Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-05-29 / 21. szám
MAGYAR FÖLDMÍVKI.Ő 170 Vo)land dr. udvari tanácsos, aki legutóbb egy német szaklapban megjelent cikkében, most pedig a gyűlésen a gyermekkort tartja a tüdővészre a legfogékonyabbnak. Azt mondta, hogy például a porban a földön játszó gyermek képére rátapadnak az ott levő bacillusok, a gyermek a másik percben szájához veszi kezét és igy kerülnek be a baj csirái a gyönge testbe. Ezért a következőket tartja szükségesnek: A gyermeknek ne engedjék meg, hogy a földön csuszsZdiiak A gyermeket a járástanulásnál kezénél fogva kell vezetni vagy járószalaggal. Ha a gyermek ilyenkor elesik, kezéről a port le kell törölni. A gyermekápolónőket ez irányban szigorúan ki kell oktatni. A gyermeknevelés úgy történjék, hogy a gyermek már nagyon korán megtanulja, azt, hogy a kezén levő szenny mennyire veszedelmes. Volland a gyermekek skrofulózisát piszokbetegségnek tartja, amely tüdővészszé alakulhat át, ha a gyermek kezén levő piszok a többi között a tüdővész mérgét is tartalmazza. Volland ez előadásban a tüdővész öröklékenységét is kétségbe vonta. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Gazdákat és iparosokat érdeklő elvi jelentőségű határozatok. A közigazgatási bíróság egy megtörtént esetből kifolyókig kimondotta, hogy a mezőgazdasági célból közlekedő fogatok, vagy Jiaj- tott állatok és az azok hajtására szükséges egyének vámmentessége azon határon belül, melyhez tartoznak a kompokra és révekre is vonatkozik, ellenben mezőgazdasági célból a komppal gyalog átkelőknek vámmentességre igényük nincsen. A bcltijyminiszter legutóbb úgy határozott, hogy vasárnapi munkaszüneti időben kizárólag azon kisiparosok dolgozhatnak, akik iparukat állandó segédek, tanoncok alkalmazása nélkül gyakorolják. Az üzleti segédszemélyzettel bíró önálló kisiparosok azonban saját személyükben se végezhetnek ipari munkát. KI S G ül ZJD A. Mikor kaszáljuk a füvet? Adjon Isten jó napot, biró uram! Fogadj Isten, ispán ur! — Ejnye, ejnye, ispán ur be ritka vendég nálunk. Pedig hát olykor-olykor szívesen hallgattuk ám ispán urat, ha egvet-mást elmondott a gazdasági dolgok felől! Hát hiszen szívesen jönnék én, de mostanában igen sok a dolgom. Itt van már a kaszálás ideje is, kaszásokat fogadni jöttem be a faluba, biró uram. — Már kaszáltatni akar, ispán ur? hisz még csak junius elején vagyunk, korán lesz az még, ezután gyarapodik még csak a fü! — Igaza van urambátvám. de én csak a mellett maradok, hogy inkább kaszáltassunk előbb, mint később. Lássa, biró uram, a fiatalon kaszált fü sokkal többet ér a vén korában kaszált fűnél, nemcsak azért, hogy több tápanyagot tartalmaz, hanem azért is, mert a gyenge növényt mindig szívesebben eszik meg marháink, mint az idősebbet, mert a növény elvirágozván, rostjai el fásulnak és a talajt is jobban kiélik. — Igen ám! De a fiatal növényben sokkal több a viz és igy ha a füvet korábban kaszáljuk mint kellene, akkor ugyanazon területről jóval kevesebb szénát kapunk, mintha később kaszálnók, jegyzé meg biró uram. — Tökéletes igaza van, de a mit megnyerünk a mennyiségben, azt elvesztjük a minőségben. A korai kaszálás után tápláló, az állatnak jobban izlő szénát kaunk ; mig ellenben a kései kaszálás mellett a fűszálak megfásodása által jóval több szénát nyerünk ugyan, de ez csak látszólagos nyereség, mert az idős fűből nyert széna sokat vészit úgy Ízletességéből, mint tápláló voltából, azért rendesen akkor szokták a réteket kaszáltatni, midőn legtöbb fü a réten virágzásnak indul. Ezért arra is kell az embernek törekednie, hogy rétje lehetőleg egyenlő fej lődésii növényekből álljon, ha pedig ez nem lehetséges, akkor azon növényekhez alkalmazkodjunk a lekaszálásnál, melyek többségben vannak a réten. Az idejében letakaritott széna nemcsak jobb, hanem az utána jövő esőzés a sarjuképződést is jobban előmozdítja. A sarjura nézve határozott időpontot nem mondhatok, azt akkor kaszáljuk, mikor azt lekaszálni érdemes. A füvet sem magasan, sem igen mélyen vágni nem szabad, mert az első esetben kevesebb szénát kapunk, a második esetben pedig ja sarju növekedését akadályozzuk meg. — No hát jobban meggondolva a dolgot, még is sokban igazsága lehet ispán urnák, hát magam is megpróbálok egy darabot korábban lekaszáltatni, s I majd meglátom hogy csakugyan jobb lesz-e úgy, annál, a hogy eddig szoktuk, mert a próba mutat meg legjobban mindent! //)'. Mészáros Péter. Permetező folyadék készítése. Gyakran lehet hallani a panaszt, hogy a permetezéshez használt réz-mészhabarék a gép permezőjét bedugasztja. Ez csak úgy történhetik, ha a habarék készítésénél nem voltunk eléggé figyelmesek. Ha egészen szélmálló, homok nélküli meszünk van, ezen eset nem szokott előfordulni; de ha homokot tartalmazó mészszel kell dolgozni: ez esetben a megkivántató mennyiséget dézsába öntjük s jól felkavarjuk; a mészalkatrészek a vízben oldva maradnak s mész- tejet adnak, mig a nehezebb homokrészek leülepednek; néhány perez múlva a leülepedés után, kissé vigyázva, a mésztejet a feloldott rézgálicfolyadékkal keverve használjuk, abban már nehezebb homok- szemcsék nem lesznek s akkor nem vagyunk azon bajnak kitéve, hogy gépünk bedugul. HÁZI-ASSZONY. Cseresznye eltartása befőzés nélkül. A cseresznyét szárától és magvától megtisztítva egy hőszáju befőttes üvegbe rakjuk olyan formán, hogy egy réteg tört cukrot teszünk az üveg fenekére, erre egy réteg cseresznyét, aztán megint cukrot és igy tovább, mig az üveg megtelik. Ekkor az egészet addig rázzuk, mig a cseresznye levet ereszt s ez magasabban áll, mint maga a cseresznye. Ekkor az üvegben mutatkozó hiányt kipótoljuk s újabban
