Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-10-30 / 43. szám

A magyar meg a talián bor. Sokat emlegetik a magyar gazdák az olasz, vagy amint közönségesen mondani szokták — a talián bort. v És nem hiába! A filokszerán boron kí­vül alig-alig van a magyar bornak nagyobb ellensége, a magyar bor értékesítésének ke­rékkötője, mint — a talián bor. Mikor a fdokszera letarolta a mi szőlő­erdőinket, a talián bor mint a tengeráradat úgy ömlött Magyarországba. A magyar gyo- fnor igaz, hogy alig-alig vette be, de bevette, mert — muszáj volt. Letarolt szőlőerdeink helyébe azóta nagy, óriási áldozatokkal újra zöldülnek a szőlő­bokrok. Szüretünk is volt és van is hála Is­tennek. Borunk is nagy mennyiségben vár­ják a jó vásárt. De sehogysem boldogulunk. Nem tudjuk értékesíteni, nincs kellő ára. Egyszóval ott vagyunk, hogy sehogysem vagyunk. Mi ennek oka? Egyik legeslegfőbb oka, hogy a talián bornak akkora mennyisége ömölhetik be még most is a mi hazánkba, hogy a magyar bor­nak értékét a hihetetlenségig lenyomja, be­csületét pedig folyton-folyvást koptatja. De hát miért ömölhetik annyi tenger bor hozzánk, mikor a mi pincéinkben is van már elég? Magyar embernek talián borra már reá sem kell néznie. Itt a bökkenő. Tudni kell ugyanis, hogy az államok egymással bizonyos kontraktust csinálnak a termények behozatalát vagy kivitelét illető­leg. ügy nevezik azt: kereskedelmi szerződés. Kereskedelmi szerződésünk nekünk is volt, illetőleg van a taliánokkal a bornak be­hozatalára. És még milyen szerencsétlen szerződésünk. Úgy volt idáig, hogy ha a talián szőlős gazda bort akart hozzánk áthozni a magyar határon, egy hektoliter talián borért csakis három forint 20 krnyi vámot fizetett. No hát azt minden emberfia beláthatja, hogy ez nem igazság. Hiszen Taliánország- ban nagyobb bőségében vannak a bornak, elannyira, hogy ilyen kis vám mellett akár lakjainkat is megtölthetik talián borral. — A mi szőlőbokrainkat meg nyomban kivág­hatjuk Nem csuda, ha a magyar gazdák tilta­koztak ez ellen, a magyar kormányzat be­látta, hogy a gazdáknak igazságuk van. Most tehát, mikor a régi szerződés lejá­róban van, maga a magyar kormányzat gon­doskodik arról, hogy a régi állapot megszűn­jék és kifundálták, hogy ha eddig csupán három íorint húsz krajcárt fizetett a talián, ujesztendő napjától kezdve (az uj kontrektus szerint) fizessen ám sokkal többet. És addig is csináljunk ám valamit, mert a talián élel­mes, felhasználja ezt a kis időt amúgy iga­zán és elárassza pincéinket akár tiz eszten­dőre az ő borával. Milyen legyen ez az uj vám, mit csinál­junk újévig... ez az úgynevezett olasz-bor­vám szerződés, metynek ügyében oly sokat fáradozik a kormány és oly sokat vitatkoz­tak a mi honatyáink. Mert nem volt könnyű ám e kérdést meg­oldani. Sok ága-boga van. Nem csak a bor-

Next

/
Thumbnails
Contents