Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-12-21 / 51. szám
117 MAGYAR FÖLDMIVELO TÖRVÉNYSZÉK. Jó lesz a szülőknek megszívlelni! A pestvidéki kir. törvényszék előtt a napokban szülők állottak törvényt amiatt, bogy gondatlanságuk folytán gyermeküket vesztették el. Az egyik esetben Gálik János pilisi erdőőr volt a vádlott, a ki erdei kőrútjából hazatérve, töltött fegyverét a szögre akasztotta. Mialatt néhány perczig kint járt, a kis fia hozzáért a fegyverhez, a mely hirtelen elsült s a szerencsétlen kis gyermeket szivén találta. Tüstént kiszenvedett. A törvényszék az enyhítő körülmények tekintetbe vételével a gyermeke elvesztésével amúgy is megbiinhődött apát 20 korona pénzbüntetésre ítélte. A másik biinpörben Fazekas Sándor monori vasutas felesége került a vádlottak padjára. Az asszony a mosáshoz marólúgot hozatott s a veszedelmes folyadékot a mosópadkára tette, ő maga kiment a kúthoz vizet meríteni. Eközben 2 éves leánykája megszomjazott s tudatlanságában megitta a marólúgot. A szerencsétlen gyermek másnapra kiszenvedett. A bíróság a gyermekét vesztett anyát gondatlanságból okozott emberölés vétségéért három napi fogházra Ítélte. Mindkét Ítélet jogerős. Az uj perrendtartás. Megszoktuk már, hogy ha ilyen dolgokról van szó, akkor rendszerint azzal haladunk tovább: — A fiskálisok, meg a bírók dolga. Pedig nem úgy van ám! A mi dolgunk is, a nagy közönségé, még úgy ám igazán. így például az uj perrendtartásban egy igen igen fontos és életbevágó intézkedést fogadott el csak legközelebb a képviselőház jogügyi bizottsága. Eddig ugyanis a kereskedőknek meg volt az a nagy kedvezménye, hogy adósát ott perelte be, a hol ő, a kereskedő lakik. Tehát Budapesten például beperelhette azt, a ki Vereczkén. Temesváron, Erdélyben, egyszóval az óperencziás tengeren tulon is lakott. Ez a privilégium nagy jogtalanság számba , ment a szegény néppel szemben, kinek se tehetsége, se ideje, hogy magának jogi képviselőt fizessen vagy pláne ő maga menjen el a tárgyalásra. És mert ezt a legtöbb adós nem teheti, természetesen a kereskedő javára elmarasztalták az adóst. A kereskedő vigéczek számítottak is e körülményre. Egy-egy napon egy egész csomó adóst bepereltek. Gondolták, úgy se‘ jelennek meg, ha pedig esetleg megjelentek vagy képviseltették magukat: azonnal visszavonta a keresetet. Mindkét esetben az adós bánta meg. Most ennek a kereskedői privilégiumnak nem sokára vége szakad. A 34. §. kimondja, hogy az adóst csak az ő, t. i. az adós területén perelhetni. Kapálóztak is ellene a kereskedők, de mit sem ért. Még a képviselőházban is megpróbálják a jajgatást. Munkás-ügy. Tömeges biztosítás a Munkáspénztárban. Azok a nemesszivü földbirtokosok, akik oly szép példát adtak cselédeiknek az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélypénztárba való beiratása által, egyre nagyobb számú követőkre találnak. A napokban Hááder György Pestmegyei földbirtokos íratta be a pénztárba cselédeit, most pedig Gróf Almássy Dénes egyszerre 167 cselédjét biztosította a munkáspénztárnál. Szerencse a szerencsétlenségben. Motisán Gábor madarászi lakos cséplőgép fütő szeptember havában szerencsétlenül járt, amennyiben a cséplőgép bal karját elszakította, s ennek következtében 3 nap múlva meghalt, feleségét és kiskorú gyermekeit nagy nyomorban hagyva. A nyomor azonban hamar meg lett szüntetve, miután Motisán Gábort, mint cselédet a gazdája biztosította a munkáspénztárnál, s azonkívül mint gépfütő is biztosítva volt: eme kétszeres biztosítás alapján özvegye a munkáspénztártól őüO korona baláleseti segélyt kapott, a melyet az igazgatósági titkár folyó hó 7-én személyesen kézbesített a szegény özvegy asszonynak. Begves Mihály nyirbélteki lakos, gazdasági cselédet pedig egy legurult fagerenda