Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-02-09 / 6. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 45 A nemzet zugó jajjaival borult a koporsójára, országosan megsiratta . .. És mikor nemzet és király újra egymás kebelére borult, mikor az uj Magyarország élni kezdett, mikor a magyar láthatáron újra a szabadság napja sütött: csak akkor látta és érezte a magyar, hogy mit köszönhet Széchényinek, hogy ő teremtette meg voltaképen az uj Magyarhont. ^ íUrlíltí-lí Egyről—másról. A kik vizet isznak. Rendesen azokat tekintik az életben a józanság mintaképének, a kik vizet isznak és igy a vizivás a legszebb emberi erények közétartozik. A vizivás erényében is mértéket kell azonban tartani, mint azt négy argentuili munkás esete bizonyítja, a kik arra fogadtak, hogy ki tud egy ültében több vizet meginni. Az első tizenkét litert ivott meg, a második k i 1 e n c z e t, a harmadik hetet. Pár órára rá mind a három meghalt. A negyediket, ki a negyedik liter viz után visszalépett a fogadástól, kórházba kellett szállítani. Tiszta bor. Ittak a huszárok a csapszékben, egyiknek azonban a finnyásabbak közül a felszolgált bor sehogysem akart izleni. — Nem tetszik katona uramnak? — kérdé a csapiár — pedig bizony elhihetné kegyelmed, hogy minden tekinteiben igen tiszta bor. — Tudom — felelt amaz — tiszta, nagyon tiszta. Hogy is ne lenne tiszta, midőn oly jól megmosta vízzel, csapiár utam. * Orvos: „No most már megihatik egy üveg borocskát“. Beteg: Hogyan véli orvos ur: félóránkint vagy óránként * A kenyér penészedése ellen igen egyszerű szer van. A kemenczéből kiszedett kenyeret liszteszsákba rakjuk, úgy, hogy felső része egymáson feküdjék. A zsákot bekötjük és szellős helyre akasztjuk. Használatra a kenyeret egy nappal előbb kivesszük a zsákból, megnedvesitjük egy kissé's pinczébe tesszük. * A. „Tud e felesége főzni?“ B. „Főzni tud Ő, — csak én nem tudom megenni, a mit főz.“ * Bő áldás. Greenhill Vilmos abbotspordi birtokosnak (Angliában) harminczkiiencz élő gyermeke van. Ez a jelenség — a mennyire ismeretes — páratlanul áll a világon. * A besorozott hadkötelesek száma Európában mintegy 27 millió. * A világ legnagyobb könyvgyűjteménye a XIV-ik Lajos király által Parisban alapított „Nemzeti könyvtár“. Van benne 1.400,000 kötet, 300 ezer röpirat, .175 ezer kézirat, 300 ezer tervrajz és földabrosz. * A villa használatának első nyoma a 995-ik évben fordul elő, midőn Orseolo Péter velenczei dogénak Argila byzanti herczegnővel tartott menyegzőjén arany kanalat és ezüst villát használtak. Aki soha bort nem ivott! Érdekes feljegyzések tesznek tanúságot arról, hogy a bor és pálinka egyáltalán nem erósiti a szervezetet s nem hosszabbitja meg az életet. Egy Eleonor Spier nevű hölgy, aki 1763-ban halt meg és százhuszonnégy esztendőt élt, és soha egy csepp szeszes italt nem ivott. Grandes aranyműves legény 126 éves korában halt meg s 12 nappal halála előtt még” dolgozott és soha bort nem ivott. Az ágyról. — Hej, nincsen olyan ágya senkinek a világon, mint nekem. — Így szokták dicsérni azt a fészket, nyugvóhelyet, ágyat, hol az élet gondjait, a napi munka fáradalmait kipihenjük. Mert hát bizony egyharmadát az életnek alvással töltjük. És úgy is van! Tapasztalja az ember, hogy nem csak idegenben, de talán édes jó nagyszüleinél sem tud olyan édesen, jól aludni, mint otthon a saját ágyunkban. Vannak emberek, a kik csak azért nem utaznak, nem látogatják meg rokonaikat, barátaikat, mert nem tudják elviselni az idegenben való éjszakai nyugalmat. Tehát, ha mindenkinek olyan becses a maga ágya, bizonyára arra is ügyelni kell, hogy megérdemelje dicséretünket. 