Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-06-26 / 25. szám
Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Szent Istváil-tér 9. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ F KIADÓTULAJDONOS: BODNÁR (ÁSPÁR. Előfizetési árak: i Egész évre ... 4 korona (2 frt.) Fél évre .... 2 » (1 » ) J Negyed évre . . 1 » (50 kr) A kisbirtokosok megmentése. A múlt heti országgyűlések egyikén a kis birtokos osztály életkérdését a legmélyebben érintő dolog történt. Felállott egy fiatal, de sokat tanult, a magyar népet jólismerő, tapasztalatokban már is gazdag honatya. Es felvetett egy kérdést, mely nem uj, de mely gazdájának sirbaszál- Jásával a feledés tengerében szendergett. A felvetett ügy, kérdés nem más, mint a kisbirtokosok adósságainak konverziója. Az az: minden európai* államok szerint is képtelen, irtózatos magas kamat terheiktől való megszabadítása, ami egyenlő a magyar kisbirtokos osztály megváltásával. Ezt a mentő gondolatot a magyar tájt izzó szenvedelemmel szerető Horánszky Nándor honatya, majd miniszter ápolgatta és hajtotta, amikor csak alkalma volt — a kikötő felé. Horánszky, a haza nagy fia, Magyarország mélységes bánatára meghalt. Évek óta senki sem nyúlt aztán ehhez a kérdéshez, a magyar kisbirtokos osztály megváltásához. Most aztán végre akadt honatya, még pedig az elhunyt miniszternek fia, Horánszky Lajos, aki feltámasztja atyja sírjából az eszmét. Kezébe veszi az atyai örökséget, hogy értékesítse nemzete számára, hogy végre felszabaduljon ez a magyar kisbirtokos osztály az adósságnak iszonyatos bilincseitől. A fiatal Horánszky immár apostola lett annak a nagy gondolatnak, hogy nem szabad engedni, melyszerint a kisbirtokos osztály, a magyar fajnak legbecsesebb eleme menthetlenül elpusztuljon. A fiatal Horánszky immár tisztára mosta i a kisbirtokos osztályra könycíműén ráfogott vád alól, mintha ez az osztály saját magamagának köszönheti szomorú helyzetét. Világosan állhat a nemzet előtt, hogy leszámítva a magyar fajnak gyöngeségeit, melynek örököse a magj'ar kisbirtokos is: ez az osztály valóságos áldozat. Mert ők hozták a legnagyobb áldozatot önvédelmi harcunk után. Az ő pusztulásukat látta legszívesebben az absolutizmus. Őket bénították meg legjobban az uj Magyarország felépítéséhez szükséges adóterhek. És ök maradtak magukra minden támogatás nélkül .... kiszolgáltatva a legszerencsétlenebb szabadság mámornak. Mikor az uzsora testükbe vághatta karmait egész az eleven húsig. El kellett tehát egyszer érkezni az időnek, mikor a nemzet a kisbirtokos osztály felé nyújtsa mentő karjait. És jól esik látni, hogy mikor Horánszky, a fiatal, de komoly és nagy tudásu honatya a kérdést az országgyűlésen felszínre hozta: az egész törvényhozás figyelmét úgyszólván megragadta. Ma már a nemzet egésze foglalkozik a nagy. a sürgős kérdéssel és a megoldás módozataival. Hogy mik lennének ezen módozatok, azok felől lehet és van is több irányú vélekedés. Fő azonban, hogy a mentési munkálatokat nyomban kezdjék meg. Kevés a fecske. Különös jelenség s főkép hazánk egyes vidékein nagyon szembeötlő, hogy az idén sokkal kevesebb a fecske, mint máskor és az a kevés is később érkezett a rendes időnél. A jelenség okát egyrészt abban keresik és vélik föltalálni, hogy délen épen költözködés
