Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-05-29 / 21. szám
168 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Csak a mikor már felöltözött, akkor csenget a felség a komornyiknak. Nem szereti magát kiszolgáltatni, a ki ur milliók felett. Minden apróbb dolgot maga végez. Csak az első reggeliért csönget, a mely egy csésze tea, vagy egy csésze kávé. Semmi egyéb. A régi cselédség, komornyikok, lakájok mind kidőllek a felség mellől, vagy elhaltak. Az öreg Hornung volt az utolsó a régi gárdából. Uj cselédség veszi körül az ősz uralkodót, mindössze hat- nyolcz éve szolgálnak körűié. S ezeknek is csak kevés dolgot adnak a fölséges gazda igénytelen szokásai. Alig hogy kihörpintette a felség csésze teáját, sétára megy a kertbe. — Öt órakor már rendesen künn van. Egy szürke köpenyeg van ilyenkor a királyon, a fején katona-sapka. Ez a szürke köpenyeg a legérdekesebb ruhaféléje s a nap legnagyobb részében viseli. Katona-köpeny, olyanféle mintára, a hogy negyven év előtt viselték a katonatisztek. De a szabása nem egészen szabályszerű volt már akkor sem. Ez az egyetlen katonai ruhadarab, amelyet a király visel és a mely nem szigorúan a szabályok szerint készült. A kertben egyedül sétál a felség. Senki kívüle ilyenkor nincsen a budavári parkban. Az emberek jórészt még alusznak, talán még a madarak is a fákon. A király körüljárja a kertet, sebes, egyenes lépésekkel. Még botra sem támaszkodik. Régebben egyszerű nádpáczát szokott a sétán hordani, néhány éve erről a szokásáról is letett. Legkedvesebb helye az uralkodónak a kert elülső része, a hol a gyönyörű bástyaszerü feljáró kezdődik. Innen nyílik a legszebb kilátás az ébredő fővárosra. Azaz még nem is ébredő. Alszik az ilyenkor még mélyen. A király ott áll a bástyafokon, egyszerű szürke köpenyegében s nézi a hatalmas szép várost. Egy óra hosszat tart a kerti séta legalább, j Senki se kiséri a királyt, senki se figyeli, senki se ellenőrzi. Magában van a gondolataival . . . Séta után szent misét hallgat 0 felsége minden reggel. Azután a király egyenesen dolgozó-szobájába siet. Nem véletlenül használom ezt a szót, hogy »siet«. Szándékosan. A felség mindig gyorsan jár, mozdulatai frissek és sebesek, de különösen elevenen mozog a hajnali séta után. A dolgozó-szoba Íróasztalán két fekete bőrtáska van, a mikor a király belép. Mielőtt a felség munkához lát, két kis kulcsot vesz ki a zsebéből s kinyitja a bőrtáskát. Irományok vannak mindegyikben. Az egyikben a polgári, a másikban a katonai kabinetiroda jelentései, fölterjesztései. Az elintézett iroda iratokat mindenik kabinetiroda tartozik esténként a táskába tenni és elzártan a felséghez juttatni. A táskákhoz való második kulcs a királynál van s reggelenkint ő maga szedi ki az iratokat s azután sorra átvizsgálja valamennyit. Minden egyes iratot külön átnéz ő felsége. A legtöbb aktának a király tudja az előzményeit. Három óráig, néha negyedfélig, gyakran még tovább tart ez a munka szakadatlanul. S a mi utána következik megint a munka. Tizedfél órakor a jelentkezők lisztáját terjesztik a király elé. A mikor általános kihallgatások vannak, még korábban kezdik a készülődést. De nem kell hinni, hogy csak általános kihallgatások napjain vannak fogadások a várpalotában. Mindennap vannak. De természetesen ilyen kihallgatásra csak azok jelentkezhetnek, a kiknek hivataluknál, állásuknál, rangjuknál fogva közvetlen dolguk van az uralkodóval. A két kormány, a közös kormány, az udvartartás tagjai, a hadvezetőség intézői, ezek jelentkezhetnek közvetlenül a királynál. Az ilyen fogadásoknál a király ezredesi egyenruhában van, de kardot nem köt az oldalára. Az általános kihallgatásokon altilában van s kardosán. Gyakori dolog azonban, hogy a király magához rendeli azokat, a kikkel bizalmas dolgokban érintkezni kíván. Minden jelentősebb dologban meghallgat polgári és katonai méltóságokat, olyanokat, a kiknek a vélekedésére ad s a kiktől tanácsot, vagy fölvilágositást akar kérni. Ezeket azonban a felség maga választja meg s ezekről a fogadásokról rendszerint semmi se kerül a nyilvánosságra. Tizenkét órakor ül asztalhoz a király, reggelihez. Üres húsleves az első fogás, azután hús következik, végül tészta. Egy kancsó sör, vagy egy pohár bor teszi tetjessé a reggelit. Többet a király se nem eszik, se nem iszik s napközben sohase iszik szeszes italt. Legfeljebb egy pohár vizet, de azt is csak ritkán. A reggeli nagyon rövid ideig tart. A király gyorsan eszik. A hogy a reggelitől fölkelt, ismét munkába fog. Kihallgatások következnek megint, ha a délelőtt rövid volt, vagy fontos ügyek vannak, azután jelentések, előterjesztések, gyakran konferencziák, főkép katonaiak. A családi ügyek etintézése is erre az időre esik. A királyi ház tagjai a délután folyamán szoktak a felségnél jelentkezni, máskor meg erre az időre rendeli őket maga elé a felség. Az ebéd délután öt és hat óra között van. Valamivel hosszabb a reggelinél és igy természetesen tovább is tart. Többnyire egyedül ebédel a felség. A felség rendszerint korán fekszik le. Budán ritkán van ébren tiz óra után, csak ha udvari ünnepségek vannak, vagy valami rendkívüli eset. Ilyenkor fönmarad éjfélután is, a mi azonban semmi változást nem okoz a másnapi életmódon. Akármikor fekszik le, hajnalban kél s ötre már megint kint van a szabadban. Munkára van berendezve a király élete. Folytonos munkára. S a mi egyebet tesz a király a dolgon kivül, csak arra való, hogy jobban és köny- nyebben bírja a munkát. Környezetében fődolog a csend, a nyudalom és a gyorsaság. Főhadsegédei, a kik a palotában laknak, mindig kéznél kell hogy legyenek s egyiknek legalább mindig a lakásán kell lennie. A kabinet- iroda főnökei napközben a hivatalukban vannak mindig s ha csak egyikük is elmegy, meg kell hagynia, hogy hova. A király szobája mellett köz- vetetleniil a szárnysegédek tartanak állandóan ins- pekcziót. Ok közvetítik a király parancsait s ezért minden pillanatban kéznél kell lenniök.
