Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-12-14 / 50. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 401 — Ugy-e mondottam Peti, kiált diadalmasan az öreg. Ládd e? Ugy-e mondottam. Peti most elbeszélte, hogy az öreg nagyanyó is el akarta küldeni az áldott, jó paraszti kenőcsöt. — Meggyógyult már a jó király, mondotta a gazda. Az áll az újságban, a nótárius uram újságában. — No persze, beszélt szaporán az öreg. Mert a í'éma olyan vendég, aki ha egyszer elkergették, vissza nem jön. Bizony vissza jön az. De már akkor ott lesz az én drága, jó paraszti kenőcsöm. Az osztég elkergeti a gonoszt — a tengeren túlra. Mert nem halok meg, mig az én drága jó kenőcsöm a király keresztcsontját nem érinti. * * * Hát igy érez, igy aggódik, ilyen gyöngéd a magyar szív ... mikor az öreg király beteg. KISGAZDA. Asz1 —mondom ! — Ha már a trágyát kihordottad, ne hagyd kupaczokban, mer* hát csak fél, vagy annyi munkát se‘ végeztél. — Jó levegő a legelső éltetője az állatnak is. Télen is szellőztesd tehát az istálót, mert télen is levegő kell a jószágnak. — Van-e takarmányrépád, meg kolompárod ? Jól elvermezted-e ? Mert hát hideget várhatunk ám! Pocsékká ne legyen, a mit már egyszer betakarítottál. — Ha van uj borod karácsonyra lefejtheted, Csak tiszta, derűs időt csípj meg! — Ne sajnáld a baromfiaktól az ennivalót, mert a hideg időt csak igy szenvedik ám át! Öreg gazda. Kísérleti állomások. — Hát most már gazd‘ uramék tisztában lennének avval a kérdéssel, hogy hát mik is azok a kísérleti állomások ? — Megértettük, espán uram. — Egy lépéssel tovább haladhatunk tehát. Mit kell akkor tenni, ha a község határában, egyáltalán szántóföldünkön valami bogár pusztít, de se‘hogy sem tudjuk mi fajtáju-keletü lenne ő kegyelme? Ilyenkor a pusztító bogarat és néhány szálat — ha lehet, mindig gyökerestül — elküldünk abból a növényből, a bogár vizsgál ó-á llomásnak! — Czimezzük pedig küldeményünket ezenképpen : »M. kir. Rovartani Intézet Budapesten.« Ebben az intézetben szintén szakképzett, tudós emberek működnek, a kik addig spekulálnak, mígnem rájönnek ám arra, hogy miféle bogár legyen ő kegyelme, a mék úgy riasztgatja a gazdákat. Es sürgős választ is küldenek ám, hogy mi tevők legyenek hát a gazdák és a többi. Csakhogy ám ne küldjünk fel mind közönségesen ismert bogarakat, a melyeket a vidéken is felismerhetnek. Csak olyat, a melynek mivoltáról egyáltalán nem tudunk megállapodni. — Persze, hogy persze! — M i t k e 11 tennie a gazdáknak, ha valami betegséget vesznek észre a sz ő 11 őj ü k b e n? — Bizony, ezt is jó ám tudni. — Meghiszem azt. A szőllőnek ma már nagyon sok betegsége van ám, akár az elkényeztetett gyermeknek. Mert ugv is kell ő kegyelmét dédelgetni, mint egy kis babát. Különben nagyon siratós lesz. Ma már a szőllő-betegségeket egy arra való jó vin- czellér is felismeri. Aztán jár-kél a szőllőszeti ván- dortanitó, minden kerületnek ott vagyon a maga szőllőszeti felügyelője. Hát módunkban van lehetőleg gyorsan ezen urakkal érintkezni. De ha mégis vennők észre, hogy valami uj betegség ütötte fejét, tudatjuk nyomban a budapesti szőllőszeti-kisérleti állomással. Legjobb, ha elküldjük, bemutatjuk a beteg levelet vagy szőllőtőkét. — Derék dolog. — Hát a dohány-termelők? Bizony, azoknak is