Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-11-23 / 47. szám
378 MAGYAR FÖLDMIVELŐ történő foglalásoknál a vetőmagot. Történt azonban, hogy egy késedelmező adózó ellen augusztusban foganatosítottak adóvégrehajtást, amikor is a vetőmagnak való gabonát is lefoglalták. A fél panasza folytán az ügy a közigazgatási bizottság elé kerülvén, itt a pénzügyigazgató azt az álláspontot foglalta el, hogy a törvény szavai szerint csak a szeptember és október hónapokban teljesített végrehajtásoknál nem szabad a vetőmagot lefoglalni, más hónapokban azonban szabad. Ennek ellenében a bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvény szelleme a vetőmagot általában akarta a foglalás alól kivonni s azt semmikor sem lehel zár alá venni. KISGAZDA. _____ Mi t csináljon a nép télen ? Csak akarni kell, akkor sok minden sikerül, a miről ezelőtt azt hittük, hogy lehetetlen. így vagyon a magyarnép téli munkájával is. Ölbe tettük ezelőtt a kezünket és elhatároztuk, hogy a magyar kisgazdának nincs munkája, nincsen hát — jövedelme se! Most aztán látjuk, hogy bizony a nem akarásnak nyögés a vége. Mig az akarat bámulatos leleményességgel készitgeti, tervelgeti a télire való munkát és jövedelmi forrást. íme egy csattanós példa. Egyik magyar községben a tél folyamán minden arravaló házban asz- szonyok és leányok zsákot készítettek, varrtak. A dolog igy történt . . . Az uj tanító ur örömmel vette észre, hogy a községben igen bőségesen és szépen szőnek. Hanem hát a városban nagy nehezen és sokszor igazán nagyon olcsón kell elvesztegetni. Mert naa már mindent a boltból, a házalóktól vesznek. És olcsón, ha mindjárt olcsó húsnak hig is a leve. De azt is vette észre, hogy az egész vidéken még a zsákokat is a boltokból veszik, kölcsönzik. És hozzá legyen téve, napról-napra halljuk a panaszt, hogy oly rossz zsákokat árulnak, hogy no! — Hát a jó ég szerelméért — szólott a gazdakörben a tanító ur, miért ne csinálhatnának a mi leányaink, asszonyaink a hosszú tél folyamán zsákokat? — Úgy van, szólott hozzá a jegyző ur, honosítsuk meg a zsákipart. — No akkor, termeljünk kendert is eleget, mondotta a lelkész ur. így jött szó szó után, gondolat, gondolat után és ma már abban a községben virágzik a kendertermelés. És a tűzhelyeken készítik, varrják a legerősebb és jutányos áru zsákokat. A birtokosok, gazdálkodók keresik fel a községet, mert tapasztalták, hogy ott lehet a legjobb zsákokhoz jutni. Megrendeléseket kapnak már jó előre a távoli vidékekről és a szövetkezeti boltoktól. A kezdet nehéz volt. Talán egyszerre bő jövedelemhez sem jutottak. De ma már megy a dolog, mint a — karikacsapás. Tehát nem igaz-e, hogy csak akarni kell, sok mindent elérhet az ember. Még azt is, hogy télen a magyar nép bő kereseti forráshoz jut. Persze most is azzal végezzük e pár sorainkat, hogy a sült galamb senkinek sem repül a szájába. Kis Gereben. Az őszi vetések és a fagy. Mikor a fagy beáll, kiterjeszkedik a talaj. Ezért repedezik a talaj. Ezért repedezik meg a föld itt- ott. És minnél gyakrabban ismétlődik, hogy a levegő egyszerre hideg, majd melegebb leszen (megfagy és felolvad annál nagyobbak lesznek ezek a repedések. A levegő ilyen változása különösen a tél utó" ján szokott bekövetkezni. Ilyenkor aztán a gabonaféle gyökerei — (mert a talajjal ezek a gyökerek szoros