Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-02-14 / 6. szám
40 MAGYAR FÖLÜM1YELŐ M U N KÁS-ÜGY. Gazdasági munkások kitüntetése. Eperjesen szép ünnepélyt rendeztek Sremha János , gazdasági cselédnek, ki negyvenkét éve szolgál Ujházy Józsefné bit tokán, ahol ostorosgyerek korában kezdte s becsületesen folytatta. Ghillany Imre báró főispán szép beszédet intézett hozzá és Stemha nyolc társához, akiknek átnyújtotta a földmivelés- ügyi miniszter kitüntető oklevelét és jutalomdiját. KIS GAZBA. Hogyan kell bánni a gazdasági gépekkel? A legjobb ló is elromlik a rósz kocsis kezén! A legjobb gép sem tud jól dolgozni ügyetlen ember kezében. Ez olyan igazság a mihez nem fér szó. Azért a gépeket ismerni kell. Először csak kicsiben, kisebb munkában, lassan, óvatosan és ha rájött minden részének az okára, rendeltetésére, ba már tudja, hogy hogyan kell a gépet megfelelő módon beállítani, csak akkor vegye munkába, de eleinte itt is csak lassan, óvatosan. Mikor aztán már egészen biztos benne, hogy jól megy a dolog, akkor aztán neki eresztheti bátran Éppen úgy van ezzel az ember mint a hajtással. Mig a kocsis ki nem tapasztalta lovának e szokásait, mig ki nem tapasztalta a szerszámnak ügyesen és- helyesen való felrakását, lehet az a legjobb ló, legjobb szerszám, bizony nem fog tudni hajtani. Tehát először is ki kell ismerni a gépet. Azután pedig meg kell adni a gépnek azt, amit megkíván. A legjobb ió sem tud huzni, ha nines jól fel- szerszámolva. E legjobb gép sem tud dolgozni, ha nincs kellően rendbe hozva. Valamint hogy a kocsis, mielőtt megindulna, megnézi, rendben van-ej a lovon, nem-e felejtődött nyitva egy csatt, vagy hurok, azon képen a gazdának is, mielőtt a munkába fogna meg kell vizsgálni a gépet, hogy a csavarok nerti-e lazultak meg, meg van-e olajozva, kenve minden része. Mert csak akkor fog a gép jól dolgozni, ha minden része rendben van. De nemcsak akkor kell a gépre vigyázni, mielőtt munkába fogjuk, hanem akkor is, mikor a munkából kifogjuk. A lovat, mikor jól meghajtottuk, ugy-e előbb megjártatjuk, aztán megcsutakoljuk, aztán megetetjük, istálóba kötjük. Azért, mert csak az a ló lesz sokáig ió, amelyiket munkán kívül is gondozunk. Nohát igy van ez a géppel is. Csak az a gép lesz sokáig gép, melyet munkán kívül is gondozunk, tisztán tartunk. Mihelyt a gép elvégezte munkáját, megkell tisztogatni, le kell róla vakarni a sárt, le kell róla törülni a port vagy piszkot és olyan helyre kell állítani, hol eső, viz nem éri. Ha máskép nem lehet, hát szalmával, szalmatakaróval vagy gyékénynyel kell letakarni. Láttam én már sok drága gépet egy év alatt ócskavassá lenni, másik helyen ugyanazon gépet ( io—20 évig munkát végezni. Ez mind csak attól függ, j hogyan bánnak a géppel. Sok gép van, amelyik drágább mint a ló. Nohát ezt a sok pénzbe került gépet vájjon nem érdemes-e gondozni, mint az olcsóbb lovat, hogy minél tovább tartson? Ugy-e hogy érdemes? Azért hát gondozzuk és tartsuk tisztán a gépeket és eszközöket akkor is, mikor pihennek! Igg maradnak meg sokáig használható állapotban. Ifj. Sporzon Pál. Olasz bor behozatal 1903-ban. Az 1903. évi olasz borbehozatalról az osztrák kereskedelmi minisztérium statisztikai osztálya által közétett kimutatás megbízható képet mutat. Eszerint 1903. évben a monarchia területére összesen 1,204.649 métermázsa olaszbort hoztak be 2770 miliő korona értékben. Az 1903-ik évi behozatal ellenben csak 673.639 métermázsát tett ki 154 millió korona értékben. Tehát a múlt évi behozatal 12.3 millió koronával haladta meg az előző évit. A fa környékének feltöltése. Nem egyszer van reá eset, hogy a kert, vagy udvar egyes részeit feltöltjük, minek következtében az ott levő fák törzse is mélyre kerül, a minek aztán az a következése, hogy a fa egy ideig sanyarog, azután elpusztul. Ilyen esetben a fiatal fákat legjobb kiásni és a kellő magasságban újra elültetni, de már a vén, terebélyes fáknál bajos volna ezt a műveletet végrejhajtani; leghelyesebb tehát ezek törzse körül téglából, vagy kövekből olyan kút fél ét rakni, így alevegő a talaj feltöltése után is szabadon érheti a fa tövét s a feltöltés semmi ártalmára sem lesz a fának. A hernyók irtása petroleumlánggal. Nálunk a hernyót régi szokás szerint kézzel, illetőleg ollóval szokták a fáról leszedni, s ez némely esetben nem is lehet máskép, de midőn a hernyók még csomósán vannak, akkor sokkal egyszerűbb azokat petroleum- Unggal pusztítani, a mi úgy történik, hogy ha kender- kóczot összecsomózva egy rúd végére kötünk, petróleumba mártjuk és meggyujtván, a hernyófészkeket elégetjük. Egy kis elővigyázattal célt érünk a nélkül, hogy a gyümölcsfa lombjában kárt okoznánk. Hogy tudható meg, a szálfa egészséges volta? Ha fenyőszálat vagy bármi kivágott fatörzset veszünk, sohasem tudhatjuk: nem hibás-e a belseje? A mi meglehet, habár külsőleg teljesen egészségesnek látszik a fa. Hogy tehát ezt megtudhassuk, úgy járunk el, hogy vízszintesen fektetve a kérdéses szálfát, valami támasztékokra, a fa alsó, végét kalapácscsal megütjük, mig a felső végéhez egy másik ember odatartja a fülét. Ha éles, szinte csengő hangot, hall, akkor a fa belseje teljesen egészséges, mig a tompa, gyenge hang vagy a hang egész elmaradása kétségtelenül arra mutat, hogy a fa belseje pudvás, vagy egyéb hiba van benne. HÁZI-ASSZONY. =_=_= A tyúkok meszeslábúsága. Sok bajt okoz az u. n. meszesláb a tyúkoknak a nélkül, hogy az asszony rájönne, tulajdonkép mi is sanyargatja tyúkjait. Igen, mert sökan nem is ismerik ezt a betegséget, a mi annál roszabb, mert ez a baj ragályos s ha valamelyik tyúknál kiüt, mivel nem orvosolAz Orsz. Gazd. Munkás- és Cselédsegélypénztár! ajánljuk jó indulatába. Ismertesse ezt az intézményi a nép körében. Biztosítsa cselé ileit ezen segély pénztárnál
