Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-11-20 / 46. szám

366 MAGYAR FÖLDMIYELŐ kérdést. Az az ezer felé darabolt készpénz összeg sem anyagi, sem különösen erkölcsi célt nem szolgál. A nép munkát és otthont kér. Amit munkával keres, az becses előtte. Azt meg­tanulja, hogy becsülésre méltó. A könyör- adomány csak keserűvé teszi kenyerét és elkeseredetté lelkét Városok és községek nagy kölcsönöket vesznek fel más intézményekre, évenkint gondosan juttatnak bizonyos összegeket erre, vagy arra, hogy a nagyobb összeget tör- leszthessék. Hát nem lehetne-e ily módon a dologházat is megteremteni? Békés-Csaba megmutatta, hogy lehetsé­ges. A példát kövesse más, de minden arra való város, sőt nagyobb község is. Melyikhez húz ? Dubli koma szembetalálkozik a homoki utón Guba komával s a messze távol folyamatban lévő rettenetes há­ború irányában ilyeténképen adja föl a szót: — Mongya má kend, komám, hát kend melyikhön húz ? az oroszhon-e vagy a japányhon ? — Mán én komám csak a harmadikhon húzok — az uj bort mérő Mózsihon. SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜL JÜNK! A Bodrogközi Jótékony Nőegyesület működése. A Bodrogközi Jótékony Nőegylet működését tartalmazó jegyzőkönyvi füzet fekszik ellőttünk. Lel­kesült ürömmel győződtünk meg, hogy ezen áldásos egyesülés évről-évre munkásabb tevékenységet fejt ki. Nem elégszik meg csupán a sablanos és ország­szerte szokásos nőegyesületi jótékony fdléres segít­ségekkel, hanem valóságos társadalmi munkát végez, mely egyaránt körébe veszi a socialis, erkölcsi, nép­nevelési és sok más tevékenységet. E sok irányú tevékenység valóban megérdemli a részletezést is. 1. A nőegylet tagjai látogatják az iskolai vizs­gálatokat, jutalmakkal buzdítják erkölcsi jó magavi­seletre és szorgalomra az iskolába járó gyermeke­ket. A bodrogközi iskolákat jövőre 4 csoportba osztják, hogy igy a látogatás, annál rendesebb le­gyen. Az egyes iskolákat tanszerekkel, a szegény- sorsú gyermekeket könyvekkel látták el. A nyár folyamán Király-Helmecen, Dámócon és Nagv-Rozvágyon gyermekmenhelyeket tartott fenn az egyesület. A két előbbi szept. 1-én befejezést nyert, a királyhelmeci működésben marad, mert az állami iskola építése miatt a rendszeres iskolázás későre maradt. A kézimunka tanfolyamot a mezei munkálatok bevégeztével a jelentkező községekben újra meg­nyitották. 2. Az egyesület az állami gyermektelepek körül is fáradhatlan tevékenységre vállalkozott, mert az állami gyermek védelmet a telep területén saját működésével összhangba hozta. Védő szárnyai alá vette és betűrendben viselik a tagok a felügyeleti tisztet. E telepek működése május 25-én vette kez­detét. A telepen 11 gyermek nyert elhelyezést. Több gyermek elhelyezésének érdekében az eljárás folya­matban van. A választmány a telep-orvos jelentését tudo­másul vette és az elnöklő grófné javaslataira el­határozta, hogy tekintve a kezdet nehézségeit és a jelenlegi súlyos megélhetési viszonyokat, mindazon tápszülőket, kik az orvos bizonylata alapján a reájuk bízott gyermekeket kifogástalan ápolásban részesítik, ez évre kivételesen 2 korona jutalomban fogja ha­vonként részesíteni és hogy a gyermekeknek a menhelyről való elhozatala alkalmával felmerülő bérkocsi költségek részükre megtéríttessenek. A gyermekek ruházatára vonatkozólag pedig elhatározta, hogy az arra való anyag nagyobb meny- nyiségben legyen beszerezve s a gazdánál elhelyezve és hogy a ruhák megvarrás céljából azon nöegyleti tagoknak adassanak ki. kik figyelembe véve a n. e. pénzügyi helyzetét, azok megvarrását magukra vál­lalni szívesek lesznek. 3. Nagylelkűségének számtalan esetben adott kifejezést a nemes egyesület, mikor a szerencsétlen­ségben levőknek segélyt nyújtott, tűzvész károsul­taknak tetemesebb összegeket juttatott, öregeknek, tehetetleneknek havi segélyezést nyújtott, illetőleg nyújt és megjelenik mindenütt a Bodrogközön, hol a fizikai, socialis erkölcsi és szellemi tevékenység­ről van szó. E nagy munkásságot kifejtő nemes egyesület­nek lelke, vezére tudvalevőleg gr. Mailáth Józsefné, kit a nőegyesületnek legutóbbi gyűlésén igy üdvö­zölt Szkicsák Istvánná a nőegyesület nevében : — Engedje meg méltóságod, hogy a nőegyesü­let nevében üdvözölhessem méltóságodat, hogy méltó­ságodat jóegészségben viszontláthatjuk és ismét meg­kezdhetjük működésünket méltóságod jóságas és bölcs vezetése alatt. /\ Az ezüst-lakadalom eredete. Huszonöt esztendő a családi életben igen szép idő. Azért tiszteletre méltó szép szokása az a háza­soknak, hogy kiki a maga módja és tehetsége sze­rint megünnepli az — úgynevezett ezüst-lakadal- mat is. Nem lesz talán érdektelen, ha tudni fogjuk, hogy ez a szép szokás nagyon régi és azt is, hon­nan eredt? Egy franda ujíág után Írjuk a következőket: __ Kapet Hugó a franciák első királya a Ka­pe tingok házából 987. év körül meglátogatta nagy­bátyját. Ez alkalommal a királynak feltűnt a kastély két vén cselédje — egy férfi és egy nő. Hugó ki­rály nyomban kérdezősködött rólok. A kastély ura igy válaszolt: — Ez a két öreg cseléd már huszonöt éve, hogy egyfolytában kastélyomban és szolgálatomban van. Hűségük, erényük, megbízhatóságuk páratlan. Azért úgy szeretjük őket, mintha a mi családunk tagjai volnának. A király erre a beszédre maga elé rendelte a két öreget és igy szólt az asszonynak:

Next

/
Thumbnails
Contents