Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-03-02 / 9. szám
70 MAGYAR FÖLDMIVELŐ MAGYAR KIS GAZDA. Földbe ásott milliók. A földmivelésügyi miniszternek egy igen érdekes jelentését olvassuk. E jelentés kimutatja, hogy a múlt esztendőben II millió koronát tesz azon állatok értéke, melyek ellhullván, a földbe ástak. Hát bizony ez két szomorú dolgot mutat. Hogy nálunk igen nagy a marhajárvány és mi a milliókat nagyon könnyen temetjük a földbe. Bezzeg nem úgy van más országokban. Ott már régen működik olyan intézmény, mely az elhullott állatok csontját, zsiradékát feldolgozza (gliczerinnek stb.) és igy legalább némikép pótolva van a szenvedett veszteség. Úgy hírlik, hogy Darányi miniszter ur ez ügyben tett régebbi Ígéretét nemsokára beváltja. A nyomásos gazdálkodás ellen. A nesz- mélyi kisgazdák elhatározták, hogy már a tavaszszal az őszi dűlőbe baltaczint vetnek, búza után két évig kaszálót hagynak s az állattenyésztésre nagyobb súlyt fektetnek, A neszmélyiek kimondották, hogy ez elhatározásra a közelben lévő mintaparasztgazdaságok gazdasági rendszere s ennek sikerei bírták s azt az óhajtásukat fejezték ki, vajha Darányinak az okszerű gazdálkodásra példát mutató intézménye, a mintaparasztgazdaságok minél több vidéken állíttatnának föl. A cserebogár, vagy amint némely helyen mondják, a pajor, csimasz a mezőn, szőlőben, erdőben egyaránt félelmetes, kártékony bogár. A cserebogár minden harmadik évben szokott mutatkozni. Valószínű, ez évben is lesz hozzá szerencsétlenségünk. A cserebogarakat addig kell összeszedni, mig tojásaikat lerakják. Reggel, vagy borús időben a bogarak meg vannak gémberedve a fákon és könynyen lerázhatok. Ha a cserebogarak nagyobb számban mutatkoznak, igen jó trágya lesz a földre, minekutána elpusztítottuk. A tyukketreczek tisztításáról. Gazd- aszonyaink szives figyelmébe ajánljuk a jelen tavaszodó időben, hogy tyukketreczeiket, leginkább pedig az ülőrudakat alapos tisztításnak vessék alá A tisztítás után ki kell meszelni a ketreczet s az ülőrudakat carbolos mészszel bevonni; úgyszintén a ketrecz alja is befecskendező ilyen mészszel, miáltal az összes férgek elpusztulnak. Azután a tyúkok fészkei veten- dők ilyen műtétek alá, s a szalma vagy széna tisztításkor szintén megújítandó. Tanácsos a fészekbe egy porczellántojást tenni, mert ez csalogatja a tyúkot szívesebben az uj fészekbe. A szántás módjai. Ha a szántás oly fontos, tudnunk kell annak módját. Mert bizony van olyan gazdaember, aki beállítja az ekét 8—io cm. mélységre és igy szánt mindig, mig csak az ekéje tart. Hiba ez, még pedig nagyi Mert a barázda feneke az eketalp folytonos nyomása miatt megkeményedik s ilyen földben az elvetett mag gyökerei nem nőhetnek. A jó földmivelésnél négy féle szántás fordul elő. Ha a tarlót vagy trágyát szántjuk alá, akkor 5—10 cm-re állítjuk be az ekét. így a trágya még kap nedvességet és levegőt, miért is hamar bomlik fel. A gyom-magvak is előbb kelnek ki és a második mély szántáskor elpusztulnak. Ha először mélyen szántanánk, a trágya ugyanúgy jönne felszínre s a magvak is később kelnének a vetéssel együtt. A gyep vagy luczernás szintén ily sekély szántással törendők fel. A munka szaporább az állatok nem kinoztatnak annyira s a gazos növények kipusztulnak. — így hát okszerű e művelési mód. A közép mély szántást a jól munkált földben használjuk vetés előtt 12—15 cm-nyire szántva. Ez