Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-07-10 / 27. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 217 Apad a kivándorlás. A központi statisztikai hivatal május havi »Statisztikai Havi Közleményedben érdekes számokat olvasunk e hó útleveleiről. Érdekes és örvendetes számokat, mert arról tesz tanúbizonyságot, hogy a múlt esztendőkhöz képest az idén tetemesen kisebb az útlevelek, illetve a kivándorlás száma, Májusban ugyanis Magyarországon (Fiúméval) 8134 útlevelet adtak ki, 213-al ugyan többet, mint áprilisban; de 7465-el kevesebbet, mint a múlt év május havában. Az év elejétől kiadott útlevelek száma az idén 19,765-el kevesebb, mint a múlt év első öt hónapjában. A kiadott útlevelek tulajdonosainak 554 ulitársuk volt. Az útirány megosztásnál első helyen Amerika (4164) áll, utána Románia (2095) és végül Európa általában (1865) következik. Horvát-Szlavonországban 2048 útlevelet adlak ki, 717-tel kevesebbet, mint a múlt év májusában. A kiadott útlevelek Amerikába való utazásra 785. Boszni-Hercegovinába 825 és Európába általában 510 személy jogosítottak. Nagy áradás Amerikában. Kansas Cityből írják, bogy a Niansa folyó az utóbbi napokban oly rohamos áradásnak indult, hogy a folyton tartó esőzés következtében az összes partmenti falvak és városok elpusztulásától tartanak. l'opeka, Hichita, Lawrence és North, Topeka városok már is viz alatt állanak s a környékbeli városok lakói is folyton kénytelenek visszavonulni az ár elől. A vasúti közlekedés egész vonalon szünetel. A városok és földbirtokosok kára már eddig is jelentékeny. — Folytatólag jelentik Kansas Cityből: Az árvíz miatt a hatóság az árvíztől sújtottak nagy része számára segítséget kért, a hajléktalanná váltakat a templomokban és középületekben szállásolták el. A vasúti forgalom dél és nyugat leié is megszakadt. A Zámbor gyermekek amerikai útja. Egy amerikai újság kedves történetet mond el két kis magyar leány amerikai utazásáról. Egy kisbéri magyar ember, Zámbor Imre tavaly kivándorolt Amerikába s ott annyira jól ment dolga, hogy Oliió- állam Lorraine nevű városkájában szép kis földbirtokot is vásárolhatott s emellett jövedelmező állatkereskedéssel is foglalkozott. Amikor elköltözött Magyarországból két kis leánykáját, a hét éves Annát s a két éves Katalint itthon hagyta a rokonoknál. A múlt hónap elején azonban levelet irt nekik, hogy a kis leányokat küldjék ki utána, ő majd várni fogja őket a newyorki kikötőben. A rokonok elkísérték a gyermekeket Brémáig, ott megváltották nekik a hajóra a jegyeket s Isten nevében útnak indították őket. A hajón senki sem tudott magyarul, de azért a két kis lányka egy csöppet sem unatkozott. Vidáman játszadoztak a hajó fedélzetén, s valóságos kedvencei lettek az utasoknak. Elhalmoz- ták őket cukorral, narancscsal, s a hajókon kapható mindenféle csemegével. Szabály szerint minden Newyorkba érkező utasnak legalább öt dollár készpénzzel kell rendelkeznie s az utasok megtudták, hogy a két kis leánynak egy fillért sem adtak hozzátartozóik. Hamar gyűjtést rendeztek a hajó fedélzetén s a gyűjtés eredménye százötven dollár lett. Kilencednapra kikötött a hajó Newyorkban s a kis lányoktól alig bírtak megválni az utasok. A boldog apának meg kellett Ígérnie, hogy a feljegyzett címekre elküldi a gyermekek fényképeit. Az amerikai újság a két kis leány utazásáról képeket is közöl. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Milyen iskolát járhat a földmivelő ember? Minden iskolát. Nincs már úgy, mint a régi egyiptomiaknál, ahol abban a sorban kellett mindenkinek meghalnia, a melyikben született, hogy ha tisztviselő fia volt, hát maradt és nem lehetett más, csak tisztviselő; a rabszolga gyereke nem lehetet más, mint rabszolga. Ma nincs úgy. Előtted a küzdés, előtted a pálya. Volt már miniszterünk, a kinek apja Miskolcon csizmadia volt; volt már hercegprímásunk is, kinek édesapja az ekeszarvát fogta. Minden iskola nyitva van mindenki előtt. Minden ember előtt nyitva van a rangbeli emelkedésnak kapuja. De nem arról van most szó. Ez egy pár sorban akarjuk olvasóinkat tájékoztatni, hogy a földmives ember, ha fiából jó gazdát akar nevelni és ezért nem akarja a nagyobbfajta szakiskolákat végigjáratni, milyen iskolába küldheti őket, a hol könnyű szerrel valamit kitanulhatnak. Küldheti földmives-iskolába. Ilyenek vannak: Adán, Algyógyon, Csabán, Csákvárott, Jászberényben, Hódmezővásárhelyen, Karcagon, Kecskeméten, Komáromban, Lúgoson, Nagy-Szent-Miklóson, Pápán, Rimaszombaton és Szabadkán, a földmivelőnép fiainak kisebb gazdaságok vezetésére képesítő alsófoku kiképzést nyújtanak, munkavezetőket képeznek ki két év alatt; felvételi kellékek: olvasni, Írni tudás, betöltött 16 év, munkára alkalmas testi erő; földmivelők fiai előnyben részesülnek. Ugyanott a gazdák részére két-két hóra terjedő téli tanfolyamot tartanak. A ki a fiából ügyes vincellért akar taníttatni, hogy vagy ez legyen a kenyere, vagy az odahaza telepített szőlőt helyesen tudja nevelni, az küldi fiát: Egerbe, Nagy-Enyedre, Bihar-Diószegre, Pozsonyba, a hol középnagyságú birtokok kezelésére alkalmas, értelmes vincelléreket nevelnek. A tanitás kéi, illetve három évig tart. M. tár. Vincellériskolák, Kecskeméten, Tapolcán, Tarcolon és államilag segélyezett vincellér- iskolák Munkácson és Pécsett kisebb szőlőbirtokok kezelésére alkalmas egyszerű vincelléreket, szőlőmunkásokat és munkavezetőket képeznek ki. Itt a tanitás egy éves. M. kir. tejgazdasági szakiskola Sárváron van, a hol sajtmesterek, tejgazdaságok, tejszövetkezetek vezetésére alkalmas egyének tanulhatnak ki. Évenkint kétszer, négy-négy hónapig tanulhat ki egy-egy csapat. M. kir. tejgazdasági munkásokat képző iskola van Munkácson és Gödöllőn, hol tehenészetekben alkalmazható férfi cselédeknek, szakszerű kiképzést nyújtanak ; a tanfolyamtartama egy év, felvételi kellék : tizenhat év, Írni, olvasni tudás. M. kir. tejgazdasági munkásnőket képző iskola Nagyszécsénben főleg kisgazdaságok tehénállományához alkalmazandó cselédek gyakorlati kiképzésére szolgál; felvételi kellékek: betöltött 15 év; a tanfolyam féléves. M. kir. baromfitenyésztő-telep és munkást képző szakiskola Gödöllőn van. Baromfitenyésztők által alkalmazandó cselédeket tanít ki.
