Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-10-30 / 43. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ 345 meglátta, elkezdett sírni és nyakába borult a vándorló legénynek és összecsókolták egymást. Csakhogy megtaláltuk egymást — mondották sírva az örömtől. Milyen jó az Isten, aki az árvákat nem hagyja el, hanem szereti és gondoskodik róluk. Aztán elbeszélte a vándorló, aki nem volt más, mint Jóska, hogy ő meszsze földön mesterségre ment, ott legény lett. De nagyon vágyódott haza. így jutott véletlenül ide. De nem véletlen ez — mondotta Juliska — hanem az a jó Isten akarta ezt igy, aki az égben van és vigyáz minden egyes emberre. Különösen pedig a jó gyermekekre, akik úgy szerették anyjukat, mint Juliska és Jóska. * Az anya végezte szavait... a gyermekek pedig nagyot sóhajtottak, mert sziszenés nélkül hallgatták édes anyjuk szavait. — Jaj mamuka nekem ilyen szépet még sohasem mondtál — szólott Aranka, a legnagyobbik, ki leginkább felfogta a mesének tanúságát. — Hát ti szerettek-e engem úgy mint Jóska és Juliska szerették anyjukat — kérdi a mama aggódó komolysággal. A gyermekek nem szólották semmit, hanem odarohanlak az anyához átölelték és — sirlak. Oh mily értékes könyek ezek! Oh mily boldog az az anya, ki gyermekeinek szivét igy tarthatja kezében! Mondhatja-e egy anya, kinek gyermeke van ama szavakat: unom magam. Sohasem. Vagy, ha mondja: nem anya az. by. Biró uram szentenciái az világ folyásáról. — Már megén nem hágy békében az ujság- csináló ur. Hogy hát sokan kérdést entéztek vón erányomban. Vagy lehullottam volna, mint az őszi level vagy tán az bírói pálca esett ki az — markomból. Egyik sem történt. Csak egy lett bizonyos. Öregebb lőttem. De, hát ’iszen meglőtt mondva, hogy öreg embör nem vén embör. Hát itt vagyok la, amint parancsolva vagyon. * * — Régi öreg példaszó, hogy a’ kit az Isten mögakar verni, hát az eszét vöszi el. Mögverte elvette az eszét az orosznak is, hogy lássa hé, csak egy az igazi nagy : az Isten. Nem heába hallottam még gyérök koromban, hogy az orosznak melegebb a bundája, mini az szive. * — Aszmondja feleségem Sára, hogy ni jó embör, már te is kopaszodok Biz az igaz lőhet — löktem oda a szót. Mi férfiak kopaszodunk, nem úgy, mint ti asszonyok. Az asszonyok ugyanis nem kopaszodnak, de a legtöbb kopasz fejet ők okozzák. * — Asz’mondja a kis biró a’ minnap: Ugyan hallja csak biró uram, a falu legcsunyább jányának derék kérője akadt. Hát — mondok, mi’ csunyál- kozásra méltó dolog vagyon ebben. Csúnya leánynak is szép a pénze. __A ME BIKA. Ma gyar munkások katasztrófája Amerikában. Serrero közelében (Equador-állam), mint Londonon keresztül jelentik Amerikából, a Erivé and Gron Company sziklahegységi kőszénbányájában a napokban nagy robbanás volt, melytől a tárnák kigyuladtak. A mentőszemélyzet nem szállhatott le a bányába, mert a lángok elálllák az utat. Hatvan bányász, legnagyobbrészt magyarok, a bányában rekedtek és odavesztek. Az elpusztultak névsorát eddig nem tudták megállapítani. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Ha ültetni akarunk! A minapában Budapesten igen sikerült gyü- mölcskiállitás volt. Kiállító sok száz volt, köztük számos kisgazda is, akik kezecskéjükben jutalomra érdemes gyümölcsöt termesztenek. Igen tanulságos volt a kertészeti tanintézet csoportja, melyben látható mindaz az alma és körte fajta, melyet nagyban érdemes termeszteni. Nem sok ilyen fajta van mindössze nyolc: téli fehér kal- vil, téli arany parmén, Bauman ranet, kaszeli nagy ranet, rozmarin alma, Török-Bálint. A körték közül: téli esperes, angonleimei hercegnő, Jodvigne diadala, Serres Olivér, Nelis téli körte, Duard elnök, Diel vajkörte, Téli Vilmos. Cifra, nevüek de pompásak, bőtermők, jól eltarthatok és szállításra alkalmasak. Ha ültetni akarunk, ezekből válogassunk: ezeket ojtsuk szemezzük. Mindenik kapható az állami faiskolákban, A csemetéket a földmivesek, tanítók, lelkészek, jegyzők félárért kapják. December l-éig kell értük folyamodni a földmivelésügyi miniszteri umhoz. Az ojtóvesszőt pedig ugyancsak folyamodásra egy fillérjével adják. Ojtóvesszőkért lehet február 15-éig folyamodni. Jó lesz ezt a dolgot a községházán vagy az olvasókörben megbeszélni és a megrendelésre a tanító vagy lelkész urat kérjék fel. KIS GAZBA. Házi állatjaink idei teleltetése. A legegyszerűbb szecskavágó, minőt talán a falusi kovács is tud készíteni, alig kerül néhány koronába, de 60 koronáért már igen tisztességes szecskavágógép kapható, s ha a 60 korona sok pénz a szegény embernek, álljanak többen össze s vegyék azt közösen, mert a géppel néhány óra alatt több napra előre vághatják a szecskát. Ezek a gépek olyanok, hogy tetszés szerint rövidebb vagy hosz- szabb szecskát vághatunk velük, mert például a ló • nak inkább az egy és fél cm. hosszú, a marhának pedig inkább a két és fél cm. hosszú szecska felel