1. Első a tisztaság. A tisztátalan ágynál nincs utálatosabb. Gazdasszonyt dicsér a tiszta ágy; annyi bizonyos és igy nem csuda, ha a tűzhely ágyneműje szemefényét teszi az asszonynak. 2. Gyakran szellőztessük, tegyük napsugárra az. ágynemüeket, mert különben soha sem lehetünk biztosak az ágy tisztaságáról, ha mindjárt selyembe burkolják is. 3. Felkelés után ne vessük meg azonnal az ágyat. Hagyjuk kissé szabadon ugv vetetlenül, hogy a szabad levegő át és át járja. Mi nagyon szeretjük a tollas párnát, dunyhát, takarót A mi népünk büszke a magas, duzzadt ágyra. A párnák egyáltalán az ágynemük bősége egyik dicsősége a magyar leánynak, a magyar asszonynak. Hogy vájjon a tollas ágy és általán takarózás helyes e vagy nem, arról most nem beszélünk. E helyett felsorolunk egy pár nemzetet és elmondjuk rövidesen, hogy hogyan szeretnek itt vagy ott hálni. Angolországban a puha derekaljat és a tollal tömött vánkost kiszorította az ágyból a szőrrel béllelt matrácz. A francz.ia ágy széles és kemény. A német ágynak az a jellemző tulajdonsága, hogy nem lehet kinyujtózkodni benne. A magyar puha ágyon fekszik és igen melegen takaród zik. A japánok a padlóra terített gyékényen hálnak. A fejpárnájuk fából van. No hát tessenek most már azon vitatkozni, melyik nemzetnek van jobb ágya? Vitatkozásunknak csak akkor leszen eredménye, ha sorra próbáljuk. Még akkor sem. A gyermek szoktatásától, nevelésétől függ minden. A szegény ember gyermeke kitűnő ágyat talál a bokor alatt is. Mikor föld a nyoszolyája és csillagok a takarója. A madarak repülőtehetsége. A madarak vajmi gyakran mesés nagy utat tudnak megtenni. Egy angol tudományos folyóirat szerkesztője a múlt őszszel csodálatos dolgot”figyelt meg. Az Atlanti Óceánt járó nagy hajón volt, a mikor egy sirályt pillantott meg, a mely a hajó fölött keringve léereszkedett s a parancsnoki hid egy mélyedésébe húzta meg magát. A tudós lehetőleg észrevétlenül igyekezett a madarat megfigyelni s bámulva látta, hogy a kimerültség vagy a fáradtság legkisebb jelét sem veheti rajta észre. A madár épp oly élénk volt, mint bármelyik társa a szárazföldön. Mintegy nagyed- óráig pihent a kis állat, majd a levegőbe emelkedett, líusz- huszonöt méter magasra szállt föl s hirtelen fordulattal keletnek repült s mihamar eltűnt. Viharos idő volt aznap, az eső esett és délnyugat felől heves szél volt. A legközelebb lévő szárazföld, Irland hétszázhusz tengeri mérföld- nyi messzeségre volt a hajótól. A madár tehát körülbelül az Atlanti Óceán közepén volt. Majdnem úgy tetszett, hogy Istennek ez a kis teremtése széltében akarja átröpülni e hatalmas Óceánt, s hogy ez a kísérlete sikerűim is fog. Ha elgondolja az ember e jóformán mérhetetlen messzeséget, a kedvezőtlen időt s a madár parányi voltát: bámulattal kell adóznia e kis jószágnak. f
