Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-11-16 / 46. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ K IS GA2 DA. A birtokjavitásról. Ma napság a legutolsó napszámosnak is sokkal nagyobb igényei vannak, mint évekkel ezelőtt a négyökrös gazdának. Ennek folytán természetes, hogy ki-ki igyeszik nagyobb jövedelemre is szert tenni. A kis gazda a maga kis birtokából igyekszik a megnövekedett kiadásokat előteremteni. És ez mint elye helyes is. Egyről azonban legtöbbször megfeledkezik. Legtöbb kisgazda úgy tesz a birtokával, mint a rósz fuvaros, ki anélkül, hogy lovait zaboztatná s jó takarmánynyal ellátná, addig hajtja mig nem marad rajtuk csak a bőr s munkaképtelenné válnak. Ez is addig szántja keveri veti a földeit mig utoljára a ráfordított munka diját sem hozzák be. Igen mert egyebek mellett trágya képében a földnek is keli zab. A föld is megkívánja a maga gondozását, mint egyéb más jószág. Most, hogy jön a tél s a gazdának nincsen egyébb dolga a maga érdekében s nagy hasznára cselekszik, ha tervbe veszi a télfolyamán legalább birtokának egy részét megjavítani. A birtok javítás több féleképen történhetik. Elsősorban állóviz- mentessé kell tenni. Vagyis okkal móddal a vizet megfelelő helyre levezetni — úgy azonban, hogy a szomszédnak ezzel kárt nem kell csinálni, mert ez megint nem járná — hanem esetleg közösen megfelelő arányba nagy víztartóba. Régi rósz szántások eredménye, hogy kivált a lapályosabb területek földjei hátasak. A hátakon azután terem a széleken semmi. Itt rónázni kell, vagy vissza szántani, ami sok időt igényel mig a föld újból rendbe lesz, vagy a mi czélszerübb a földhálakat lehordani télenát és a földeket egyenlő fekvésüekké tenni. A vízlefolyásának elég egy barázda széleségü áteresz. Ily képen a hátas föld kétszeres termést fog adni, mely már az első évben megfogja téríteni a gazdának a ráfordított fáradságot. Ha a föld fekvése igy elő van készite, következik a trágyázás. Ha én megakarom tudni, hogy valaki milyen ügyes gazda, nem tudakolom én, hogy kamarája milyen teli van különféle terményekkel, hanem csak trágya telepét vizsgálom meg. Ebből mindent megítélek. A trágya a földnek az abraka. E czikkecskét azért irom, hogy akiket illet vegye fontolóra azt is, hogy a trágya szaporításnak is most következik be az ideje. A téli időszak az, midőn a szemes gazda olyan huladékokból is trágyát készít, melyek más hanyag embernek a háza táján csak alkalmatlanságára vannak s alig várja, hogy a sok lim-lom gazokat alkalmas héjén felgyújtsa. Akinek bőséges almozni valója nincs, ha pár forintot szalmába fektet, sokkal nagyobb jövedelmet ér el mint ha bármibe fektette volna pénzét. Marosán Kornél áll. isk. igazgató. A burgonya elteleltetéséről. Hogy a kora tavaszi friss burgonya olyan nagyon kapós, azt nem annyira jó izének, mint annak köszönheti, hogy a tavalyi krumplit frissen eltartani nem tudtuk, vagyis inkább nem értettünk hozzá, mert ha egy porosz gazdálkodó ember példáján okulunk, akkor nekünk is lesz késő tavaszszal friss és jó burgonyánk, amely soltKal jobb izü, mint a külföldről hozott uj termésű tavaszi burgonya. Próbálja meg tehát bárki is a burgonya azon eltelelési módját, amelyet itt mindjárt leírunk s csak azt jegyezze meg magának előre, hogy az ily módon eltett burgonyához aztán egész télen át nem szabad nyúlni. A teleltetendő burgonya részére mindenekelőtt ásson az ember egy másfél méter mély gödröt, olyan nagyot, amelybe gondolja, hogy a telelésre szánt burgonya bele fog férni Mikor a gödör készen