összeköttetésben vannak) elszakadoznak. Ha ez sok- szor-többször történik, öreg hiba. Mert a növények elpusztulnak. A gazdák ezt a jelenséget kifagyásnak nevezik. A gabonafélék a tartós nagy hideget minden baj-nélkül kiállják. Legveszedelmesebb reájuk nézve télen, ha fagy meleggel váltakozik. Mert a melegebb idő bekövetkeztében a zöld levelek vizet párologtatnak el. amit a hideg talajban élő gyökerecskék pótolni nem képesek. Ennek következtében a növények a szó szoros értelmében kiszáradnak. Hogy az őszi gabonafélék téli kifagyásának elejét vegyük, oly vidéken, ahol gyakorta megesik a meleg és hideg hirtelen változása, t é 1 e d z e 11 fajtákat kell választani. A vetési munkát pedig akkép kell végezni, hogy a föld legfelső része érdes, hantos maradjon. A hantos földben a növények a hantok mögött védelmet találnak a hideg ellen. Ha a talaj megfagy is, nem terjeszkedhetik szét oly nagy mértékben, tehát a gyökerek elszakadása sem következik be. Hantos földön a hó is egyenletesebben fekszi meg a földet. A szél nem hordja oly könnyen el s igy a növények az egyenletes hótakaró alatt kellő védelmet talátnak a fagyok ellen. Az ilyen munkájú földnek még azon előnye is van az őszi vetéseknél, hogy ha esetleg jégkéreg képződnék a föld színén, nem kell tartani attól, hogy a növény elfullad. A fagy néha kiemeli a gyökereket, azt úgy hozzuk helyre, hogy hengerrel nyomatjuk le a földhöz, ahol csakhamar uj gyökeret fejlesztenek és a téli sinylődést kiheverik. Királyi köszönet — egy gombáért. Nágv- becskereki lapok Írják: Korhammer János módosi gazda furcsa ajándékkal lepte meg a királyt. Elküldött a minap a bécsi udvarba egy óriás gombát, a melynek súlya ötödfél kilogram. Leste-várta a felséges ur válaszát, a mi nem is késett soká. A kabinetiroda ugyanis Torontál vármegyének leíratott küldött, a melyben tudatja, hogy a király elrendelte, fejezzék ki írásban köszönetét a remek gombáért. Nézzük meg’ jól az aranypénzt! A zala- megyei Gyula-Iveszin történt a múltkori vásárkor a következő szomorúan mulatságos eset. Egy szegény asszony egy jó fajta süldőt adott el bizonyos sertéskereskedőnek. A süldő ára 20 korona volt. A kereskedő az asszony markába nyomott két fényes kis pénzdarabot, aztán egyik jobbra, másik balra eltávozott. De mily nagy volt a szegény asszony meglepetése. midőn otthon elővette a süldő árát. Az bizony csak két fényes fülér volt, se több, se kevesebb. A lelkiismeretlen kufár még nem került horogra. Tanulság: Nézzük meg jól az aranypénzt. Örvendetes mozgalom indult meg a szövetkezeti gabonaraktárak létesítésére — Bácskában. A földmivelésügyi miniszter is segélyezi az alakuló raktárakat. A kereskedelmi miniszter pedig megengedte, hogy a raktár közvetlenül a vasúti indó- ház mellett építtessék. E mozgalmat követhetnék más vidéken is! Apróságok. — Kilencz millió, kétszáz ezer ember él a mi hazánkban a mezőgazdaságból. Ezt mondja az 1900. évi nép- számlálás. — Amerikában egy magyar hold (1200 négyszögöl) búzatermésnek a termesztése csak 20 koronába kerül. Magyarországon belejön 35—45 koronába is. Gazdálkodjunk tehát olcsóbban ! — 20,000.000 katasztrális hold (1.600 négyszögöl) az összes szántóföld Magyarországon. És ennek, a földnek több, mint egynegyed részében búzát termelnek. Évenkint 32—10 millió métermázsa termés terem.
