Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-02-28 / 8. szám

62 MAGYAR FÖLDMIVELŐ A haderők. Éppen a hadakozó felek hadere­jének kimutatása teszi igazán érdekessé ezt a há­borút. A közelmúlt angol-bur háborúban a burok­nak csak alig félmillió lélek és csak hatvanezer fegyverforgató harcosa volt a nagy angol nemzettel szemben. Most a haderők igy állanak. Oroszország 22.480,000 négyszögkilométer terület 129.000,000 la­kóval. Japánország 417,410 négyszögkilométer terü­let 47.610,000 lakóval. A hadsereg békeidőben orosz 1 100,000 ember, japán 168,000 ember. A hadsereg háború idején orosz 4.200,000 ember, japán 650,000 ember. Tekintve, hogy oroszrészről a harctér nagy távolságra van. a háború kimenetele igen kétes. Hosszúra is fog nyúlni ez a háború, mert messze- tájon harczolnak egymással a hadfelek és még sok meglepetésben lesz részünk ennél a borzalmas ese­ménynél mig lezajlik. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Hatósági közegnek megveréssel fenye­getése közcsend elleni kihágást képez, melynek büntetése egy hónapig terjedhető elzárás és négy­száz koronáig terjedhető pénzbüntetés. A községi vadászterület bérbeadásánál nem szabad olyan árverési feltételeket kötni ki. melyek az árverés utjáni versenyt korlátozzák, nem szabad az egyes jelentkezőkét az árverésben rész­vételtől kizárni, nem szabad olyan feltételt szabni, hogy az árverésben csak azok vehetnek részt, akik a községben földadót fizetnek. Kaszás elleni kártérítés cinán munkába nem állása miatt, ha munkásigazolvány nélkül fo- gadtatptt fel, csak a rendes bíróság előtt lehet panaszt tenni. Mit árusíthat a hentes ? Egy konkrét eset­tel kapcsolatban a kereskedelmi miniszter kimon­dotta, hogy a hentes sajtot, gyümölcsöt csemegét nem árusíthat. Ha árusítani kíván, arra külön ipar­igazolványt kell váltania. KI S G AZD A. Fogjunk ki — a gyomokon! A tavaszi szorgos munkaidőben legtöbb gondot ad a gazdának a gyomok elleni küzdelem, mert hiszen ma már mindenki tudja, hogy a gyomok nemcsak csök­kentik a termést, hanem rontják annak minőségét is s épen ezért mindenkinek saját érdekében áll a gyo­moktól megszabadulni. Ez azonban nem oly könnyű dolog, mint a minőnek első pillanatra látszik. Hogy sikerrel védekezhessünk a gyomok ellen, mindenek előtt ismernünk kell azon körülményeket, melyek vetéseink gyomosodását előidézik. Elgyomoso­dik a szántóföld i) az egyes veteményeknek helytelen termelési sorrendje következtében, pl. ha gabona után gabona termeltetik; 2) az istálló trágyának illetve a trágyatelepnek meg nem felelő kezelése s a trágyának rosszul alkalmazott alászántása folytán ; 3) selejtes és gyomoktól kellőképen meg nem tisztított vetőmag felhazználásával; 4) a szél, a madarak, nyulak, egerek stb. közvetítésével; 5) árvizek alkalmával, az idegen helyről jövő vizek utján stb. Ismervén most az elgyomosodás okát, a védeke­zés módját is ehhez fogjuk megválasztani. — Legtöb­bet segítünk magunkon a nővények termelési sorrend­jének, vagyis a vetésforgónak helyes megállapításával, s e tekintetben arra keil törekednünk, hogy az úgy­nevezett gyomirtó nővények és gyomnevelő növények váltakozva kövessék egymást. Gyomirtók pl. a kapás és takarmánynövények; előbbiek azért, mert azok ka- pálásval és töltögetésével kevesbbitjük a gyomokat, utóbbiak pedig azért, mert ha azokat virágzás idején kaszáljuk le, akkor azzal egyidejűleg megsemmisítjük a közöttük lévő gyomokat is, megakadályozzuk a gyommag képződést. Gyomnevelők pedig azok, melye­ket fejlődésük ideje alatt semmi ápolásban nem része­sítvén, ezzel alkalmat adunk a gyomok elterjedésének. Ilyenek pl. a gabonafélék. Miután a gyomok terjesztője az istái lótrágya is lehet, arra törekedjünk, hogy az lehetőleg sekélyen száptassék alá, hogy egy fogasboronával elpusztítha­tok legyenek. Műtrágyánál a gyomszaporitás esete nem forog fenn s épen ebben rejlik annak az i-tálló trágya feletti kiváló előnye. A vetőmag felhasználásánál különösen a vető­magvak gyommentesítésére kell törekedni, mert lelki-' ismeretlenebb magkereskedők szándékosan is iparkod­nak a vetőmagvak közé gyomokat keverni. Végül abban az esetben, midőn a szöntóföld akaratunkon kívül gyomosodik el, nem marad más hátra, mint a fogas goronának minél gyakoribb al­kalmazása, mert ezek legjobb fegyvereink a gyomok elleni küzdelemben. Hogyan ültessük a fenyőfát ? Sokan panaszkodnak, hogy a fenyőfabokrok, általában az úgynevezett tűlevelűek ültetése sokszor nem sikerül. És ez igy is van, a minek oka az ülte­tés helytelen voltában rejlik, mert a tűlevelűeket is azon módon szokták ültetni, mint más egyéb fát. Nevezetesen kora tavaszon vagy őszön ejtik meg az ültetést, holott a fenyőket sikerrel csakis április hó végétől május végéig vagy pedig augusztus havában lehet ültetni. Ezt sem amolyan közönséges módon pedig, mert a fenyőfélék nem olyan könnyen viselik el az ültetést, mint más fák. Ezért az ültetésre szánt fát az elültetési idő előtt már néhány nappal jól meg kell locsolni, hogy a föld a gyökerek körül jobban megtapadjon s úgy ássuk aztán ki a fát óvatosan, mentői több gyökérrel s gondosan vigyázva, hogy a rajta levő föld le ne hulljon. A könnyebb talajban azonban a föld a legna­gyobb óvatosság mellett is lehullana, a min úgy se­gítünk, hogy körülásván a fát, a gyökereire tapadt földet deszkákkal hordó módjára körülrakjuk, ezt pedig drótokkal vagy kötéllel átkötjük. Midőn aztán az igy előkészített fát az ültető­gödörbe leállítjuk, akkor eltávolítjuk a köteléket és deszkákat, a hézagot porhanyó földdel köröskörül betömjük, meglocsoljuk. Az igy elültetett fenyők nemcsak hogy bizton megfakadnak, hanem az átültetést kévéssé is fogják megsinyleni és vígan tenyésznek tovább. Ha az egérlyukat tört üveggel kevert mál- terrel öntik be, akkor az egér nem lesz képes magát

Next

/
Thumbnails
Contents