Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-11-13 / 45. szám
A Magyar Földmiveiö számaiból ingyen küldünk mutatványszámot e naptól fogva bárkinek, aki ezt kéri. Aki pedig az l()0o. esz- tendőre az előfizetési pénzt — (négy koronát egy évre) már most beküldi, annak a mi újságunkat már a megrendelés napjától ingyen küldjük. Aki tehát pl. a jövő számra az 1905. évre szolgáló 4 koronát beküldi, a beküldés napjától 1905. év jan. 1-ig (mikor az előfizetés bekövetkezik) ingyen kapja újságunkat. A hátralékoknak postafordulással való szives beküldéséért esedezik A szerkesztő és kiadóhivatal Szatmáron, Szent-István-tér 9. szám. Még egyszer és talán nem utól- szor — a társas-bérletekről. Időznünk kell még e kérdésnél továbbra is. Mert meggyőződésünk, hogy a kisgazdák, illetőleg a társas-bérletek óriási mértékben előmozdítják azon megerősödését ami népünknek, melyért ma Magyarországon minden hazáját szerető polgárnak munkálkodnia kell. Ami népünk romlásának, anyagi és erkölcsi meggyengülésének okai közt előkelő helyen áll a magán-bérletek sokadalma és lelketlensége. Ott ahol a kúriából kiköltözött a birtokos és helyét a bérlő foglalta el, ott bizony — kevés kivétellel — a rombolás, a pusztulás, a lesoványodás, az aszály legkiáltóbb nyomai maradtak. Ott elszakadtak az összekötő kapcsok, ott a nép magára volt hagyva. A bérlő jól kihasználva a bérlet idejét, mosolyogva állott félre, hogy magának más tájékon birtokot vásároljon. Vagy, ami sokszor történt, megvette — magát a kibérelt birtokot. Ez nem volt igy jól. Ez a pusztulásnak, az elnéptelenedésnek legbiztosabb módszere. Ellenében semmi biztosabb orvosság nincs, mint a községek, mini a kisgazdák társas- bérlete. Rendezett,' erős és bizalmat keltő — bérlete. Olyan bérlet, melyben az egész községnek érdeke, léte van csatolva. Melyben része van a módosabbaknak és a szegényebbeknek is. Ahonnan kiveszi részét minden emberfia. De annak arányában kapja a részaratást is. Ha az ily társas-bérlet sikerül egy-egy községnek, megláthatjuk, hogy a falu képe mily hatalmas változáson megyen át. Visszatér az önbizalom, a munkakedv, a remény arra, hogy még jőni fog, még jőni kell egy jobb időnek. A közös cél, érdek összébb hozza a lakosokat és eszméket ad, miket a megszerzett készség gyakorlativá tesz. Természetes, hogy itt nem szabad hiányozni a megfontolásnak, előrelátásnak és a biztos alapra fektetett számításnak. Es még egynek. Az állhatatosságnak, a kitartásnak. Magyar ember bizony olyan természetű, hogy méltán fejére olvashatjuk a régi példaszót, adj uram Isten, de azonnal. Pedig a gazda ember jól tudhatja, hogy semmi másnál nem kél el annyira az állhatatosság, a kitartás, mint épen a gazdálkodásnál.
