Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-04-17 / 15. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

119

A drótféreg kiirtása. A mint gazdatársaink a vetések sárgulásának okait fürkészve, megtalálják a sárga drótkemény kukacot, a mit drótférgnek nevezünk, forduljanak azonnal a chilisalétromhoz. Az agriotes lineatus álcáju, ugv látszik, nem képes elviselni a chilisaletromot, a melynek hatása kettős. Egyik hatása az, hogy mint féreg hat a drótféregre, a mely a salélromozott vetésen pusztítását nyomban beszünteti, amint csak a salétrom szétszórva lett, a másik hatás abban nyilvánul, hogy a drótféreg által megritkitott vetést újabb boki’osodásra készteti s igy a bajt kiheverheti megtépázott vetésünk. Egy 1200 négyzetöles holdra 50—70 kg. chilisalétromot kell elszórni. A salétromot csak el kell egyenletesen szórni. Betakarni nem kell, mert a harmattól is feloldódik és behatolván a földbe, öli azonnal a férget, de azonnal ott van mint gyorsan asszimilálható táplálék is a gyökerek rendelkezésére. Hogy a salétrom öli a drótférget, az onnan is kitűnik, hogy a salétromozás után eltűnik a tábláról végképp, holott évekig szokott egy és ugyanazon helyen gazdálkodni.

H A ZI - A S SZONY.

_____

A pulykák fölnevelése. Nem éppen könnyű a pulykát fölnevelni, nevezetesen apró korában szo- kol belőle sok elhullani. Azonban a ki az alább következő szabályokat szem elől nem téveszti, az kevés veszteséggel fölnevelheti pulykáit. Tehát a kis pulykákat az első 2—3 héten leghelyesebb jó ólban tartani, esős vagy hideg időben különösen, de később is s kieresztésnek csak a harmat fölszikka- dása után szabad megtörténni, 6 óra után pedig már be kell őket terelni; a nap ártalmas nekik, azért szükséges, hogy tartózkodási helyük közelében árnyas bokor vagy cserje legyen, hol az anya kicsinyeivel az égető nap ellen menedéket találjon. Az első hónapokban különösen az eső tesz jelentékeny kárt a kis pulykákban, melynek bekövetkeztekor szárazra kell őket terelni. Ha a talaj, hol a pulykák tartózkodnak nem a természettől homokos, mesterségesen kell azt oda hordani, mert a homok és kavics nagyban elősegíti emésztésüket. Az első hetekben a kis állatok oly érzékenyek, hogy a csalán is fájdalmat okoz nekik fejük és lábaik csupasz részeit összeégeti. Legveszélyesebbé a vedlés ideje válhatik, mi rendesen 8—lü hetes korukban szokott bekövetkezni. Ezen időben nemcsak az esőtől kell őket óvni, hanem még a hideg viz ivástól is. Vedlés után kezdenek szemölcseik vörösödni, pelyheik helyett pedig rendes tollazatot kapnak. Később már nem igényelnek ily gondos ápolást, ki lehet őket terelni a mezőre, a tarlóra, hol eledelüket maguk keresik. Minthogy a pulyka a mérges növényeket is megeszi, lehetőleg el kell a közeléből távolítani. A pulykák szeretnek éjjelre magasabb helyekre, p. o. fákra elülni, miért is az ólba, hol tartózkodnak, nem nagyon keskeny lécekből állványok készítendők, hol ezen hajlamuknak eleget tehetnek. Ez azonban csak akkor történjék meg, ha a tollazatuk már kezd fejlődni.

Kérjétek a Gazdakörökben, Olvasó-egyletek- , ben a Magyar Földmivelőt!

mi újság?

— József főherceg betegsége. Mint részvéttel értesülünk, a Fiumében tartózkodó József főherceget komoly betegség gyötörte. Mindnyájunk örömére azonban most már túl van minden veszélyen. A betegségnek tulajdonítható az is, hogy ő Felsége Abbáziában tartózkodása alkalmával meglátogatta József főherceget s meleg szeretettel érdeklődött unokatestvére iránt.

