Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-03-13 / 10. szám
78 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Mint a mi hazánk, megyékre: úgy az ő országok kerületekre van osztva, s minden kerület élén — a főispánhoz hasonló — kormányzó van. Mai napon is száz japáni fiú tanulja az európai iskolákban az »orvos« mesterségét államköltségen. Régi szokásaikból megmaradt egy folt: a több- nejüség. De ez vallásukhoz tartozik, ahoz pedig még mindig híven ragaszkodnak. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Hernyóirtás és gyümölcsfatakaritás. A gyümölcsfákat pusztító hernyók irtását az 1894. évi XII. t.-c. minden kert és szőlőtulajdonosnak nemcsak kötelességévé teszi, de annak elmulasztását 100 koronáig terjedhető büntetéssel is sújtja. A törvény végrehajtásáról a közigasgatási hatóságok gondoskodnak, de az irtás foganatosítását és annak az eredményét a földmivelési kormány összes szakközegei is ellenőrzik. Ezért helyén való az érdekeltek figyelmeztetése, hogy az irtás ideje most március végén jár le s az ellenőrzés ideje április elején kezdődik Ezen irtást és a fák takarítását ismertető rövid útmutatás ingyen kapható a m. kir. rovartani állomáson, Budapest, II. Oszlop-utca 26. sz. a. Honvédlovak kikölcsönzése. A honvédhuszár lovak jó részét megbízható gazdáknak ingyen szokták kikölcsönözni, azzal a kötelezettséggel, hogy azokat a tavaszi szemlén bemutatni tartoznak s évente gyakorlatra állítják. Mozgósítás esetén azonban a honvédlovat azonnal be kell szolgáltatni. Öt évi tartás után a ló a gazda tulajdonába megy át; ha azonban a ló tartása ellen bár csak egyszer is kifogást tettek, a tartási kötelezettség hat év, vagyis ily esetben csak hat év után megy a gazda tulajdonába. Öt év után, ha a ló még katonai szolgálatra alkalmas állapotban van, az azt tartó gazda 600 koronát kap azzal a kötelezettséggel, hogy a fent elmondott kötelezettséggel további öt évig tartsa és gondozza. E második öt esztendő eltelte után a ló feltétlenül a gazda tulajdonává lesz. A honvédlovat a honvédhuszár-ezredparancsnokságoktól kell kérni. KIS GAZDA. Tavasz. Amint az iskolából a gyerekeket hazabocsáj- tottam, János bátyával találkoztam, — Hogy és mint szolgál az idő mög az egészség ? — kérdem tőle. — Hát biz' még mindössze egy jó bakugrás — oszt' itt van a veteményezés ideje. — Nos, mit is fogunk vetni ? A’ már az asszonyok dolga. De ha már úgyis erről van szó, kérdeznék valamit a tanító úrtól, mer’ az asszony már vagy két hete evvel a kérdéssel piszkálja az oldalamat. — Ki vele ! — Azt kérdözte az anyuk, hogy miként tudhatná meg ő, hogy melyik mag csira képes? — Kend mit mondott rá ? — Én azt mondtam, hogy el köll ültetni és úgy biztosan megtudjuk. Es erre úgy tanálta az anyjuk, hogy enyit ő is tudott; pedig — mellesleg legyen mondva — sokkal nyaklörtebb észjárása van, mint nekem. — Halljam, mit mond a tanító ur ? ! — Hát másképen is meg lehet azt tudni, hogy mennyi csiraképes. —r Hogy — hogy ? — Kérjen kend a Pista fiútól két itatós papirost. Mikor az meg van, tartsa forró viz fölé. Ha annyira tele szíttá magát, hogy csupa viz, akkor válogasson ki az elvetni való magból száz szemet. De nem kell a javából szedni, hanem csak ugv, amint a keze alá jön. — A kiszámlált maggal oszt mit tegyek? — Azt az itatós papirosok közé tegye ésjtartsa mindig melegen. A papiros pedig állandóan nedves legyen. Rövid idő múltán látni fogja, hogy a csira kidugja a fejét a legtöbb szemből. Azután megszámlálja, hogy hány mag nem csírázott ki. Ha ezt kiszámlálta akkor tudni fogja, hogy hány százaléka csiraképes. — No e' már derék dolog! Ha ezt elmondom az asszonynak, kétszer annyira fog becsülni. Tanító. Újabb intézkedés a ragadós száj- és körömfájás ellen. A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezést szabályzó rendeleteket a földművelés ügyi miniszter revízió alá véve, újabb, a védekezést szabályzó rendeletet bocsátott ki. A rendelet az eddigi súlyos zárlati intézkedéseket tartalmaz. Az összes intézkedések hét fejezetben vannak ösz- szefoglalva s részletesen szabályozzák a betegség fellépése esetén teendő intézkedéseken kívül az ál- latvásártartást, fertőző községekben az állatoknak gazdasági munkára való használását, fertőzött területekről állatoknak levágás és tovább tartás céljából való elszállítását, a tej, a beteg állatok húsa és bőrének forgalomba hozatalát, a széna és szalma- szállilást stb. Megemlítjük, hogy a szabad forgalmat súlyosan érintő vészkerület ezután csak kivételesen lesz alkotva akkor, ha a betegség széthurcolásának veszélye forog fenn. A hasított körmü állatokkal való vásártartás, mely eddig a fertőzött járás egész területén be volt tiltva, ezután csak a fertőzött, esetleg az ezzel szomszédos községekben és a vész kerület területén lesz tilos. Hogyan állítsuk be a vetőgépet? Mostanában nem lehet arról vitatkozni, hogy melyik vetés jobb: a kézzel szórva vagy vetőgéppel való sor- bavetés, mert kézzel foghatólag be van bizonyítva, hogy a sorbavetésnek több előnye van a kézzel való vétés fölött. Ha géppel vetünk, az első nyereség már az, hogy kevesebb vetőmag kell, mert a gép a magot rendesen a kellő mélységre a föld alá juttatja, nem kell többet vetnünk arra való számítással, hogy a magból sok a föld színén maradi elpusztul. Miután a mag olyan mélységre kerül, ahogyan szükséges, egyidőben csírázik, kel. fejlődik és érik. Az egyforma sortávolságban minden növény tövét jobban éri a nap, a levegő, a szár erősebbre fejlődik, a gabona nem dűl meg olyan könnyen és az üszögtől, rozsdától is jobban meg van védve. De a géppel is történnek ám hibás dolgok; mondja, a ki kézzel való vetéshez hajlik. Igen, csakhogy an-
