Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-04-17 / 15. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÓ A japán katona, mondja a tábornok, minden körülmények között buzgalmával, élénkségével és kitartásával tűnik ki. Különben szereti bátorságát fitogtatni. Azt hallottam például, hogy több táma­dásnál a japán tisztek keztyüs kézzel és cigarettá­val a szájukban adták parancsaikat, miközben fe­jük mellett puskagolyók süvítettek el. lisztjeik szeme előtt a kis, erős japán katonák készséggel indulnak a halálba, habozás nélkül, félelem nélkül s a nélkül, hogy fölhasználnák a kínálkozó födöze- tet, de nem hevesen és harci didivel, amely a harci zajban fogja el az embereket, hanem majdnem hi­degen, zárt sorokban, biztos alig gyorsított lépések­kel : csodálatos eredménye a hazafias erőnek, amely szigorú fegyelmezettséggel egyesül. Támadó terveik vakmerőek, csaknem eszeveszetten vakmerőek vol­tak. Egyáltalában semmibe sem vették az ellensé­get, amelyet 1894-ben olyan könnyen legyőztek; másrészről haditervük oly kémszolgálat biztos ada­tain alapult, amely a legtökéletesebb európai kém­szolgálattal fölér. így megtudtuk, hogy még mielőtt Pecsiliben kitört a boxer-fölkelés, a japán vezérek­nek pontos értesüléseik voltak a mozgalomról és az előkészületekről. Még jellemzőbb a következő dolog : Az első napon, amikor a boxerek a pekingi követségeket megtámadták, mintegy harminc klímái­nak öltözött japán vonult a nagykövetségek épüle­teibe s azonnal a japán őrséghez csatlakoztak. Ezek Pekingben a legkülönbözőbb foglalkozásokat űztek és több szabadságolt japán tisztás altiszt volt közöt­tük. A khinai hadjárat alkalmat adott a japánoknak, hogy az európai csapatokat tanulmányozzák s ezt meg is tették a legnagyobb figyelemmel. A szövet­séges csapatok valamely különítménye sáncokat ásott, hidat vert vagy csata után halottad és sehe- sültjeit szállította, mindig volt a közelben egy japán tiszt, aki jegyzeteket készített magának; ugyanígy történ a kémszolgálat szervezésénél, a fölvonulá­soknál és a csatában. Ugyanez áll a tengerészeire nézve, amely nagy hasznot húzott abból, hogy hosz- szabb ideig érintkezésben volt az európai hadiha­jókkal. Különösen dicséri a francia tábornok a ja­pánok halálmegvetését. A tisztek nem riadnak vissza soha emberáldozatoktól, mert amint mondották, ma­rad mindig elég tiszt és katona, aki ég a vágytól, hogy hazájáért vérét onthassa. Egy régi német könyv a magyarokról. Egy német könyv a következőket írja a magyarok­ról: »A magyar tüzes, mint az olasz; hirtelen el- határozásu és bátor, mint a franezia, büszke mint a spanyol, de becsületes és tisztességes, mint a német. Tele becsületérzéssel: gúnyra, szitokra hamar föl­pattan. Hozzáteszem még: erőteljes, hazája és nem­zete iránt elfogult, szivhől gyűlöli az osztrákot, de nem is szeretheti! Előkelő magyar le nem irható gúnyos mosoly közben beszélte el a következőket: Egyik Bécsben levő állami irodában szegény süket­néma a küldöncz. Ha az iroda titkárja Írásokat küld más hatóságoknak, akkor a küldöncnek jelbeszéd­del magyarázza meg, bogy hova vigye azokat. Ha a magyar kanczelláriához, akkor bajuszát pödri; ha a csehekhez, akkor öklét a füle mögé illeszti; ha az osztrákokhoz, akkor előbb homlokára mutat, azután tagadólag int a kezével, mintha valami nem 117 lévő dolgot gondolna, mintha tudniillik észről volna szó! Harminchat évig épitett hid. Mig manap­ság a mértföldes csizmában járó mérnöki tudomány egy vashidat néhány hét, egy kőhidat pedig legföljebb 1—2 év alatt épit föl, addig az úgynevezett »régi jó időkben« nem voltak ritkák a? olyan építkezések, mely emberöltők ide­jét vették igénybe, de tovább is tartottak, mint a maiak, melyek sebbel-lobbal nőnek ki a földből. Ilyen évtizedekig taitó építkezésekről emlékezik meg Partéin, a francia hi­dak felügyelője, a ki okiratok alapján állítja, hogy a Hcr- nault folyó főhidja, mely Szent André és (iinac várak kö­zött emelkedik, 36 év alatt készült el teljesen. 1774-ben kezdték építeni, de csak 1810-ben adhatták át a forgalom­nak s a közbeeső idő alatt megszokitás nélkül dolgoztak rajta. 500,000 livre volt a költségelőirányzat, de a hivatalos kimutatások tanúsága szerint csaknem egy milliót emész­tett föl ez az építkezés. Érdekes összehasonlítást tenni a vad- és művelt népek építkezései közt, a gignaci hid kap­csán, mert mig a civilizálatlan népek egy-egy hid elkészí­tésénél emberáldozatot mutattak be a folyók istenségének addig az erkölcsök megszelidülésénél már beérik az embe­rek a vállalkozók tönkretevésével, amire ékes példa a gig­naci hid építése, melyre jó félmillió livret fizettek rá az építők, akiket tehát a legrosszabb nyelvek se vádolhatnak nyerészkedéssel. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Az ex-lex és a bélyegcsonkitás. A pénz­ügyminiszter az ex lex alatt elkövetett bélyegcsonki- tások pótlása ügyében rendeletet adott ki, a mely szerint a bíróságok és a hivatalok kötelesek az ex- lex tartama alatt le nem rótt, vagy hiányosan, vagy szabályellenesen lerótt bélyegilletékekről a leleteket a szabályoknak megfelelően haladéktalanul fölvenni s azokat az illetékes királyi hivatalnak (a budapesti középponti dij- és illetékszabási hivatalnak) legké­sőbb ez év április hó végéig beküldeni. 2. A királyi adóhivatalok (a budapesti közzépponti dij- és ille­tékszabási hivatal) a hozzájuk érkező leletek alap­ján az egyszeres bélyegilletékeket, a fizetési megha­gyások kézbetitésével, késedelem nélkül kiszabni tar­toznak. Egyébb illetékek a szóban forgó bélyegrö- viditések után nem rovandók ki és netalán ilyenek kiszabaltak előirattak, esetleg be is fizettek volna, eme fölemelt kir. pénzügyigazgatóságok által, a fe­lek bélyegtelen kérvényére, törlendők, illetőleg visz- szatéritendők. A második sorozás. A kormány az 1904. év­ben sor alá kerülő újoncok sorozását május hónap 24-én akarja megkezdetni, akiket akkor fognak be­sorozni, természetesen csak októberben fognak be­rukkolni. Jó ezt tudni! Ha valaki a sorozáson meg nem jelenik szökevénynek tekintik s a második, vagy harmadik sorozáskor, ha önként jelentkezik s bevál: négy évi, ha pedig nem önként jelentkezett: öt évi ténvleges szolgálatra kötelezik. Az elmaradás mu­lasztásával terhelt alkalmatlant kél hónapig terjed­hető fogházra és hatszáz koronáig terjedhető pénz­bírsággal büntetik. A MER I K A. Amerika lakóinak száma. Washingtonból táviratozzák: A hivatalos népszámlálás szerint 1903- ban az Egyesült-Államok lakossága, Alaska és aszi-

Next

/
Thumbnails
Contents