Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-11-23 / 47. szám

374 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Tapasztalván, hogy a nagy munkaidő alatt a nép gyermekei, sokszor veszedelmek közt otthon egy magukra hagyatva marad­nak: gyermekmenhelyeket állít fel, vagy azo­kat segíti. Lépten-nyomon buzdítja a közsé­geket az ilyen menhelyek szervezésére. A Bodroghközt kerületekre osztva, min­den kerület élére egy-egy külön elnököt állí­tott. A kerületi elnök őrködik kerületének érdekei felett. Vigyázza a nép bajait, a csa­ládi tűzhelyt látogatja, hogy igy a népben bizalmat és szeretetet keltsen. A kerületeknek vannak n épkönyvt á- rai. A könyveket szigorúan átnézi és rajta van, hogy a nép tűzhelyére csak becsületes és tiszta szándékú könyvek jussanak. A ke­rületekbe népnek való újságot juttat, hogy igy a nép hű és megbízható tájékozást nyer­jen a világ folyásáról íme, mily sok oldalú tevékenység, mily tervszerű apostolkodás a bodroghközi nép boldogitására. Pedig még ezzel nem merítettük ki össz- működését a nemes egyesületnek. Csak ép­pen ráakartunk mutatni, mily módon adtak a bodroghközi nők példát arra, hogy mit és miként kell a honleányi kötelességet a tár­sadalomban gyakorolni. Hát li bodroghközi jó nép, legyetek is hálások mindenkor a nemes nőegyesület iránt. Hálásak pedig akkor lesztek, ha az egye­sület nemes szándékát jól megismeri­tek, megértitek és rajta vagytok, hogy a nemes egyesület működése akadály­talanul haladjon, erősbbüljön esztendőről esz­tendőre. Ismertessétek meg másokkal is a mi újságunkat! Uj rend. Bizony, bizony el kellne már egy kis uj rend a vármegyék, a kerületek, a községek vezetésében, sóhajtod szived mélyéből, atyámfia. No hát, meg leszen. Újévtől fogva uj rendnek, tehát egészen más világnak kell lenni ott, azokban az ügyekben, hol a nép naponként igazát-baját keresi. Az 1901. 20. törvény értelmében Széli Kálmán belügyminiszter olyan rendeletet bocsátott ki, hogy ha azt megtartják, a kiket illet — akkor nagyot for­dul a mi életünk sora! Az ám, de megtartják-e? Itt a bibe, hogy sok már a törvény, de papirosán marad. Mi hiszszük, hogy megtartják. Erős, vas kéz szorítja, hogy megtartsák. Különben pusztulnia kell az olyan tisztviselőnek, a ki e rendeleteket be nem tartja. Ismerkedjünk meg tehát egyenkint ezekkel az üdvös dolgokkal. 1. Az uj rend gondoskodik arról, hogy ezután ne legyen annyi irkálás-firkálás. A közönségesen folyó ügyeket 8 nap alatt, a sürgőseket pedig 2 nap alatt minden vármegyének el kell végeznie. 2. Kötelezi ez az uj rendelet a főszolgabirákat, hogy minden községet havonkint látogassanak meg. Ezt a napot előre ki kell doboltatni, hogy a község lakói jó előre értesülve legyenek a szolgabiró érke­zéséről. A községházában e napon tárgyalást tart a szolgabiró. E tárgyalásra nem csak azok jelennek meg, kik be vannak idézve, hanem bárki emberfia, a kinek panasza van. A szolgabiró magával hoz egy jegyzőkönyvecskét. Ebbe hivatalosan feljegyzi: ki és micsoda ügyben jött hozzá ? És hogyan végezte el ügyes-bajos dolgát. Az egész tárgyalás szóbeli lesz. 3. A tisztviselők emberséges módon tartoznak bánni az emberekkel. Nem szabad lesz tehát gorom­bán, méltatlanul fogadni és bánni a felekkel. 4. A jegyző uraknak is szól ám a rendelet. Hogy a jegyzők a szerződéseket a szegény embe­reknek díjtalanul tartoznak megírni. Ingyen tartoz­nak a lakosoknak tanácsot, útbaigazítást adni, ha tőlük valaki tanácsot kér. Megszabja a rendelet, hogy micsoda magán-munkálatokat szabad a jegy­zőknek fizetésért végezni. A jegyző is vezet egv könyvet, melybe be kell Írnia, hogy mennyi dijat kapott. Erről a díjról nyugtát is köteles adni. Mindezekből láthatjuk, hogy a rendeletek jól fején találják a szeget. Oda nyúlnak, a hol a sze­gény népet a legtöbb bántódás éri, A hol a tehe­tetlen, ügyes-bajos dolgokkal zaklatott lakosok egé­szen magukra voltak hagyatva. Hozza el tehát az Isten uj esztendőre azt az időt, mikor a magyar nép is uj, egészségesebb ren­det tapasztalhat! ■ , ' " --------- -------------------­Vi gyázzatok az uj pénzszámolásnál! Rövid idő alatt több esetet említett fel a mi- ujSágunk is, hogy adás-vevéseknél a népet becsapták. Mert nem vigyáztak az uj pénz értékére ! Vagy talán nem is ismerték még az uj pénzt. Hát bizony még azoknak is nag\r óvatosságra van szükségük minden pénzváltozásnál, a kik nap- ról-napra kezükben forgatják. Azok is csalódnak té­vesztenek. Mennyivel inkább kell vigyáznia tehát a nép­nek. Az ő kezébe — mint közönségesen tudva vagyon — csak ritkán kerülnek nagyobb összegek. Talán csak vásárkor vagy egyes termények el­adásakor. Ilyenkor meg számot kell vetni azzal is, hogy sok rossz ember akad a világon. Vigyázzatok tehát! A most járó száz, ötven, húsz, és tizko- ronás papírpénzre jó, tiszta hetükkel rá van Írva, hogy korona és nem forint értéke van. Az arany pénzt is jól meg kell nézni 10 korona vagy 20 korona van-e ráírva ? Tehát a százkoronást ne fogadjátok el száz fo­rintba, hanem csak 50 forintba. És az ötven koro­nást ne ötven, hanem huszonöt forintha. A húsz koro­nás papírpénz értéke 10 forint, a tiz koronásé meg öt forint. így kell jól megérteni az ezüst és arany korona értéket is. Mikor pénzt fogadunk azt mindig lassú és alapos meggondoltsággal adjuk. Külünben úgy járunk, mint a hogyan jártak azok, a kikről újságunk ma is szól. Milyen legyen a jegyes ? Legyen: 1. vallásos, mert enélkül nem lehet hű hitves, sem jó anya; 2. erkölcsös, mert legszebb hire és dísze az asszonynak, ha becsülhető; 3. szelíd, mert az uralkodni vágyó asszony poklot csinál a házaséletből; 4. egészséges, nehogy a házból kórház legyen; 5. egy­szerű, mert a piperés asszonynak sokszor rongyos az i . . e; 6. gazdaságos, mert tisztaság, takarékosság és háziasság nélkül kevés lesz a földi áldás; 7. békés, mert a czivakodó asszony rosszabb a tatárpusztitásnál; 8. sze­rény, mert az olyan azszonynak, ki semmiről sem tud lemondani, sohasem is lesz semmije.

Next

/
Thumbnails
Contents