Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-02-07 / 5. szám
38 MAGYAR FÖLDMIVELŐ vetkező biztosítási dijakat fizeti: kézi erejű cséplőgép után 3 korona, lóerejü járványos cséplőgép után 6 korona, gőz vagy egyéb motoros cséplőgép után 12 korona, szecskavágógép után 3 korona. A ki a cséplőgép, vagy szecskavágógép mellett alkalmazott öss/es munkásokat biztosítja, egy-egy gép utáu a következő biztosítási dijakat fizeti : kézi erejű cséplőgép után 5 korona; lóerejü járgányos cséplőgép után 5 korona , lóerejü járgányos cséplőgép után to korona; gőz vagy egyéb motoros cséplőgép után 2-től 6 lóerejüig bezárólag 18 korona; gőz vagy egyéb motoros cséplőgép után 7 lóerejütől kezdve fölfelé 22 korona; szecskavágógép után 6 korona. A gépészre vagy gépkezelőre az átalánybizto- sitás még az esetben sem terjed ki, ba az összes munkásokra nézve köttetett meg. A nyilatkozat kiállításához szükséges űrlapok a községi elöljáróságnál (városi tanácsnál) díjtalanul kaphatók s kívánatra a központi igazgatóság által is díjtalanul megküldetnek. Ha a géptulajdonos a nyilatkozatot az űrlapon pontosan kitölti s azt, valamint ezzel egyidejűleg a megfelelő bizotsitási dijat akár közvetlenül, akár a községi elöljáróság (városi tanács) utján az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár központi igazgatósághoz Budapestre fölterjeszti, a bizotsitás a befizetést követő napon 12 órakor veszi kezdetét s az illelő év december 31. napjáig marad érvényben. A ki a nyilatkozatot hiányosan tölti ki, vagy, a ki a fentieknek meg nem felelő díjösszeget terjeszt föl, az a pénz beküldésével a biztosításra való jogot meg nem szerzi. Nyájas kiszolgálás. Vénasszony félóra várakozás után : Kész van-e mán az a medicinya, patikárus ur ? — Gyógyszerész: Hány éves maga? - Vénasszony: Hetvennyolc ! — Gyógyszerész mérgesen : Ha én tudtam magára 78 évig várni, kend is várhat még egy negyedórát az orvosságára ! Értette ? J 6 ÉGÉ S Z S É G. A nátha orvossága. Ugylátszik, hogy meg találták a nátha ellenszerét. Az orvásságról és gyógymódról dr. Róltenbiller Ödön ir az rOrvosok Lapjáéban s azt mondja, hogy a tapasztalok szerint fényesen beválik. A doktor a nátha ellen az újabb orvosságok egyikét, az «aspsirin» nevű szeszt ajánlja, amely tudvalévőén a legjobb szerek egyike s amelynek használata néhány év alatt csodálatos módon elterjedt. Az izzadást előidéző és a csuzt bámulatosan gyógyító aspirin a náthát 2-3 nap alatt megszünteti és hatásában semmi tekintetben sein ártalmas. Ha az ember érzi, hogy a nátha hoppon kapja, este, vacsora után vegyen be egy gramm aspirint, lehetőleg citromos vízzel. Másfél óra múlva nyeljen le még egy ilyen dózist és az éj folyamán ugv kiizzadja magát mint annak a rendje. Másnap reggel és este újra egy-egy grammal próbáljon szerencsét harmadik napon pedig csak egyet. Ekkor már egyészen rendbe jön s nem kell félnie attól, hogy az orra vörös lesz. Az orvos ajánlja ugyan, hogy a beteg másnap még a szobában maradjon, de a gyakorlati élet bizonysága szerint. ki is mehet. Aki a nátháját ezzel a csodás aspirinnal gyógyítja, még azzal is tisztában lehet, hogy az esetleg kezdődő vagy lappangó csuzt is kiűzi magából s reumájának is hamarosan véget vethet. Megjegyezzük még hogy az aspirint orvosi recept nélkül is kiszolgáltatják s igy a náthás em- bariség maga is gyógykezelheti magát. KIS GÄZB1. Hogyan gondozzuk rétjeinket ? A mai megnehezült gazdasági viszonyok mellett a gazda lörekvésének oda kell irányulnia, hogy talajának termökégességét minden irányban fokozza és pedig nem csupán szántóföldjeit kell javítania, de kü- különösen kaszálóink, rétjeink termőképességét is. — Mennél több takarmányt termesztünk, annál jobban táplálhatjuk állatállományunkat, annál jobban értékesíthetjük azt. Pedig a rétek országszerte meglehetősen el vannak hanyagolva : legtöbb helyt még boronát sem látnak azok, nemhogy megtrágyáztassanak, s innét van azután, hogy termés átlagaink nem emelkednek, s hogy messze elmaradnak a nyugati államok termésátlagaitól. — Magyarország összes rétjeinek átlag termése 1883-ban hektáronként 24.12 métermázsa volt; Németország átlagtermése 32.1 mm. hektáronként, Franciaországé 27.97, sőt Horvát-Szlavon országé is 27.9b métermázsa volt hektáronként. — Mindez onnét van, mert a rétek semmi nemű ápolásban a legtöbb helyt nem részesülnek; évtizedek óta csak kaszáljuk azokat, a nélkül, hogy a visz- szapótlására csak gondolnánk is, nagyon természetes tehát, hogy a föld csak kizsaroltatik, termésátlaga nem emelkedhetik, hanem okvetlenül apadni fog. -— Nem lesz tehát felesleges, ha most a tavasz jöttében röviden rámutatunk — éppen állattenyésztésünk érdekében, hogyan, miként kellene rétjeinket ápolnunk, hogy termésátlagainkat fokozzuk. Trágyázni kell a réteket is, hogy ezáltal pótoljuk azt, mit a növények a talajtól elvonnak. — Erre a célra háromféle trágyát alkalmazhatunk, u. m. hig ürüléket, komposztot, avagy Thomas-salakot. — Ha elegendő trágyalé van, azzal öntöztessük meg rétjeinket. A trágyáiétól a fű igen buján fog nőni, hatása azonban a trágya lének hamar el fog enyészni. — Kitűnő trágyája a rétnek a jó komposzt. — Csak persze az a baj, hogy jó komposzt kevés gazda készít, mert biz az sok munkával, sok utánjárással jár, s a körülötte végzendő munkákat apróra felszámítva, aligha nem drágább is mint a Thomas-salak, s ez az oka, hogy ma mindinkább ezt a foszfor-trágyát használják a rétek feljavítására, azért pedig, mert egyrészt igen olcsó, a mennyiben wagonszámra véve métermázsája 2 52 — 3.00 frtba kerül, másrészt pedig, mert hatása 4-5 évre is kiterjed. — A jól fel- boronált rétre kora tavaszszal 3—4 métermázsát szokás belőle elhinteni ; miként az eddig megejtett kísérletek bizonyítják, legtöbbször más az első évben 100—1000 klgrammal fokozza a termést, hasonlólag a következő években is. Gondja legyen a gazdának arra is, hogy a va- kandturásokat széjjel hányassa, a tavaszi erős felbo- ronálás után — a mennyiben az előző évben a nö-
