Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-06-12 / 23. szám
MAGYAR FÖLDMTVELŐ 185 — Mielőtt elmeiméi, — szólt hozzá Rupert lágyan, — jöjj, hadd vezesselek el valahova. Az a meleg bensőség, mely annak az egyszerű paraszt embernek a hangjában rejlett, rögtön lecsi- lapitá a fiú mérgét. Ajkai megremegtek és szemein felcsillant egy könyesepp, elnyomva rezegve. Hajh, rég nem szóltak igy őhozzá. Rupert megfogta a kezét s a fiú meghunyászkodva lépkedett mellette. Es Rupert elvezette őt anyjához s igy szólt: — Földesné asszonyom, elhoztam a fiát, beszéljen a lelkére, mert világgá akar indulni. En nem kísérlettem meg — folytatta elfogultan — beszélni neki, elhoztam magához őt, az anya szava a legbiztosabb szer az ily eltévedt fiú számára. Ha aztán a maga szava sem használ, az enyém még annál kevésbbé. Földesné oda ment a megszégyenült fiúhoz, megfogta kezét, megölelte, aztán kérve, könyörögve szólt: — Édes fiam, ne okozz bánatot szegény, beteg anyádnak. Lásd, te jó voltál, te mindig szót fogadtál nekem, mért vagy tehát most rossz ? Fogadj szót gazdádnak; ha bánt, ha szid: te tűrd, hisz szegény vagy, nincs otthonod s a világba hiába mégy, mert ott szeretetre nem találsz. És megsimogatta a fiú lesütött fejét s egy égő köny szökött szemébe s a meghatott gyermek ennek láttára nem bírta visszafolytam zokogását. Rupert meghatottan állt előttük és kérges tenyerével szétmorzsolta azt a könyet, mely szemén rezgett. A fiú arcáról eltűnt a dac s a rakoncátlan kifejezés és a rósz gyermek egy angyal szelídségével lapult meg az anya ölelő karjai között. Verés, átok, szitkozódás mind nem félemlitette meg, de az anyának egyetlen könye megpuhitotta azt a kemény szivet, a mely nem volt még olyan, mint az apjáé. Az öreg kerti őr pedig sehogy sem tudta elképzelni, hogy javulhatott meg annyira a durva bánásmód dacára is a Rupert István rakoncátlan keresztfia ?! m. E. MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁS-ÜGY. Hegyvidéki munkások az Alföldön. Régi panasz, hogy az Alföldön a sürgős mezei munkák idején soha sincs elegendő munkás. E hiányon a mezőgazdasági munkásközveti- tés segítségével régen kellett s lehetet is volna segíteni, ám akadályozóan közbejátszott az a körülmény, hogy az alföldi gazdák más vidéki munkásokkal nem igen szerettek dolgoztatni főleg azért, mert a hegyvidékről leszállított tót, oláh vagy rutén munkás munkabírás és munkaszolgáltatás dolgában végtelenül távol állott attól a méltán európahirü alföldi munkás kartól, mely ha kell, naponta 18 órán át is forgatja a kaszát fáradhatatlanul. Ám az 1898. évi arató sztrájk s az államilag szervezett munkástartalék a viszonyok kényszerítő erejével mégis valahogy csak megba- i rátkoztatták az alföldi gazdákat az idegen munká- i sokkal. Erre támaszkodva, az északkeleti hegyvidéken folyó állami akció vezetője már tavaly és két év előtt is nagyobbszámu rutén munkást közvetített le az Alföldre, amelyeknek megjelenése kiegyenlítőén hatott az alföldi magas munkabérekre. Ujab- bau mint értesülünk, a székelyföldi kirendeltség vezetője ötezer székely aratómunkást szerződtetett el alföldi uradalmakba, olyan keresettel természetesen, amiről ezek a jó emberek a saját vidékükön talán nem is álmodtak. Minthogy az Alföldön jóval elébb érik a vetés, mint a hegyieken, az oda elszerződött hegyvidéki munkáskéz felszabadul arra az időre, amikor a saját hegyvidékén megkezdődik a mezőgazdasági sürgős munka. Állami telepítések. Ez idő szerint 8 községben történnek telepítések, u. m. Bálincon (Krassó- Szörénym.) Fehéregyházán (Nagy-Küküllőm.), Felső- Detrehemben (Torda-Aranyosm.), Karán (Kolozsm.) Maros-Ludason (Torda-Aranyosm.), Monostoron (Kras- só-Szörénym.), Mosnicán (Temesm.), Stancsó-falván (Temesm.). A 17.954 holdra 558 gazdálkodót és 163 munkáscsaládot telepítettek. A telepek közül a ma- rosludasi túlnyomóan, a karai részben tanyai rendszer szerint épült. Az 1903 ban megkezdett telepítésekkel 16-ra nőt az 1894. évi törvénynyel megkezdett telepítések száma. Ezeknek egész területe 42.369 hold. A földmivelésügyi miniszter rendeletére a telepes községekben templom és iskola épült. Fehéregyházán mintakomlótelepnek és gyógynövénytermelő telepnek létesítését rendelte el a miniszter. Mezei munkások csábítása Németországba. Különösen németajkú vidékekről, magas munkabérekkel kecsegtetve, mezei munkásokat csábítanak Németországba, akik közül azonban igen sokan csalódva, pénzükből kifosztva kénytelenek hazatérni. Erre való tekintettel, mint félhivatalosan jelentik, a belügyminiszter felhívta a hatóságok figyelmét a Ceutralstelle zur Beschaffung Deutscher Ansiedler und Feldarbeiter nevű berlini ügynökség üzelmeire, mely a németajkú vidékeken toboroz munkásokat és telepeseket Németországba. A belügyminiszter utasította a hatóságokat, hogy ahol Németországba mezei munkára való kiutazás céljából mozgalom észlelhető, az ügynököket nyomoztassa ki és indítson ellenük megtorló eljárást. A munkásokat pedig az ügynökök csalárd üzelmei felől világosítsa fel. EGÉSZSÉG-ÜGY. Lábizadás ellen. Lábizzadás ellen födolog a láb kellő szellőztetése, könnyű cipő (kivágott cipő, szövetes cipő) viselése, minden nagyobb járás után harisnyaváltás, otthon papucsban járás s naponta egyszer timsós lábviz, éjjelre a lábat finom kemé- nyitőporral (rizsporral) lehet behinteni. A német hadügyminisztérium körrendeletileg értesítette a főtörzsorvosokat, hogy a lábizzadás tökéletes elmulasztására igen jó, biztos és olcsó szer a chrómsav. A talpnak és a lábujjak közti bőr egyszeri beecse- telése is hatással van. Alkalmazandó 10 százalékos krómsavoldat és pedig nagyobb fokú lábizzadásokAz Orsz. Gazd. Munkás- és Cselédsegély- pénztárt ajánljuk jó indulatába Ismertesse ezt az intézményi a nép körében Hiztositsa cseló deitezen segéh pénztárnál
