándorra. Az uj püspököt, akit küldöttség hozott a terembe, Darányi Ignác főgondnok üdvözölte. — Fejérváry és a szegény asszony. Érdekes jelenet játszódott le a fővárosban, az Andrássy ut 98. számú palota előtt, ahol báró Fejérváry Géza volt honvédelmi miniszter lakik. Mikor Báró Fejérváry kilépett palotájából, egy siró-rivó szegény asszony, aki karján csecsemőt tartott, oda állott a kegyelmes ur elé és rimán- kodva kérte, hogy engedje szabadon férjét, aki jelenleg póttartalékos. , A szegény asszony aztán elmondotta, hogy egyik gyermeke tegnap halt meg, akit nagy szegénysége miatt eltemetni sem tud : másik gyermekével pedig a legnagyobb nyomorban maradt. Fejérváry sajnálattal jelentette ki, hogy az asszony féi-je érdekében nem tehet semmit, mert már más a miniszter, hanem azzal biztatta az asszonyt, hogy férje úgyis nemsokára megszabadul. Majd pénztárcájába nyúlt és ötven koronás bankjegyet adott a szegény asszonynak, aki hálálkodva köszönte meg a volt honvédelmi minisster jótékonyságát. — Küldöttség a földmivelésügyi miniszternél. Szabolcsmeg}^ Pálroha községének egy nagyobb küldöttsége tisztelgett Kállay Leopold országgyűlési képviselő vezetése mellett Tallián Béla földmivelésügyi miniszternél, a község és vidékén nagy károkat okozó belvizek szabályozását, illetve levezetését kérve. Tallián Béla földmivelésügyi miniszter a csupa kisgazdákból álló küldöttségnek Ígéretet tett a kérelem azonnali teljesítésére és táviratilag is utasította ugv az ottani közigazgatási hatóságokat, mint pedig a folyammérnöki hivatalt a szükséges intézkedések haladéktalan megtételére. — A vetések állása. (Hivatalos adatok.) A téli hónapokban változó, többnyire azonban enyhe időjárás uralkodott Az időszakonkinl esett hó is csak néhány napig tartott. A kedvezően enyhe és meglehetős csapadékdus időjárás folytán a növényzeti fejlődése csekély kivétellel általában kielégítő. Úgy az őszi gabona, mint a repce és lóhere is nagyobbára jól telelt át, üde és egészséges szinü. A tavaszi szántás és vetés, továbbá ültetési munkálatok is megindultak, sőt már február havában is folytak a vetési munkálatok, igy tehát már több helyen a zabot és árpát elvetették s a magvak szépen csírázni kezdenek. A szőlőkben, kertekben és a dohányágyak körül szintén serényen folyik a munka. — Megint a gyufa! Hajdu-Bbszörményben a napokban három tüzeset fordult elő. Legnagyobb volt a tűz a Molnár János udvarán, amelyet a gyufával játszó gyermekek okoztak. A veszedelem idején senki sem gondolt a gyermekekre s igy, mikor a Molnár udvarán égó polyvás ólat vasvillával szétverték, egyik ember a vasvillájára szúrva, egy csomó zsarátnokkal együtt egy alaktalan tömeget dobott félre, amiből kiderült, hogy az Molnárnak 4 és fél éves fiacskájának hullája. Kétségtelen, hogy ez a gyermek gyújtotta meg a polyvás ólat és a helyett, hogy' a nyitott ajtón kiszaladt volna, egy szegletbe bujt és ott szakadt rá az égó zsarátnok, mely teljesen összeégette. A hivatalos vizsgálat a gondatlan szülők ellen megindult. — Petroleum a pálinkában. Déváról írják : Popa Áron veczeli gazda 700 liter pálinkát adott el Gergely Lázár korcsmárosnak, mitől a faluban többen rosszul lettek. A csendőrség megindította a nyomozást és kiderítette, hogy a pálinkába Szirbj.Weta korcsmárosne bosszúból petróleumot öntött. A hatóság a pálinkát lepecsételtette és megvizsgáltatja vegyileg, nem öntött-e a korcsmárosné más mérges anyagot is az italba, mivel gyanús tünetek mutatkoztak azokon, akik ittak belőle. Szirb Vetát elfogták.— Községi biró — mint ördög. Fogaras vármegye egyik községében történt az alábbi adomának is beillő eset. A községben lakó szalmaözvegy asszonyok — akiknek férjeik Amerikába mentek — rendesen kapták a megtakarított, nehéz munkával megszolgált pénzt a tengeren túlról, az érkező utalványokat a községházánál kell hivatalosan lebélyegeztetni s csak úgy vehetik fel a foga- rasi postahivatalnál a pénzt a címzettek. Hogyan, hogyan nem az ördög mindig tudta, hogy melyik asszonynak érkezett pénze és rendesen éjjel egy órakor megjelent feketén, nagy szarvakkal és bozontos farkával verdeste a földet. Dörgő hangon követelte a sarcot, tiz-liusz koronát a megrémült magános asszonytól; ellenkező esetben a pokolba való utazást, vagy azonnali eluyeletést helyezve kilátásba. Természetesen mindig megkapta a kívánt összeget. Egyik asszony azonban a minap későn ment be Fogarasra s az nap már nem kaphatta ki a pénzt. Amint estefelé haza ballag, az utón elébe áll az ördög és követeli a részét. Az asszony rémülten mutatta az utalványt, mondva, hogy csak holnap kapja meg a küldeményt; mire az ördög nagy kegyesen kijelentette, hogy másnap éjjel egy órakor ott lesz a pénzért. Az asszonynak azonban volt esze. Midőn másnap a pénzt felvette, jelentést tett a csendőrségnek s két csendőr elbújt a kamarába, várva a titokzatos látogatót. Az pontosan meg is érkezett, de a szepegő asszony a kamarába hívta, mert ott a pénz. Ott azután lefülelték az ördögöt s az előkerült lámpás világánál a bivalybőrt kezdték leszedni