nyomta agyon, s ennek a szerencsétlen cselédnek az özvegye is megkapta a pénztártól a 400 korona haláleseti segélyt. a munkáspénztárnak tehát bő alkalma van nemes hivatásának gyakorlására. Ä hűséges cselédek jutalma. Yersénvi Zsig- mond fehértemlomi. Illés Ödön lolmácsi, Mártonfy Kálmán szentesi, Pencz Lajos moóri, Kemdelen Imre mohai földbirtokosok és Derékegyház község elöljárósága arra legméltóbb cselédeiket a gazdasági pénztárnál biztosították. Azt hiszszük ez a legszebb karácsonyi ajándék és legillőbb jutalom a becsületes és hű cselédek irányában. Munkások védőegyesülete. Vörös László volt államtitkár elnöklete mellett a munkások Védegyletet alakítottak, mely immár 42 helyen bir elő- helvlyel. Czélja a munkások erkölcsi és anyagi támogatása. Ahol a Védegylet gyökeret vert, ott a munkások erkölcsileg és anyagilag gyarapodnak. — Ennek újabb tanúbizonysága a most Csolnokon lefolyt bányamunkásgyülés, mely az ottani élőhely könyvtárának ünnepélyes megnyitása s a Védegylet elnöke: Vörös László ny. államtitkár arczképé- nek leleplezésére gyűlt egybe. A egyszerű bányamunkások egyenkint járultak a kép elé s keresetlen szavakban magasztalták Vörös Lászlót. Az egyesület nemes czéljaiban támogatásra érdemes s ki érdeklődik iránta, forduljon az igazgatósághoz, Budapest, V., Nádor-utcza 74. Gazdasági cselédek megjutalmazása. A földmivelésügyi miniszter egyenkint 100—100 korona jutalomban és elösmerő jutalomban részesítette a következő gazdasági cselédeket: Krutila Mihály királyteleki, Molnár János anarcsi, Limesük Pál szentmihálvi, Pável Sándor nyírbátori, Gyöngyösi István tiszalöki, Mizsánko György kisíétai, Butyka János gávai, Teremi István demecseri lakosokat. A jutalmak és oklevelek legközelebb fognak az illetőknek, ünnepies formában átadatni. Az Isten ujja. Az ungmegyei Kálna-Rosztoka községben egy fiafa házaspár a lakadalmi ünnep után tüzhalúlt szenvedet. Ebben az tsten ujját látja a vallásos nép, mert a szerencsétlenül jártak nagyot vétettek egy szegény leány ellen. Kotz Ferenc/, gazda hasonnevű fia katonáskodása alatt megismerkedett egy sárosmegyei leánynyal, a kivel csakhamar szerelmi viszonyba keveredett. Kotz Ferencz folyton biztatta, hogy amint kiszabadul a katonaságtól, feleségül fogja venni, hanem aztán, mikor arra került a sor, hogy Ígéretét be is váltsa, hátat fordított neki s jegyet váltott faluja egyik leggazdagabb leányával, Hrusák Erzsébettel. Az elhagyott szerető hirét vette az eljegyzésnek s november 4-én, az esküvő előtt két nappal megjelent csecsemőjével Kálna- Rosztokán s követelte Kotz Ferencztől Ígérete beváltását. A menyasszonynyal is tudatta a legényhez való jussát, de a fiatal szerelmesek kinevették. Végre is Kotz ötven forint végkielégítéssel lerázta magáról régi szeretőjét, a ki nagy- busan visszament falujába. Harmadnapra annak rendje és módja szerint megtartották a lakadalmat a menyasszony házánál. Hajnalig eltartott a mulatság, a mikor,ottani szokás szerint, az uj pár a padlásra ment. Reggeli hat óra tájban kigyuladt a ház. A násznépnek sikerült menekülnie a hirtelen támadt veszedelemből, az ifjú házaspár azonban olt pusztult el a padláson. Kezdetben azt hitték, hogy az elhagyott szerető gyújtotta föl boszuból a házat. Rebizonyo- sodotf azonban, hogy a szegény leány már egy nappal előbb otthon volt távoli falujában, de különben is a hatóság emberei megállapították, hogy a kemencze túlfűtése folytán keletkezeit a veszedelem. A nép megvan győződve, hogy az Isten büntette meg Kotz Ferenczet s feleségét, a ki tudója volt a legény csalfaságának s mégis oliár elé lépett vele Az Orsz. Gazd. Munkás- és Cselédscgély- pénztárt ajánljuk jó indulatába. Ismertesse ezt az intézményt a nép körében . Biztosítsa cselédeit ezen segélykén ztárn ál.
