Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-01-05 / 1. szám
(5 MAGYAR FÖLDMIN'LI A) MAG YAH* KISGAZDA. Az állat egészsége megóvásának főbb szabályai. Nem lehet eltagadni, hogy minden tekintetben előnyösebb állatainkat a betegségektől védeni és megoltalmazni, mint megbetegedésüket gondtalanul felidézve — gyógyitani. Az állatok egészsége fentartásának főbb szabályait a következő io rövid pontba lehet összefoglalni. 1. Gondoskodj arról, hogy állataid folytonosan sok és jó levegőben legyenek. E czélból tartsd azok tartózkodási helyét tisztán, szellőztesd gyakran, mert a romlott levegő betegségeket fel is idézhet s a fertőző nyavalyák elterjedését elősegíti. 2. Tartsd tisztán az állatok testét is, mert a tisztaság fele egészség, s minden állat mindenben jobban hasznosít, ha tiszta, mint ha szenyes. 3. Etess rendesen, mert igen sok állat betegszik meg a túl kevés vagy túl sok és a nem rendes időben nyújtott eleségtől. 4. Óvakodj rossz., romlott takarmány nyújtásától, mert ez leghamarább megárt az állatnak, s ha az emésztő készüléke megbetegszik, egyéb szerveit is baj érheti. 5. Igyekezzél hát, hogy takarmányaid meg ne romoljanak, el ne penészedjenek, meg ne fagyjanak, rothadjanak s mérges növényeket sem a levegőn, sem az istállóban ne tartalmazzanak, mert az ilyenek evése után állatod menthetlenül el is pusztulhat. 6. Nyújts állataidnak elegendő, és tiszta, friss, jó vizet, arra azoknak elkerülhetlenü! szükségük van, egészségük fentartásában az közre játszik, holott a rósz, fertőzött viz súlyos, veszedelmes bajokat okozhat. 7. A konyhasóra is szüksége van az állati szer-^ vezetnek ; hetenkint legalább egyszer-kétszer azt is adj a takarmányba keverve állataidnak, mert a só izletesebbé is teszi az eleséget, sőt a kisebb mértékben netán rossz takarmányt javítja is, azonkívül pedig az emésztési folyamatra is előnyösen hat. 8. Védd meg lehetőleg állataidat a túlságos hidegtől, melegtől, léghmamtól, hideg, kemény fekvő helytől, mert ezek a hatások u. n. meghülési bajokat idézhetnek fel; ám de el ne kényeztesd állatodat, mert úgy még könnyebben betegszik. 9. Ne zsarold túl munkás állataidat, mert teval- lod kárát mindenképen. A rendszeresen, mérsékelten, emberségesen használt, nem kinzott állat hosszasabban, jobban fog azolgálhatni téged, s a túlterhelésben meg nem hibásodva, -el nem nyomorodva, örömödre is lesz, de nagyobb hasznot is hajt. 10. Kerüld el lehetőleg a beteg állatokkal való érintkezést, mert a magad állatja is befertőződhetik s ha baj fdja elő magát állataid között, szakértő állat- örvöshez s ne kontár kuruzslóhoz fordulj. M. Melyik a jó eke? A mester-ember, ha jó munkát akar végezni, megválasztja ám a szerszámot. Rossz eszközzel dolgozni nehezebb és nem is hasznos dolog. így van ez a szántással is. A rosszul művelt föld sohasem termi meg fáradságunk gyümölcsét. A művelés pedig ekével történik, s ezért mindenkinek érdekében van jó eszközzel ekével dolgozni. Az afféle mondásnak, hogy ’iszen apám is ezzel szántott, akkor nekem is jó, — ma már nincs helye. Mások ma már a viszonyok I A régi faekét ki kell küszöbölni. Egyrészt gyenge, törékeny, folyton kopik s igy sokszor kell reparálni. De szántást nem lehet vele jól eszközölni. Kiszámították nem egyszer, hogy a faekével munkált föld sokkal silányabb termést ad. Az a soppánkodás, hogy nem telik a pénzből, nem áll. Ha egyébre úgy első sorban jó ekére van szüksége a