— Egy milliós alapítvány. Winkler József

püspök áldozárságának BO-ik évfodulója alkalmából Nagyváradon hétfőn tartotta meg gyémántmiséjét. Az ünnepélyes évfordulón levelet intézett Szmrecsányi püspökhöz, amelyben 100,000 koronás alapilványt tett s ebből 60.000 koronát eg\- Nagyváradon ujonan felállítandó fiu-tanttóképezdére, 10.000 koronát a szilágysomlyói apácazárdára 10.000 koronát a tasnádi templom felépítésére, 5000 koronát a be- rettyóujfalusi plébánia felállítására, 10.000 koronát egy esetleg Debrecenben felállítandó második, avagy Sámsonban felállítandó plébániára szánt. Hzzel a 100.000 koronával együtt kerek egy millióra rug a nemesszivü főpap eddig lett alapítványai. Winkler már 4-1 éve kanonok és 1899. óta Nagyvárad díszpolgára.

— Életmentő barát. Gyergyó-Szárhegy székelj7 községben vasárnap délután borzalmas tűzvész dühöngött, mely rövid idő alatt százhatvan épületet pusztított el minden holmival, takarmánynyal és háziállattal egyetemben. A Szárhegyen lakó ferencrendi szerzetesek halálmegvetéssel rohantak a tűz fészkébe. Egy ferencrendi atya az égő házból ölében kihozott egy kis fiút s alig volt a küszöbön, az égő gerendák beomlottak s a jólelkü szerzetes súlyos égett sebekkel ugyan, mégis megmentette a tüzhalál- tól a szegény kis ártatlant. Ezután legelsóbb a gyertyó- ditrói tűzoltók érkeztek meg segítségül. A ditrói tűzoltóságnak és lelkes parancsnokának köszönheti Szárhegj7 nagyközség, hogy teljesen porrá nem égett. A hajléktalan embereket ideiglenesen a ferencrendiek fogadták be kolostorukba.

— Tüzek Ungmegyében. A bereznai járásban fekvő Záhorb község nagyrésze leégett. A lakosok nagy Ínségben vannak. A tűz keletkezésének oka még ismeretlen. Múlt hó 27-én Benotine községben (szobránci járás) pusztított nagyobb tűzvész, mely alkalommal 48 lakóház, 70 melléképülettel, sok háziállat, bútor és ételnemü lett a pusztító elem áldozata. A nyomor enyhítésére a vármegye alispánja 800 koronát utalványozott ki a községi segélyalapból. A belügymineszter sürgönyileg 800 koronát utalt ki, a Jó Szív egyrlület pedig 400 korona segélyt küldött.

— Az apa és fia. Selmecbányáról Írják, hogy ott nagyszámú közönség részvétele mellett temették el Mrak Lajos bányamérnököt és atyját. Az apa már régebben betegeskedett és látogatására eljött fia, aki ebédtcöz- ben hirtelen szélhüdéstől sújtva, összerogyott es rögtön meghalt. Fia holttestének láttára annyira megrendült az apa, hogy őt is szélütés érte és együtt került a ravatalra nagy reményekre jogosító fiával, akit két kis gyermek és fiatal neje gyászol.

— Összeégett asszony. Ungvárról Írják; Kuszák Jánosné polina-huttai 70 éves asszony este 10—11 óra tájban a marhákat ment megnézni az istállóba s e célból a tűzhelyről egy égő fadarabot vitt magával. Az égő hasábról egy szikra lehullott melytől az istállóban felhalmozott takarmány lángot vetett. A gyorsan terjedő tiiz helekapott az asszony ruhájába s a szerencsétlen nő rövid idő alatt annyira összeégett, hogy meghalt Leégett az istálló és a benne volt tiz darab juh is elpusztult.

— Felébredt a koporsóban. Rimaszombatból Írják : A szomszéd Cserencsény községben tegnap feltűnést keltő esemény történt. Neumann Gyula odavaló lakos már a múlt nyár óta súlyos betegen feküdt; gyógyithatlan szívbajban szenvedett és a minap nagy kinok között meghalt. A tetemet zsidó szertartás szerint tették ravatalra és az emberek már a temetésre gyülekeztek. Egyszerre csak mozogni kezdett a koporsó fedele ; a halottnak vélt Neumann felegyenesedett és szemrehányásokat tett hozzátartozóinak, hogy álmában zavarták. Neumannt újból ágyába