Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-04-24 / 16. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 125 jegyezzék meg, amit elmondok: mentői jókorább ugarolhatunk (május végé vagy junius eleje) annál mélyebben kell eke vasunkat be ereszteni, hogy a barázdák legalább is 10—12 e. méter szélesek le­gyenek, mert az ősziek gyökere, ha mélyebbre nem is, de ennyire lenyúlik. Már most ha alább nem porhanyós és termékeny a földréteg, a finom és gyenge gyökerek a kemény és sovány talajban meg­akadnak, de megakad a fejlődés is, még pedig ren­desen akkor, mikor a növényzetnek legbujábbnak kellene lenni. Tehát az, ki három ujnvira ugarol, s csak azért, mert mások is ugarolnak, ne várjon olyan termést, mint az a ki rendesen ugarol s tudja miért Ha trágyáztunk s az ugaron a gyomok jól ki­keltek következik a keverés. De ennek megint oly időben kell történnie, hogy az esetleges gyomma­goknak, még mindig legyen idejük kikelni s a föld porhanyossága az időjárás folytán ne menjen átzok görökké. Aki május végén, vagy junius elején uga­rolt aratás után mindjárt keverhet. GAZDASÁGI MUNKÁS-ÜGY. 10.000 korona gazda­sági munkásoknak. Az Or­szágos Magyar Földhitelintézet tízezer koronát adományozott a Gazdasági Munkás és Segitő- pénztárnak oly rendeltetéssel, hogy annak kamataiból oly ese­tekben nyújtson segélyeket, a mikor a pénztár erre a törvény értelmében kötelezhető nem lenne, azonban rendkívül méltánylást érdemlő ese­tek a segélyezést felettébb indokolttá teszik. Tallián földmivelésügyi miniszter meleg köszönő levelet in­tézett a földhitelintézethez. Újabb népies mintagazdaságok. A népies mintagazdaságok, melyek a földmivelő nép gazdasági rendszerének javítására s általán az okszerű gaz dálkodási módoknak gyakorlati utón példaadás áltál a kisgazdák minél szélesebb körében való megis­mertetése érdekében állitatnak föl, oly sikereket értek el, hogy azoknak továbbszervezését Tallián földmivelésügyi minszter nagy szeretettel segíti. Új­abban Vajasdon (Alsó-Fejérm ), Oszlányon (Barsm.), Gerendáson (Békésm.), Hosszufalu (Brassóm.), Saty- mazon (Csongrádm.j, Putnokon (Gömörm.), Nagy- sármáson (Kolozsm.), Halálsziban (Mosonm.), Toron- tál-Erzsébetlakon Örösön (Zenplénm.), létesültek né­pies mintagazdaságok. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Május elseje és a hurcolkodás. Az idén az évnegyed vasárnapra esik. Igen sokan nincsenek tisztában azzal, vájjon szabad-e akkor hurcolkodni, vagy sem. A vasárnapi munkaszünetre való törvény is tiltja a hurcolkodást, de a lakbérszabályrendelet is világosan mutatja, hogy az első nap a fél hurcol­kodni nem köteles. Aki vasárnap hurcolkodnék, szigorúan megbüntetik. Vasárnapi munkaszünet a szövetkezetek­nél. A kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy azok az ipari és gazdasági szövetkezetek, amelyek üzleti tevékenysége csak a vasárnap néhány órájára terjed ki, hétköznap ellenben a közönséggel nem érintkez­nek és állandó személyzetet sem alkalmaznak, va­sárnap elvégezhetik a rendes üzletvitellel járó munkáikat. Ez a rendelkezés nem terjed ki, ama nyersanyag-, hitel-, raktár- és fogyasztási szövetke­zetekre, amelyek hétköznap is rendelkezésre állanak tagjaiknak. KIS GAZDA. A bor színe megváltozásának oka az, hogy sok benne az u. n. fejérjetartalom. Ezen úgy segíthetni, hogy szüret alkalmával a mustot fella­pátoljuk, hogy a levegővel mentői jobban érintke­zésbe jöjjön. Forrás után pedig a bort gyakran kell fejteni és pedig mindig nyíltan. Ha rendkívül sok volna a fejérjetartalom, akkor egy kevés csersavat is tanácsos a bor közé keverni. A ribizli bor készítésére nézve, ajánlják: Ribizliből kitűnő pecsenyebor készíthető, mely a legfokozoltabb igényeket is kielégíti a következő módon: Egy liter ribizli lére veszek fél liter megv- levet, két liter tiszta ivóvizet, melybe 1 és 1/i kiló czukrot felolvasztottam s ezt összekeverem s forrni hagyom mint a bort. A kiforrás sokkal tovább tart, mint a szőlőléből készült musté. Midőn a forrás megszűnt üvegbe fejtem körülbelül szeptember utóján s kész a pompás bor. Másik eljárási mód ez: mivel a ribizli nagyon savanyú, a levét felhígít­juk vízzel annyira, hogy a túlságos savannyuságát elveszítse. Ekkor annyi fehér czukrot teszünk bele, a mennyitől olyan édes lesz, mint a közönséges sző­lőmust. Ekkor aztán engedjük kiforrni s továbbra épen úgy bánunk vele, mint a szőlőből készült musttal. A gyümölcs és a fülbemászó bogár. Az ismeretes fülbemászó nevű bogarakról általában azt hiszik, hogy azok a gyümölcsbe lyukakat vájván és az ekként kivájt részt megemésztvén, a gyümölcs­nek nagy kárára vannak. Pedig ennek ellenkező­jéről bárki is igen könynyen meggyőződhetik, ha néhány fülbemászót egy üres üvegpohárba dob, azokat ott néhány napig megkoplaltatja, azután pe­dig néhány alma és körtedarabkát dob közéjük ; ekkor azt fogja tapasztalni, hogy az éhes rovarok az almához épen nem nyúlnak, mig a körtéből csak nagyon keveset fognak elfogyasztani: ellenben ha almamoly hernyóit vagy bábjait dobunk közéjük ezeket rövid idő alatt felemésztik. Miből azt lehet következtetni, hogy a fülbemászó inkább hús evő rovar és növénynyel csak kivételesen él, például a georgina és szegfű fiatal leveleit és maghüvelyeit szenvedélyesen szereti és ennélfogva több hasznot okoz, mint kárt. Mert ha az a gyümölcsöt ugv sze­retné, mint a hogy ezt ráfogják, miután tudjuk, hogy a fülbemászó a sáskák csoportjába tartozik és ennélfogva nagyon falánk, tekintve nagy mennyi- ségöket és abbeli természetöket, hogy éjjeli állatok, akkor kiszámithatlan lenne az a kár, melyet a gyümölcsben okozni képesek volnának, holott az Az Orsz. Gazd \ Munkás- és r Cseléd segély- pénztárt ajánljuk jő indulatába. Ismertess* ez> az intézmé»!ti n nép köréi te» !?i/,l<*sitsa •ifil e/.eil >(■•_'»•! \ peuztáriiai

Next

/
Thumbnails
Contents