azért szükséges, mert mélyebb és porhanyósabb földben a gyökerek szebben és erősebben fejlődhetnek. Ha az altalaj rossz — kavicsos, vasas stb. — akkor kissé sekélyebben szántunk, nehogy elrontsuk a vetésre az egész talajt. Középmélyen szántunk minden sekély és mély szántás után. Ősszel ugaroláskor és ha a tavasziak alá szántunk, 16—20 cm-nyi mély szántást végzünk. Ez a legfontosabb és ott alkalmazandó, hol a föld kötöt- tebb vagy pedig javítani akarjuk. A felszínre hozott nyers talajjal nem ártunk. Mert a téli fagynak kitett föld szétmállik, a növényi részek gyorsan alakulnak át, a talaj hó és esőből több nedvességet vesz magába s igy megerősödvén, benne a növény jobban is fejlődik. Tavaszszal ezen földdel kevesebb dolgunk lesz, mert elég porhanyós, még a másodszori szántás el is maradhat, elég a megboronálása. Nagyobb uradalmakban, hol vastag a feltalaj, 30—40 cm-re is szántanak őszszel. Ez is kedvező eljárás, ha okosan végzik. Csakhogy itt erősebb eke és nagy igavonó erő is szükséges. A mélyítő szántással a gyökerek, a trágya és nedvesség igen mélyre hatolnak, azért termő ereje igen nagy az igy munkált talajnak. De túl vizes vagy rossz (kavicsos, vasas) földben éppen nem szabad igy szántani. Inkább altalaj porhanyitóval porhanyitjuk meg a barázda fenekét. A mélyítő-szántás igen eredményes ott is, hol a különböző altalaj és feltalaj keveredéséből egy kedvező összetett termőföld származnék pl. az agyag és homok vegyítése. A mélyítő szántással a nyers talajt is szelíddé tehetjük, ha t. i. kellőleg trágyázzuk a földet. Ezáltal a termő réteg is mindig vastagabb, erősebb termelő képességű lesz. (jg _im HA ZAI KÖZÜGYEK. Bécsböl az a hir érkezik, hogy az osztrák és magyar miniszterek közelednek egymáshoz és igy reményünk lehel, hogy a vámtarifák és más függő kérdésekben békés megegyezés jő létre. De vájjon, hányszor fognak még e hírek változni? A delegátusok összehívása. A delegátusok az idén Budapesten ülnek össze. Úgy hírlik, hogy a delegatió májusban kezdi meg működését. Horánszky Nándor kereskedelmi miniszter lesz. Ezt beszélik széliében. A közvélemény azonban jobban szeretné őt a belügyminiszteri székben látni. A miniszter elnök ugyanis most egyszersmind belügyminiszter. Tartanak tőle, hogy a miniszterelnök nem birkózhatik meg azon óriási ügykörrel, mely mostanában a belügyminisztériumban elintézésre vár. A képviselőházban még mindig a költség- vetési vita járja. Folyik tehát a beszédek vizárja október óta. A tenger vitatkozásból azonban az országnak nincs nagy haszna. Az idő pénz. Tetteket várunk, mert bizony azokra vagyon már az országnak szüksége. A katholikus önkormányzás (autonómia.) A katholikus önkormányzási kongresszus utolsó ülése az egyházközségi gyűlés, képviselet és tanács, továbbá az egyházmegyei tanács hatáskörét megállapító szakaszokat tárgyalta le s egy szakasz híján eljutott a katholikus nagygyűlés hatáskörével foglalkozó fejezethez. így összesen harminczkilencz szakaszt fogadtak el nagyobb vita és lényegesebb változtatások nélkül. Aztán tárgyalja a katholikus alapokról és alapítványokról és az ezekből fentartott iskolákról szóló részeket, amelyeknek tárgyalását annak idején elhalasztották. A torontálmegyei nagy takarításnak, (melyről lapunk öregbetüs czikkében bőven esett szó) egyik eredménye, hogy Rónay Jenő torontói vármegye főispánját saját kérelmére állásától felmentették.
