Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-03-13 / 10. szám

78 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Mint a mi hazánk, megyékre: úgy az ő országok kerületekre van osztva, s minden kerület élén — a főispánhoz hasonló — kormányzó van. Mai napon is száz japáni fiú tanulja az euró­pai iskolákban az »orvos« mesterségét állam­költségen. Régi szokásaikból megmaradt egy folt: a több- nejüség. De ez vallásukhoz tartozik, ahoz pedig még mindig híven ragaszkodnak. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Hernyóirtás és gyümölcsfatakaritás. A gyümölcsfákat pusztító hernyók irtását az 1894. évi XII. t.-c. minden kert és szőlőtulajdonosnak nemcsak kötelességévé teszi, de annak elmulasztását 100 ko­ronáig terjedhető büntetéssel is sújtja. A törvény végrehajtásáról a közigasgatási hatóságok gondos­kodnak, de az irtás foganatosítását és annak az ered­ményét a földmivelési kormány összes szakközegei is ellenőrzik. Ezért helyén való az érdekeltek figyel­meztetése, hogy az irtás ideje most március végén jár le s az ellenőrzés ideje április elején kezdődik Ezen irtást és a fák takarítását ismertető rövid út­mutatás ingyen kapható a m. kir. rovartani állomá­son, Budapest, II. Oszlop-utca 26. sz. a. Honvédlovak kikölcsönzése. A honvédhu­szár lovak jó részét megbízható gazdáknak ingyen szokták kikölcsönözni, azzal a kötelezettséggel, hogy azokat a tavaszi szemlén bemutatni tartoznak s évente gyakorlatra állítják. Mozgósítás esetén azonban a honvédlovat azonnal be kell szolgáltatni. Öt évi tar­tás után a ló a gazda tulajdonába megy át; ha azonban a ló tartása ellen bár csak egyszer is ki­fogást tettek, a tartási kötelezettség hat év, vagyis ily esetben csak hat év után megy a gazda tulaj­donába. Öt év után, ha a ló még katonai szolgálatra alkalmas állapotban van, az azt tartó gazda 600 ko­ronát kap azzal a kötelezettséggel, hogy a fent el­mondott kötelezettséggel további öt évig tartsa és gondozza. E második öt esztendő eltelte után a ló feltétlenül a gazda tulajdonává lesz. A honvédlovat a honvédhuszár-ezredparancsnokságoktól kell kérni. KIS GAZDA. Tavasz. Amint az iskolából a gyerekeket hazabocsáj- tottam, János bátyával találkoztam, — Hogy és mint szolgál az idő mög az egész­ség ? — kérdem tőle. — Hát biz' még mindössze egy jó bakugrás — oszt' itt van a veteményezés ideje. — Nos, mit is fogunk vetni ? A’ már az asszonyok dolga. De ha már úgyis erről van szó, kérdeznék valamit a tanító úr­tól, mer’ az asszony már vagy két hete evvel a kér­déssel piszkálja az oldalamat. — Ki vele ! — Azt kérdözte az anyuk, hogy miként tud­hatná meg ő, hogy melyik mag csira képes? — Kend mit mondott rá ? — Én azt mondtam, hogy el köll ültetni és úgy biztosan megtudjuk. Es erre úgy tanálta az anyjuk, hogy enyit ő is tudott; pedig — mellesleg legyen mondva — sokkal nyaklörtebb észjárása van, mint nekem. — Halljam, mit mond a tanító ur ? ! — Hát másképen is meg lehet azt tudni, hogy mennyi csiraképes. —r Hogy — hogy ? — Kérjen kend a Pista fiútól két itatós papi­rost. Mikor az meg van, tartsa forró viz fölé. Ha annyira tele szíttá magát, hogy csupa viz, akkor vá­logasson ki az elvetni való magból száz szemet. De nem kell a javából szedni, hanem csak ugv, amint a keze alá jön. — A kiszámlált maggal oszt mit tegyek? — Azt az itatós papirosok közé tegye ésjtartsa mindig melegen. A papiros pedig állandóan nedves legyen. Rövid idő múltán látni fogja, hogy a csira kidugja a fejét a legtöbb szemből. Azután megszám­lálja, hogy hány mag nem csírázott ki. Ha ezt ki­számlálta akkor tudni fogja, hogy hány százaléka csiraképes. — No e' már derék dolog! Ha ezt elmondom az asszonynak, kétszer annyira fog becsülni. Tanító. Újabb intézkedés a ragadós száj- és kö­römfájás ellen. A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezést szabályzó rendeleteket a földmű­velés ügyi miniszter revízió alá véve, újabb, a vé­dekezést szabályzó rendeletet bocsátott ki. A rende­let az eddigi súlyos zárlati intézkedéseket tartalmaz. Az összes intézkedések hét fejezetben vannak ösz- szefoglalva s részletesen szabályozzák a betegség fellépése esetén teendő intézkedéseken kívül az ál- latvásártartást, fertőző községekben az állatoknak gazdasági munkára való használását, fertőzött terü­letekről állatoknak levágás és tovább tartás céljá­ból való elszállítását, a tej, a beteg állatok húsa és bőrének forgalomba hozatalát, a széna és szalma- szállilást stb. Megemlítjük, hogy a szabad forgalmat súlyosan érintő vészkerület ezután csak kivételesen lesz alkotva akkor, ha a betegség széthurcolásának veszélye forog fenn. A hasított körmü állatokkal való vásártartás, mely eddig a fertőzött járás egész területén be volt tiltva, ezután csak a fertőzött, eset­leg az ezzel szomszédos községekben és a vész ke­rület területén lesz tilos. Hogyan állítsuk be a vetőgépet? Mosta­nában nem lehet arról vitatkozni, hogy melyik ve­tés jobb: a kézzel szórva vagy vetőgéppel való sor- bavetés, mert kézzel foghatólag be van bizonyítva, hogy a sorbavetésnek több előnye van a kézzel való vétés fölött. Ha géppel vetünk, az első nyere­ség már az, hogy kevesebb vetőmag kell, mert a gép a magot rendesen a kellő mélységre a föld alá juttatja, nem kell többet vetnünk arra való szá­mítással, hogy a magból sok a föld színén maradi elpusztul. Miután a mag olyan mélységre kerül, ahogyan szükséges, egyidőben csírázik, kel. fejlődik és érik. Az egyforma sortávolságban minden növény tövét jobban éri a nap, a levegő, a szár erősebbre fejlődik, a gabona nem dűl meg olyan könnyen és az üszögtől, rozsdától is jobban meg van védve. De a géppel is történnek ám hibás dolgok; mondja, a ki kézzel való vetéshez hajlik. Igen, csakhogy an-

Next

/
Thumbnails
Contents