Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-03-27 / 12. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 93 lomnak szinte mindig van háborúja valahol, valamelyik világrészben, az angol újságírók között külön gárda a haditudósítóké, akiknek bőségesen van alkalmuk maguknak az újságírói mesterség az ágában gyakorlatot szerezni. Ezek a bátor, szemes és fejedelmi módon fizetett urak jobban értenek már a hadviselés tudományához, mint akárhány generális. A háborúról szóló hírekkel most is nagyrészt az angol, a londoni lapok látják el európai kollégáikat. A nagy londoni újságoknak mindnek van tudósítója a háború színhelyén. Ilyen nagy lap van Londonban hét. A haditudósítók tanyája Japánban Tokió, de főként Nagaszaki, ebből a városból érkezik Londonba a legtöhb távirat. Ezek a telegramok tizenkétezernégyszáznyolcvanegy angol mértföldet tesznek meg a két állomás között. A drótra bízott szó mindjárt Nagaszakiban a ketet-indiai tenger vizébe merül és 476 mértföldet nyargalván a viz alatt, Sanghajban bukkan fel megint. Sanghájból Hongkongba fut (945 mértföld), Hongkongból a Dél- kinai-tenger vizében Anamba, Szaigonba (951 mértföld). Innen a tengeren át Szingaporeba (625 mértföld), Szingaporeból Pinangba (388 mértföld), innen nyugatra tart 1389 mértföldriyire Madrasba. Madras- ból őserdőkön, folyamokon és az Indiai tengeren át Ádenbe ér (1850 mértföld), majd a Vörös-tengeren ál Alexandriába (1584 mérföld). Innen még 3205 mértföldnyi útja van, mig végre a Földközi-tengeren át Málta majd Lisszabon érintésével végre Londonba érkezik. Ezt a rengeteg utat a sok átszállással együtt meglehetősen rövid idő alatt teszi meg. Egy távirat, amelyet Japánban délután két óra öt perckor adnak fel, Londonba ugyanaz nap délután egy órakor érkezik meg, tehát egy óra öt perccel — hamarább,, semmint feladták. Ennek a csodának az a magyarázata, hogy Japánban esti kilenc óra van már, mikor Londonban még déli tizenkettő, tehát az ott délután feladott távirat közvetítése 7 óra 55 percig tartott, ha itt délután egy órakor kapták meg. Igv is elég serényen futott az a távirat, tekintve azt, hogy ez idő alatt 12.481 angol mértföldet tett meg. A háború idejére az angol lapok leszállított tarifa kedvezését élvezik. Ez olcsó díjszabás szerint minden szó a mi pénzünk szerint éppen két koronába kerül, holott a rendes díjszabás szerint öt korona hatvanöt fillér járna érte. Legalább ezer szónvi táviratot a hét nagy londoni lap közöl valamennyi kap a háborúról naponkint; ezeknek a lapoknak tehát csak a háborúról szóló táviratok naponta legalább 2000 koronájukba kerülnek. Ez csak a távirati költség, ehhez jön még a tudósitó fizetése és egyéb kiadásainak a megtérítése. A távirati költség födözésére ezek a nagy lapok hatalmas összegeket deponálnak a táviró-vállalat igazgatóságánál és a leszámolást hónaponkint ejtik meg. Annyi bizonyos, hogy azon a summán, ameny- nyibe ez a háború a londoni lapoknak kerül, nagyon takaros birtokot lehetne vásárolni. No de ez a kiadásuk meg is térül. Az orosz katona. A japán hadseregről, japán katonáról már nagyon sokat Írtak, de annál kevesebbet az orosz katonáról, aki pedig megérdemli, hogy róla is szó essék. A paraszti sorból kikerülő orosz katona igaz, nem valami intelligens anyag, hanem igénytelenségével, engedelmességével és fáradtságot nem ismerő természetével igen jó katona. Harcos erénye és edzett volta azonban nem annyira a tiszt kitűnő képzésének, mint inkább annak tulajdonítható, hogy már szegény muzsik korában is olyan megpróbáltatáson megy át, amely katona-sorában csak javára válik. Talán az egész világon nincs a parasztnak olyan nyomorult élete, mint a fehér cár birodalmában senyvedő muzsiké. Iván Ivánovics, mint a hogyan tréfásan nevezik az orosz katonát, a hadseregben elég jól érzi magát, mert nem bántja a földes ur, az ispravnik, az adószedő és az atyuska sok más és mindig kellemetlenkedő embere. Az általános hadkötelezettség ideje az orosz gyerek huszonegyedik esztendeje. Ha bevált, egyfolytában négy évig szolgálja a cárt. Az erős és intelligensebb legényt a tüzérséghez sorozzák, a nagy darab ember lovaskatona lesz s a zömök, izmos suhancból válik a legnagyobb fáradalmakat is elbíró gyalogos. Bevonulása után az újoncot meleg ruhába, nehéz csizmába bujtatják s a birodalom valamelyik másik végén levő helyőrségbe transzferálják. Régi orosz politika ugyanis az. hogy a lakosság és a katonaság ne valami nagyon szeresse egymást. A kis-orosz és a lengyel Szentpétervárra kerül, a kapsi ezredek Kronstadtba, a belső kormányzóságok regrutái pedig Lengyelországba és Finnországba. A helyőrség parancsnoka az újoncot nem sorozza be azonnal az ezredébe. Apró csoportokba osztva, nyolc hétig tart a kiképzés, amelynek eltelte után esküt tesz a cárnak, s attól a pillanattól fogva alá van vetve a drákói szigoruságu haditörvényeknek. A lovas-katona reggel négy, a gyalogos pedig öt órakor kel fel. Tisztogatás után az első parancs imára szólít s ezután költheti el a fekete kenyérből és teából álló réggé- lijét. Délig gyakorlatot végez. Ebéd után két órai pihenő van. Délután hattól hét óráig Írni és olvasni tanítják Iván Ivánovicsot, aki ebből a hasznos tudományból vajmi keveset tud. Hét óra után vacsoráinak és kilenc órakor lefeküdhetik a katona. A | muszka katona menázsi miatt nem panaszkodhatik. Igaz, hogy húst keveset lát, annál több főzeléket, de ez elég is néki. A zsoldja nagyon kicsiny és mégis Iván Ivánovics a világ legmegelégedettebb katonája. Csak egy dologtól fázik: az áprilistól augusztusig tartó nagy hadgyakorlattól, a mikor hihetetlen utakat kell neki fárasztó, erőszakolt menetben megtenni. A gyöngék százával maradnak el az utón és sok szelíd muzsik-gyereknek törik meg a kék szeme s hunyja le örök álomra, a nélkül, hogy Volga-menti faluját még egyszer láthatta volna. E G É S Z S É G-Ü G Y. ___ Halálra köpülyözte. Sok-sok faluban mind- közönségesen járja jő orvosság képen majdnem minden bcij ellen az érvágás, köszülyözés. Csiszmár An- talné is érzett valamilyen bajt. Elhivatta tehát a lőcsei borbélyt, hogy neki eret vágjon. Persze, a borbélynak volt esze, hogy azt’ neki tennie nem szabad, mert a törvény tiltja, de meg vette észre az asszony gyenge szervezetét is. Elmentek tehát Gsisz- márék a szomszéd községbe. Itt lakik egy borbély,
