Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-09-11 / 36. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ 289 A Reménység. ... Azóta sokat dolgozik az ember, de az Isten csakugyan annyit ad, amennyit akar. De a barázdákon a Reménység az emberrel most is kitart. Bodnár Gáspár. ISMERETEK-TAEA. Népek és országok. Hány magyar lap jelent meg hazánkban ? Szinnyei József, a Nemzeti Muzeum könyvtára hir- laposzlályának igazgatója, érdekes statisztikát állított össze arról, bogy az első magyar nyelvű hírlap megjelenése óta hány magyar hírlap és folyóirat jelent meg Magyarországon. Az első magyar hírlap 1780. január l én jelent meg Pozsonyban és Rát Mátyás Hírmondója volt. Budapesten 1788 október 8-ikán, szerdán indult meg az első magyar rendes hírlap Magyar Merkurius címmel, hetenkénbkétszer járt és Packó Ferenc betűivel nyomatott Pesten. A második lap Pesten az 180b julius 2-án keletkezett Hazai Tudósítások, szerkesztette Kulcsár István. Ez volt az első magyar hírlap, mely negyedrét alakban jelent meg és hosszabb életű volt. 1830-ban 10 magyar hírlap és folyóirat jeleni meg. 1810 elején 26 magyar lap volt hazánkban. 1817-ben 33, 1818-49- ben 86 magyar hírlap jelent meg, 1850 elején 9 lap adatott ki magyar nyelven, 1851 elején, mikor a Vasárnapi Újság megindult, ezzel együtt 20 magyar hírlap és folyóirat jelent meg. 1861 elején, midőn az első évi rendes hirlapkimutatást a Vasárnapi Újság közölte, 52 volt a magyar hírlapok és folyóiratok száma. 1862-ben 65, 1863 ban 80, 1864-ben 70, 1865-ben 75, 1866-ban 81. 1867-ben 80, 1868-ban 140, 1869-ben 163, 1870-ben 146, 1871-ben 161, 1872-ben 198, 1873-ban 201, 1874-ben 208, 1875-ben 246, 1876-ban 210, 1877-ben 268, 1878-ban 281, 1879-ben 321, 1880-ban 368, 1881-ben 356, 1882-ben 412, 1883-ban 427, 1884-ben 482, 1885-ben 491, 1886-ban 516, 1887-ben 539, 1888-ban 561, 1889-ben 600, 1890-ben 636. 1891-ben 645, 1892-ben 676, 1893-ban 699, 1894-ben 735, 1895-ben 8 )6, 1896-ban 801, 1897-ben 937, 1898-ban 1107, 1899-ben 1074, 1900-ban 1102, 1901-ben 1130 és 1902-ben 1205 hírlap és folyóirat jelent meg magyar nyelven. A leány Kínában. A kinai nőnek szenvedése már gyermekkorában kezdődik. Az olyan apát, akinek csak leányai vannak, nagyon szerencsétlennek tartják. Még a legvagyonosabb s legrangosabb családokban is a fiatal leány 13 éves koráig — ekkor kerül az eladóleánysorba — minden magasabb neveltetés nélkül nő fel. Csak 13 éves korában ölt női köntöst; addig csak úgy öltözködik mint a fiuk és úgy fonják a haját is. De ezután már felnőttnek tekintik ; az anya beavatja a konyhaművészet titkaiba és megismerteti vele a kinai illendőségnek nagyon szigorú és nagyon bonyolult szabályait. A fiatal kinai leány egész nyugodtan pipálhat, de a fiú testvéreit még látnia sem szabad. A férjét csak a lakodalma napján ismeri meg. A középosztálynál a menyasszony következő - ajándékot kap: mennyasszonyi ruhát gyöngy koronával, nyolc korsó bort vagy rizspálinkát, kétszáz cipót, nyolc juhot, nyolc libát. Általánosságban a libát tartják a házasság jelképének A juhokat s libákat befestik pirosra. A lakodalom napján mindazt, amit a menyasszony a házhoz hoz, ünnepélyesen elküldik a vőlegénynek és csak ha minden együtt van. lépi át a küszöböt, mire a vőlegény leveszi a menyasszony arcáról a vörös fátvolt. Az uj házasok ünnepélyesen köszöntik egymást s két pici ezüst kehelyből isznak, ezzel vége a lakodalomnak. MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁS-ÜGY. Az Orsz. Uazd. Munkás- és Cselédsegély- pénztárt ajánljuk jó indulatába. Ismertesse ezt az intézményt a nép körében Biztosítsa cselé deitezen segély pénztárnál Munkásházak Török- kanizsán. Ismeretes, hogy Tal- lián Béla földmivelésügyi miniszter egyes vidékeken a munkásházak építését vette tervbe. Törökkanizsán most készültek el az első ilyen munkásházak. Egyelőre tiz házat építettek, ugyanannyi család számára. A házakért harminchét munkáscsalád folyamodott, akik között a községi képviselőtestület e héten kisorsolta a házakat, úgy, hogy a házak közül öt magyarnak és öt szerbnek jutott Az illető munkáscsaládok lizenötévi törlesztésre kapják a házakat, amelyek azután a tulajdonukká válnak. Uj telepítések. Az 1894. évi telepítési törvény óta nem volt oly intenzív és erényes tevékenység a telepítés terén, mint az elmúlt esztendőben. A telepítés nem kevesebb, mint 16.954 kát. hold területen indult meg százakra menő családokról gondoskodtak és még az év vége előtt számosán költöztek a maguk birtokára. Krassó-Szörény megyében : Bálinc, Monostor. Az előbbin 30 gazdálkodó telepes és tiz munkástelepes, az utóbbin 23 gazdálkodó telepes és 6 munkáscsalád találta meg uj otthonát Nagykükülő megyében: Fehéregyházán, közelében a helynek, ahol Petőfi eleset, 33 telepes szállhat. Torda-Aranvos megyében: Felső-Detrehen- ben. Maroshidason történt telepiiés, kétszázon felül való kisgazda részére. Kolozsmegyében egy telephely létesült: Kova. Temesmegvében Mosncia és Sztancsófalvára 364 telephelyet jelöltek ki a kisgazdák és munkások részére. Az egész területük 46.869 hold, melyet eddig 1103 gazdálkodó család és 75 munkástelepes szállott meg, ami 1590 gazdálkodó családnak és 163 munkás családnak fog hajlékot, megélhetést biztosítani, ha az összes tolephe- lyek elfoglalhatok lesznek. De mi ez az amerikai kivándorlónak számához képest ? A vörös kakas statisztikája. Talán ember- emlékezet óta nem volt akkora aratása a vörös kakasnak, mint az ideji száraz esztendőben. Az országos statisztikai hivatal jelentése szerint csupán julius hónapban a magyarkorona területén 13 milliónál nagyobb értékű nemzeti vagyon pusztult el tűz által. Julius hónapban 2146 községben 3108 tüzeset fordult elő, tehát júliusban naponkint tíznél több tűzvész pusztított az ország különböző helyein. Vár- megyénkint összeállítva a tűzkárok összegét az
