Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-12-11 / 49. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 393 XSMERETXSK-TARA. A magyar kisgazdák jövedelmének emelése. Mottó: »Ragaszkodj, földedhez, mert akié a föld, azé az ország.« Mit nevezünk mezőgazdaságnak? Mezőgazdaságnak azon üzletet nevezzük, melynek célja a földmivelés, növény termelés és állattenyésztés. — Ezen üzlet helyes vezetése fedezi az emberiség élet szükségleteit, melyek közül kiemelendő a gabona, hús, tej, gyümölcs stb. termelés, s miután ezen anyagok előállításához, nem csak kellő értelem, hanem bizonyos tőke is szükségelletik, mely nélkül gazdálkodás nem is vezethető és el sem képzelhető. Mikor kezdődött Magyarország őstermelése? Magyarország őstermelése századokra vezethető vissza, akkora, mikor még apáink földeiket eleinte csak túrták, később faekével szántották. — Őseink mindig nagy előszeretettel viseltettek a földmivelés iránt, s azt mai napig is megtartottuk. Megelőzte az őstermelést az állat tenyésztés, s az emberek szaporodásával előállott azon idő, amikor a természetes legelő már nem nyújtott elegendő takarmányt, élelmet, sem embernek, sem állatnak; kényszerülve voltak tehát az emberek olyan növényekről gondoskodni, illetve termeszteni, amelyeket legszükségesebbnek tartottak. — így lett az állattenyésztő pásztorból földmivelő gazda. Helyes-e még mindig kizárólag őstermeléssel foglalkozni ? Nem csak hogy nem helyes, de határozottan káros, mert igy mintegy készakarva dobjuk e) magunktól a jóval nagyobb hasznot. Mindaddig, amig hazánk kisbirtokosai nem látják be s nem fogadják el a belterjes gazdálkodás rendszerét és a régi rendszerhez ragaszkodnak a jövedelem emeléséről szó sem lehet. Magyarország kisgazdáinak száma oly tekintélyes, hogy a belterjes vagy kerti gazdálkodás egy országban sem volna annyira kívánatos mint éppen Magyarországon. Magyarország kisbirtokosainak száma; vagyis az 5 holdtól 30 holdig terjedőké 2 millió 350 ezer, terjedelemre nézve pedig meghaladja a 15 millió holdat. Mintha csak látnám kicsinylő mosolyait kisgazdáinknak a belterjes vagy kerti gazdálkodás elmélkedése felett. Bizony kedves “atyámfiai, pedig nem csak hogy megszívlelendő, de elisfogadható az, mert látjátok a francia kertész 2—3 hold föld területén, már kastélyban lakik, s úri módon él. Virág, gyümölcs, zöldség s növény kereskedést üz; avagy házinyul telepet tart, melyből száz számra küld piacra; azonkívül jövedelmet lát a nyulaknak szőréből és bőréből, melyből a legfinomabb kalapokat gyártják. Az angol famer 5—6 hold földjén, már olyan majorságot tart hogy az nálunk egy uradalomnak is dicséretére válnék, — ezen kívül vannak szép nagy tehenei, lovai, juhai, sertései, mert azokat is istállón tartja, pedig földjének nagyrészét ásóval műveli. Miért ? Mert ásó után tizannyi haszon állatot tarthat egy darab földön, mint eke utáfi. A német »Bauer« (paraszt gazda) 15—30 holdas birtokán már félelmetes házat épit, virágok veszik körül udvarát, saját nevelésű lovakon, s csinos kocsin jár, s családját nagyon tisztességesen tartja. Van egy kis könyvtára is, járat újságokat, — van a család minden tagjának tisztességes felsőruhája és bútora, hetenként kétszer tiszta fehér ruhája. Mivel emelhetné a magyar kisgazda jövedelmét? A haladás korszakában élünk, s aki nem halad, az elmarad. — Hazánk kis gazdáinak is az a legnagyobb hibája, hogy nehezen barátkozik meg az újításokkal, s arra hivatkozik, hogy az én apám is igy csinálta én sem csinálom másképpen. — Pedig tekintetbe kell vennünk, hogy nagyot változott azóta a világ fejlődése. — Nyomós példaként álljon a magyar kisgazdák előtt a francia kertész, az angol farmer és a német »Bauer« (paraszt gazda) okszerű gazdálkodásai. — Ezek nagyon helyesen a belterjes vagy kerti gazdálkodásra fektetik a fősulyt, mert különben ők is ott volnának ahol a magyar kisgazdák vannak. — Ók sem bírnák már a nagy terhet és a tönkrejutás szélén állanának. Ne sokadozzanak és ne késlekedjenek tehát a magyar kisgazdák sem, gondolják meg jól, hogy minden napot órát, sőt percet jól kell felhasználnak, hogy az elmulasztott késedelmet kiköszörüljék és pótolják. Föl tehát a munkára magyar kisgazdák! Barátkozzon és próbálkozzon meg minden magyar kisgazda a belterjes kerti gazdálkodás áldásos eszméjével, mert ez az egyedüli mód, mely a magyar kisgazdák jólétét és ezzel kapcsolatosan jövedelmét is biztosítja. Hogyan és miképpen lehetséges az? Azt is elmondom. Mit nevezünk belterjes, vagy kerti gazdálkodásnak? A szó magában foglalja ennek értelmét is, mely azt jelenti, hogy a belső gazdálkodás terjeszkedésére törekszünk, más szóval azt, amit eddig kevésbbé vagy éppenséggel nem is méltattunk figyelemre, ezután a külső gazdálkodás helyett a belterjes vagy kerti gazdálkodással óhajtjuk azt fel cserélni, s melyre ezután több súlyt szándékozunk fektetni. — Akkor amidőn magunkat erre elhatároztuk nefeledjük el azt sem, hogy ezután az eke helyett az ásó és kapa lesz legfőbb szerszámunk, melynek helyes és okszerű kezelése, jövedelmünket évenként tetemes összeggel fogja gyarapítani. Eszközölhető-e ez a belterjes gazdálkodás bárhol is? A belterjes, vagy kerti gazdálkodás, helyes beosztással bárhol is eszközölhető, mindenesetre egyik főkelléke, hogy az a hely. ahol azt folytatni akarjuk, tagositott, vagyis egy tagban levő birtok legyen, mert az más helyen nemcsak hogy nem ajánlható, de meg sem próbálandó s el sem képzelhető. Nagy előnye az ilyen birtoknak, ha az viz- mentén fekszik, vagy olyan helyen ahol a viz szükséglet nem nagy költséggel eszközölhető. Aki tehát a belterjes, vagy kerti gazdálkodás vezetésére illetve berendezésére határozza el magát,