földmivelőnek, hiszen ez után él. A magyar vagy a Schak-féle ekék nem is oly drágák s a mellett munkájuk szaporább ügyesebben kezelhető és nem kínozza a jószágot. A jó eke kevés erőt kivan, a csóroszlya függélyesen, az ekevas vízszintesen hasítja a földet, a kormány lemez pedig jól átfordítja és megporhanv itja; könnyen lehet az egyes szántási módok szerint beállítani és hozzá olcsó, erős és szilárd. Eszerint vásároljunk ekét, mely állandó tőke és bőséges kamatot hoz a gazdának Ügy legyen! Hogy kezeljük a lisztet? A lisztet, ugv mint a gabonát, száraz, szellős helyen kell tartani, hogy a levegő hozzáférhessen. Ezért nem jó, ha a tartóba erősen betömjük és szükséges, hogy legalább két hónaponkint föllapátoljuk, hogy meg ne csomósodjék és meg ne dohosodjék, mert akkor még erejéből is veszt. Zsákokban csak kivételesen, vagyis ha másképp nem lehet, tartsunk lisztet, mert azokban a levegőtó'' jobban el van zárva, mint a lisztszekrényekben, hamarább összeáll vagy megdobosodik. Ennek megakadályozására a zsákokat hónaponkint forgassuk meg úgy, hogy földre fektetve meghömbölygetjük és meggyömöszöljük, azután az ellenkező oldalával támasztjuk meg. A liszt közelében nem jó semmiféle erős szagu dolgokat tartani, annál kevésbe abba gyümölcsöt elrakni, mert a liszt minden szag iránt igen fogékony. Durva famunkák részére, hogy tartós bevonattal láttassanak el, a következő egyszerű eljárást ajánlják. Jó, friss cementet, kövön tejjel dörzsölnek el mint az olajfestéket szokás készitni, mig oiyan sűrű lesz a keverék, mint a közönséges olajfösték. A fa, melyet ezzel a keverékkel bekenünk, száraz legyen és gyaluiatlan. A bemázolást kétszer, háromszor kell ismételni. A fát teljesen megvédi az időjárás viszontagságai ellen Sőt még tűzállóvá is teszi, Különösen célszerű saroglyák, targoncák (talicskák), szemétdomb- kerítések. melegágyak s a kertekben szokásos deszkából készült útsegélyeknél. Fehérnemű mosásánál félannyi szappan sem kell, mint közönségesen, ha a mosásra szánt vizet először felforraljuk és ekkor a vizbe (40 vagy 50 literre) egy marokkal boraxot dobunk. E só semmit sem árt a szövetnek, a csipkének sem. Foltokat a szövetből, annak színe megrongálása nélkül, könnyen eltávolithatunk, ha két liter vízben fél kiló száraz fehér paszulyt (babot) só nélkül főzünk ; a leöntött és meghűlt lébe áztatjuk a foltot és nemsokára keveset dörzsölgetjük, mint a mosásnál szokásos, de szappan nélkül; mosás után egyszer-kétszer langyos vízben öblitgetjük a kelme megfelelő részér. Vasedények tisztítása. A vasból készül1 edényt úgy tisztíthatjuk meg szépen, ha fahamut olajjal kásasürüségére összekeverünk s ezzel az edényt bekenve, azután gyapjurongygyal addig dörzsöljük, mig ragyogó fényes nem lesz. Gazdasági közmondások. Termőföld. Fekete földből fehér kenyér nő. — Ha a földet csalod, magadat csalod. — Rögös földön sokat lehet kalászolni. — Sovány föld trágya nélkül nem terem. — Rögös földbe ne vess, munkáld meg először. — Csak olyan földbe vess, melyet meg lehet munkálni. — Földednek felét takarmány és kapással vesd be. — Fekete földben terem a jó búza. — Hantos földben terem a jó búza, az oly földben melyben nincs hant (pl. tözegesben) gaz "terem. — Termőfölded folyton tápláld. Ha bomlós a földed szántass kettős, vagy hármas ekével. Könnyű földbe könnyű szerszám kell. — Nedves talajt csak ősszel szabad szántani. — Csak jó földben terem a bokros búza.