sok-sok ellenségük van. Nem csak az idő, hanem más látható és láthatatlan férgek, bogarak. A dohánytermelők forduljanak a debreczeni dohány termelési kísérleti-állomáshoz. És igy tovább atyámfiai. A komlótermelők például Kolozsvárra (Kolozsvár, komlótermelési szaktanár, Budapesten meg a len-termelési szaktanár lakik). E hivatalok készséggel adnak tanácsot, útbaigazítást és e tanácsért nem kell ám fizetni, mert ingyen tanácsadó intézetek ezek. Hát ugy-e, hogy jó ezt is tudni ? — Biz1 igen ám! Elárverezett grófi uradalom. A gróf Hes- senstein-féle turterebesi uradalmat, mely mintegy 3800 hold területű, e hó 4-én elárverezték. Foga- rassy Zsigmond tette a legnagyobb ajánlatot, ki az egész uradalmat 515.090 korona árban kapta meg. Fogarassy képviselő turterebesi gazdákkal együtt vette meg az uradalmat s most szét fogják hasítani kisebb-nagyobb parczellákra. Vér mint tyukeledel. Nagyon hathatósan segíti elő a tojástermelést a vérrel való etetés. A csirkére is haszonnal jár, azok gyorsabban fejlődnek, ha vért kapnak az etetésnél. Különféle módon lehet nekik adni. Lehet 1 kiló vért 3 kiló rozsliszthez keverni és apró czipókat sütni belőle, aztán fölmorzsolva elébök szórni. Ennél az eledelnél még a hús sem táplálóbb. Más tenyésztők a vért zsákba töltve sűrűre főzik és a dara közé vegyitik. A hol mészáros van, nagyon könnyű szerrel lehet vérhez jutni, télen sokáig eltart, de nyáron elfogyasztani kell és a fölösleges vért a trágyához keverni, melynek értékes részét képezi. Gazdák a kivándorlási ügynökök ellen. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató - választmánya legutóbbi ülésén elhatározta, hogy Széli Kálmán miniszterelnököt a kivándorlási törvényjavaslat benyújtásáért feliratilag fogja üdvözölni. Azonban megteszik felterjesztésükben észrevételeiket is, melyek elől, a mint Széli miniszter- elnök megígérte, nem fog elzárkózni. E felterjesztés különösen a »szállítók vállalkozók és ügynökökről« szóló szakaszokat érinti s ajánl sok tekintetben megszívlelendő tanácsokat a miniszterelnöknek. így is fölöslegesnek tartja, a kivándorlást közvetítő szállító vállalkozók részére másra, mint tengerentúli szállításra engedélyt adni. A törvényjavaslat megengedni kívánja, hogy az ily szállító vállalkozók a szerződések megkötése és előkészítése czéljából ügynököket alkalmazhasson. Valamennyi kivándorlási kongresszus a leghatározottabban állást foglalt a magánügynöki intézmény ellen s a felterjesztés e részben rámutat arra, bogy a társadalom mai szervezetlensége, a kivándorlás által leginkább érdekelt alsó néposztály magára hagyottsága, valamint az ezek kijátszására irányuló, gyakran tapasztalható készség mellett ezen ügynökök ellenőrzése a kívánatos mértékben gyakorolható nem volna. E nélkül pedig a szállító vállalatok szolgálatában álló ügynökök működése beláthatatlanul káros lenne. Végül azt javasolja, hogy az ügynöki intézmény helyett kivándorlási irodák vagy Idvándorlási felügyelőségek állíttassanak, melyek egy országos kivándorlási tanácsnak tennének jelentéseket. Vas megóvása. A vasat évekig megvédhetjük a rozsda ellen, ha szénsavas natrium oldatba mártjuk, melyet rajta száradni hagyunk. Tréfás kérdés. Elől megyen fényecske, utánna jön fehérke, fel van a farka kötve. •mi.inso ‘nj,
