Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-12-18 / 50. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 399 Egy derék hitelszövetkezet. Gőrgényszent- imrében a hitelszövetkezet éveken keresztül nem adta ki a tagoknak a nyereséget, hanem összegyűj­tötte azt, azon célból, hogyha egy bizonyos összeget elérnek, valami nagyobb dolog kivitelére használ­hassák fel. Ez az összeg ma már 6000 korona. El­határozták a hitelszövetkezeti tagok, hogy ezt egy fogyasztószövetkezet felállítására fordítják. Az alakuló közgyűlés a napokban meg is történt és a szövet­kezet is n m sokára megnyílik, együtt lévén máris a szükséges alaptőke. Görgénvszentimre példáját mások is követhetnék és a hitelszövetkezetek ezzel egész sorozatát alkothatnák meg az életrevaló in­tézményeknek, minden nagyobb megerőltetés nélkül. Mikor a hitelszövetkezet kocsikenőcsöt árul. A kereskedelmi miniszter 1904. okt. 13-án 59661. sz. a. hozott határozatával érdekes dologban döntött. A g—i hitelszövetkezet ellen kocsikenőcs kereskedésnek bejelentés nélkül való gyakorlása miatt az első- és másodfokú iparhatóságok egybe­hangzóan felmentették a szövetkezetét a terhére rótt ipari kihágás vádja alól, sőt még a panaszt tett kereskedőket kötelezték az eljárási kö'tség megfize­tésére. A miniszter most az Ítéletet szintén helyben hagyta, azzal a priamidális okoskodással, hogy mi­vel a szövetkezetnek ama cselekménye, hogy tagjai egy részének megbízásából egy Ízben kocsikenőcsöt rendelt s azt a megbízható tagok között minden nyereség nélkül, kizárólag a beszerzési ár megtérí­tése mellett kiosztotta, illetve a szóban levő meg­rendelésnél kizárólag mint közvetítő szerepelt, ipar­űzésnek nem tekinthető, miért is panaszlott a ter­hére rótt ipari kihágás vádja és következményeinek terhe alól felmentendő volt. A német császárné mint feleség. Egy lon­doni újság jóizü történekét mond el, amely nagyon jellemzi a német császári pár között levő igazi hit­vestársi szeretetet s különösen a császár odaadó gyöngédségét. A német császár egy sürgős eluta­zása előtt felment a berlini osztrák-magyar nagy- követségre, ahol a nagykövettel valami fontos meg­beszélni valója volt. A tárgyalás sokáig tartott, úgy, hogy a császárnak elutazásáig nem maradt annyi ideje, hogy a császári palotába hajtasson és a csá­szárnétól elbúcsúzzék. Vilmos császár tehát telefon­összeköttetést kért a palotával és a császárnét ké­rette a telefonhoz, aki azonban azt mondta neki, hogy várjon a telefonnál még egy-két pillanatig, mert mondani akar valamit, csak lehozatja azt, amire szüksége van. A császár várt a telefon előtt és már türelmetlenkedni is kezdett, mikor egy vág­tató udvari fogat robogott az osztrák-magyar nagy- követség palotája elé. A lovakról csak ugv szakadt a tajték. A kocsiból a császárné ugrott ki, aki fel­sietett a lépcsőkön egyenesen a nagykövetség hiva­talos termei felé. Benyitott, odafutott a császárhoz, jól összeölelgette és mindkét arczát megcsókolta. Aztán mosolyogva odafordult a nagykövethez és azt mondta: — Bocsánatot kérek az Osztrák-Magyar Mo­narchiától, de az uramtól csak el kell búcsúznom ?! És azzal lesietett, kocsijába ült és visszahajta­tott a császári palotába. G A Z DA K ÖRÖK A gazdakörök és karácsony. A karácsony az otthonnak ünnepe. A család — főleg az első na­pon — egészen otthonát élvezi. De a gazdakörök hivatása ennek az otthonnak kiegészítése, sőt meg­mentése. A Gazdakörök sokat tehetnek arra, hogy az ünnep igazi volta megőrizze a maga tisztaságát, csendes, békés méltóságát. Elsőben is nagyon kívá­natos — ott ahol különösen a kántálások, csillaggal való járások egy szóval karácsonyi szokások elfa­jultak, eldurvultak — hogy ezeknek újra a vallásos érzés és kegyelet határai közé való vitelét kezébe vegye. Legyen az ünnepek alatt a Gazdakör valósá­gos oltalma a családoknak a korcsma, a sok keserű ünnepi emléket marasztó korcsmázás ellen. Rendez­zen a Gazdakör karácsonyi ünnepségeket, házias jellegű összejöveteleket. És ami időt a gazdának és családjának a családon kívül el lehet tölteni, töltse el az ünnepekhez méltóan a második otthonban, a Gazdakörben. Csendes, tanulságos beszélgetés, szó­rakozás, olvasás, egyes dolgok megbeszélése elég bő tért adnak arra, hogy az eltöltött, a lélek és test felüditésére szánt napok iránt kellemes emlékekkel viseltessünk. M—r. Uj gazdakörök. Nagy örömmel hozzuk ér­tésére olvasóinknak, hogy Somogy megyében I.ábod községében megalakult a »Lábodi Gazdakör«. Meg­alakította pedig Széchényi Aladár, a magyar népet igazán szerető főur. Sokáig vajúdott az ügy — Írja nekünk tudósítónk, mig végre a tagok érdeklődése mellett mégis csak megalakultunk még pedig 66 tag­gal. Elnök lett Széchényi Aladár gróf. Helyettes el­nökök : Vátkay József uradalmi intéző, Nagy Iván József földmives. Jegyző: Szabó Béla körjegyző. Pénztáros: Horgas István földmives. Választmány: Nagy Lajos ev. ref. esperes, Horgas Pergelv István, Bencsik István, Horgas Sándor, Tóth István, lfj. Dá­vid József, Vámossi István, lfj. Csire Ferencz, Gergő János, Iván József. Számvizsgáló bizottság: Tőreky Árpád udvari lelkész, Miklós Mihály, lfj. Iván János, Dér József. így szép a magyar nép! Együtt, egy célért lel­kesülve és munkálkodva. Az Isten áldása legyen az uj gazdakörön. A szervezkedő gazdák. A földmivelésügvi miniszter a tázlári gazdakör alapszabályait, a Hont vármegyei Gazdasági Egyesület módosított alapsza­bályait, továbbá az Alsóboldogasszonyfalva, Bethlen- falva, Fiátfalva, Kadicsfalva, Kápolnásoláhfalu, H. városfalva, Korond, Kobát-Demeterfalva és Zetelaka községekben alakult gazdakörök alapszabályait s a brogyáni gazdakör alapszabályait a bemutatási zá­radékkal ellátta. Jó mondások. Karácsonykor gyermekeinkkel édes mindnyájan — újra gyermekekké leszünk. # A fásult, eltompult szivü embernek legborzasztóbb ünnepe — a Karácsony ünnepe. Dehogy — valóságos pokla. * Karácsony a szivek ünnepe. Csak az a baj, hogy a jó szivü emberek fogyatékán voltak. Most kezdjük érteni újra a szív beszédét.

Next

/
Thumbnails
Contents