van: 3GÍ> hintsen a fenekére egy tenyérnyi vastagon homokot s erre egy jó arasznyi réteg burgonyát terhsen. A burgonyára most már megint egy tenyérnyi vastag, homok réteget s arra ismét egy arasznyi burgonyát lehet berakni mindaddig, mig az egész gödör tele lesz. Tehát minden tenyérnyi homokon egy arasznyi burgonya lesz. A homok persze beszűrődik a burgonya közé s jóformán megtölti a burgonyák közti ürességet. Mikor a verem tele van, a tetejét borítsa meg két arasznyi vastagon s hagyja ott. Ilyen hevermelés mellett a burgonya egész frissen éri meg a tavaszt, sőt ha kell a nyarat is. Ize olyan pompás, mintha akkor szedték volna ki a földből, sőt kinézése is olyan üde, mintha friss burgonya volna. Ilyen eljárás mellett jó üzletet lehetne csinálni a burgonya eltartásával, különösen városok közelében, ahol kapós a friss burgonya. Erdei facsemeték adása. Darányi föld- mivelésügvi miniszter fölhívja azokat az erdőtulajdonosokat, a kik az állami csemete kertjeiben nevelt ingyen csemetefákhoz akarnak erdőtelepítés czéljá- ból jutni, hogy kérvényeiket deczember hónap 15-dikéig a kerületi erdőfelügyelőségek révén nyújtsák be. A gyümölcs termelés bizony igen hátra van még a mi hazánkban. Csak 60 millió gyümölcs- termő fa van ma az országban. Tízszer ennyi kellene még, hogy igazi gyümölcs termelésről beszélhessünk. Azért jól teszi az állam, hogy az idén is két és félmillió gyümölcsfát nevelt, és osztogatja a községi faiskolákba. Hát még ha a kisgazda is utána nézne, hogy a rósz semmit érő fákat kicserélje nemes fajtákkal. Es minden talpalatnyi helyet felhasználna a gyümölcstermelésre. A ki karácsony előtt vetett. Néhány esztendőkkel ezelőtt nagyon korán meglepte a gazdákat a tél. Egy földemet már felszántottam, csak vetni kellett volna. De nagy fagy jött, abba hagytam. Karácsony előtt való napokon engedett a fagy, langyos idő lett. Kimentem tehát a felszántott földre, jól leboronáltam, aztán annak rendje és módja szerint elvetettem. Egy köböl életet vetettem s lett belőle — a karácsony előtti napokon való vetésből — olyan bőséges termés, hogy sem annak előtte, sem annak utána nem volt olyan. Egy öreg földmives. A legjobb sonkát is el lehet rontani czél- szerütlen főzés által, úgy hogy szálkás, szívós és száraz lesz. Mielőtt felteszszük, forró vizet kell rá önteni s abban jól megmosni, aztán hideg lágy vízzel, ennek hiányában egy pár késhegygyei finomított szódát (minden gyógyszertárban kapható) kell bele tenni; a sonka egészen be legyen takarva a vízzel és lassan forrjon mindaddig, amig puha lesz; aztán levesszük a tűzről s letakarva hagyjuk egészen kihűlni a levében, avagy, ha ez soká tartana, mártsunk egy vastag ruhát hideg vízbe, tegyük bele a sonkái és csavarjuk be jól s tegyük hóba vagy jégre. Ha igy bánnak a sonkával, akkor még a rosszul páczoltat is meg lehet javítani. Hogy lehet megtudni friss-e a tojás? Ha néhány kanál sót felolvasztunk egy liter tiszta vízben és a tojást beletesszük, akkor mindjárt megtudhatjuk, hogy friss-e a tojás. A friss tojás az edény fenekére fog sülyedni, ha 3 napos, akkor a folyadékban úszkál, ha több, mint öt napos, akkor a felszínén úszik. Kövér disznókat eddig úgy tudtuk, hogy kukoriczával hizlalták kövérre. Most azt mondja egv tapasztalt sertéshizlaló, hogy csupán kukoriczával nem lehet olyan kövér disznót hizlalni, mint mikor árpából álló keverékkel tápláltatnak. Ezzel a keverékkel a disznók gyorsan híznak és egészségesek maradnak, s amint látjuk, az áruk nem követelnek sokat, igy mindenki próbát tehet vele.
