Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-08-07 / 31. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

247

ly et minden formájában elő fog mozdítani. (Helyeslés.) Főterményünk ma is még hosszú időn át a gabona lévén, ennek jobb értékesítése végett az eddiginél gyorsabb menetben kívánja a magtárakat szaporítani. (Általános helyeslés.) Szükséges közöttük szerves kapcsolatot létrehozni, szövetkezeti középpontot létesíteni, mely a szövetkezet érdekeit minden közös kérdésben képviselné. (Helyeslés,) E középponti szervezet megalkotása és a hitel kérdéseinek rendezése iránt a törvényhozás külön intézkedéseket fog kérni, A termelő a hadsereg ellátása munkájában is jelentékeny részt vehet, s minthogy azok a tisztes kereskedelem részére is biztos forrást képeznek : létesítsük a kereskedelem érdekében is kívánatos. (Helyeslés.)

A tűzbiztosítás.

Itt ott egy évtizede, hogy ezt az újságot Írogatjuk. Nem volt esztendő, hogy számokban ki nemutassuk : mily borzasztó kára van a magyar népnek a gyakori tüzek mián.

Ennek folyományakép időről időre mintegy bele-beszéltük olvasóinkba, a magyarnép egy kis rétegébe, hogy ne sajnáljon áldozni a tűzbiztosításra, mert azzal megnyugtatja önmagát, családját és esetleg megmenti édesmindnyájukat a végpusztulástól.

De a magyar embernek nem esik Ínyére a biztosítás. Ennek több oka van. Legősibb oka természetesen, hogy a magyar ember a maga kárán szokott tanulni. De még nem is egy alkalmatossággal, hanem csüslül.

Másik oka, hogy bizony a biztositó vigécek a magyar embert sokszor becsapták és becsapják. Ezek a vigécek nagyon elidegenítették a népet a tűzbiztosítástól. Úgy hogy csak a minap 200 ezer korona kár mellett csak 24 ezer koronáig volt biztosítva egy nagyobb tűz alkalmával.

Nem utolsó oka, hogy a gazdák még most sem biztosítanak kellő módon és számmal, mert a biztosítási intézetek csak saját nagy nyereségüket tekintik. Nem ügyelnek arra, hogy ha alacsonyabb tarifákat szerkesztenének, mindjárt jobban emelkedik a tűzbiztosítások száma.

Az is megszívlelendő, hogy a biztosító intézetek kár esetén annyira lenyomják a kárpótlási, biztosítási összeget, hogy a gazda sírva nézi a pusztulást, melyet a biztositó-intézel becsüse nem érez és nem is akarja ismerni. Persze az ilyen esetek hire elterjed messzeföldre. De a dolog is népszerűtlenné •teszi a tűzbiztosítást.

Újabban azonban mindezen dolgokat nagy figyelemre méltatja az Országos Gazdaszövetség kebelében alakult tüzbiztositási intézmény: ezt minden gazdának melegen ajánljuk. f O

A kubikusok.

Közmunkásaink közt alig vannak, kik izmaik, testierejük igazán nagyobbmérvü megerőltetésével Iceresnék minndennapi kenyerüket, mint a — kubikusok.

Valóban megérdemlik, hogy úgy a kormányzat, mint a sajtó és maga a társadalom felemelje

szavát a kubikusok jogos érdekeiknek, Jakár előmozdításában akár megvédelmezésében.

A kubikusok ne legyenek áldozatai a pénzembereinek, a' vállalkozóknak, vagy ami még borzasztóbb, az alvállalkozóknak. Irgalmatlanság az ő verejtéküket, izmaikat, csontjaikat kihasználni arra, hogy egy-egy vállalkozónál, mint a hogy a közmondás mondja: egy rókáról két, sőt több bőrt is nyúzzanak.

Azért alkalmat, módot kell nyújtani a kubikosoknak, hogy ők is első, eredő vállalkozók lehessenek.

Örülök, hogy ez irányban elől megyen Csong- rád vármegye, honnan a következő jól eső hirt olvassuk:

Csongrád vármegye törvényhatósága felterjesztést intézett a fölmivelésügyi miniszterhez és arra való tekintettel, hogy a megyebeli földmunkások egyes esetekben mint önálló munkavállalkozók vehessenek részt a vállalatok versenytárgyalásain, azt kérte a minisztertől, hogy e célra bizonyos összeget bocsásson a vármegye rendelkezésére, mely öszeg- ből aztán a vármegye az illető munkáscsoportokért a vállalati biztosítékot helyezné letétbe. Tízezer koronát kért a megye erre a célra a földmivelésügyi miniszteriül és ennyi is volt kilátásba helyezve. Most aztán Tálkán Béla földmivelésügyi miniszter erre célra tényleg folyósított is 8000 koronát, mely összeg a csongrádmegyei munkásokat abba a helyzetbe fogja juttatni, hogy egyes esetekben mint önálló vállalkozók vehetnek a jövőben részt a földmunka- válalaloknál.

Takarékoskodjék a háznál mindenki!

v as Arm ap délután.

Petőfi utolsó huszonnégy órája.

— Újabb adatok alapján irta : BARABÁS ENDRE. —

Sokan foglalkoztak Petőfi életadatainak kikutatásával, de az összegyűjtött adatok különösen az utolsó napokra vonatkozólag, még mindig igen hézagosak. így csak annyit tudunk, hogy julius 29-én Bemmel együtt Marosvásárhelyen volt, honnan, mikor julius 30-án Bem a honvéd sereggel Székely- kereszturra távozott, a honvéd sereg után jött és julius 30-án délután megérkezett a kis székely városkába. Hogy e nap délutánján és a rákövetkező éjszakán hol időzött és mit csinált az ütközetig, máig sincs tisztázva.

E sorok írója két év előtt, mikor állandóan Székelykereszluron tartózkodott az oltani Székely Társaság utján mozgalmat indított volt hogy Petőfi itt időzésének emléke örök ittessék meg. A terv az volt, hogy az a ház, melyben Petőfi utolsó éjszakáját töltötte, emléktáblával jelöltessék meg. Azonban még Kereszturon sem voltak tájékozva biztosan afelől, hogy mely házban tölthette a “költő a végzetes napra virradó éjszakát.

Ily előzmények után a Székely Társaság elhatározta, hogy megállapítja Petőfi keresztúri tartózkodásának körülményeit. Mindenek előtt a már ismert adatok kiegészítéséül és megerősítéséül, a Szé-