Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-11-09 / 45. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 3 62 Újabb tejszövetkezetek. Pestmegyében Szent- mártonkáta és Kecskeméten, Bácsbodrogmegvében, darán, Felsőszentivánon, Szontán. Zomborban. Az apatini uj telepitvénven, Bácsalmáson, Rigviczán, Kucsevlyán tej szövetkezetek létesültek. Megalakult Árvában is az első tejszövetkezet Jeszenován, Bogarasban és Sárkányon. Szepesmegyében Kupachon és Eelkán alakultak tejszövetkezetek. Falb jóslata novemberre. Nem valami bizalomgerjesztőén kezdődik. Falb tanár a hónap első felére száraz időt jósol november első napja kivételével, amelynek Falb szerint esővel kellett volna i'ánk köszönteni. Falb szerint havázások csak a hó negyedik hetének elejére várhatók kiterjedtebb mértékben. A hőmérséklet nagyobbrészt a normálison (rendesen) felül áll, az utolsó hét elejének kivételével, amikor néhány napig nagy hidegek járnak. Kiterjedtebb esőzések csak a hó utolsó napjaiban lesznek. Poloskairtó szer. Fehér spanyol hagymákat megreszelünk s annak levével az összes fabútorok hasadékait pemzli segítségével bekenjük. Fia ezt háromszor ismételjük, hire is elvész a poloskáknak. 240.000 korona egy rózsatöért. A német- országi Hildesheim városában egv rózsatő virít, mely állítólag már ezer éves és a melynek ojtásra szolgáló ágaiért és szemeiért már tetemes pénzösszegek folytak be. Néhány év előtt egy dúsgazdag angol 24Ö.000 koronát kínált a tőért, de a legnagyobb in- dignáczióval visszautasították az ajánlatát. Ez a remek növény favastagságu moha közül nő s kandikál elő és a Szent Mihály templomának falain kúszik fel. Azt mesélik róla, hogy Alfréd király ideje óta minden évben dúsan virágzott s illatával gyönyörködtette Hildesheim városának élő virágait, gyönyörű leányait és asszonyait. Hogyan telelje a gazda jószágát ? A rosszul telelt jószágnak úgyszólván egész esztendőben fél vagy annyi hasznát sem veszi — a gazda. Ugyan hát miért ? Most például a marhaállomány télen leerőtlenedik. Az ilyen jószág pedig esak hónapok múltán jöhet helyre. Csodálkozik aztán a gazdasszony, hogy teszem azt a fiatal állatok éppeg a legkedvezőbb időszakban — nem fejhetők. Hallottam én már ilyen okoskodást is: — Mán minek kék a marhának télen sok és java takarmány. Mikor úgy se dolgozik. No gazd'uram az ilyen szentenczia szerint való telelésnek megbánás és kár — a vége. Mert megengedem, hogy a pihenő, munkát nem végző marhát nem kell oly bőségesen takarmányozni, mint az igahuzót, tehát azt, mely erejét naponkint fogyasztja. Hanem azért meg kell ám adni a pihenő jószágnak is a magáét. Némelyek igy is gondolkoznak : — Hát most télen csak sziikecskén, hanem majd a nagyobb munka előtt kikapják a maguk dupla porczióját. Csakhogy ez a takarmányozás mit sem ér. Sőt sokszor megadjuk biz* az árát. Mert az elveszett erő visszapótlására idő kell ám. Egyszerre erőre hozni az állatot nem lehet. A kiéheztetett állat pedig a bőségesebb takarmányt egyszerre, mohón falja. Ennek következtében gyorsan elromlik, miből sokféle betegségek származnak. Mi tehát a czélszerü eljárás ? Hiba a nagyon takarékos takarmányozás. Azért kellő mértékkel, de ne túlságos módra tartsa a gazda jószágát a téli időszakban. Szerezzetek a mi újságunknak uj előfizetőket! Munkás-ügy. ________ — A munkás jutalma. Veszprémből kapjuk e hirt: Fenyvessv Ferencz, Veszprém vármegye főispánja szép ünnep keretében nyújtotta át Pammer Péternek, Gyérei Rikárd cselédjének a földmivelés- ügvi miniszter kitüntető oklevelét és száz koronás jutalmat. Az egész környék intelligens gazdaközönségén kívül jelenvolt az ünnepen a 12.000 holdas gazdaság összes cselédsége. Az ünnepet lakoma fejezte be, a melyről a jelenvoltak táviratban üdvözölték Darányi Ignácz földmivelésügvi minisztert. Lakoma után tánczra kerekedett a cselédség. — Kolozsmegye a kisemberekért. Kolozs- meg vének következő községei, Budatelke, Kis- és Nagy-Cég, Valkó, Kelecel, Újfalu, Csúcsa, Jegeristve, Kis- és Nagy-Sebes, Bátor. Sebesvár, Marótlaka, Malomszeg, Gyeke, Tusru, Gyulatelke elhatározták, hogy összes községi gazdasági alkalmazottaikat a községek költségére rendes tagoknak a gazdasági munkás- és cselédsegitő-pénztárnál beíratják. Kolozsmegye birtokosai értekezletükön kimondták, hogy e közgazdaságilag nagy fontosságú intézményt teljes erejükkel fogják támogatni. — 55 annyi, mint 60. Egy svájezi óragyár tulajdonosai észrevették, hogy a gyár munkásai heti 55 óra alatt ugyanannyit végeztek, mint azelőtt 00 óra alatt. Az eredményen felbuzdulva, a gyár vezetői a munkaidőt most még egy órával lejjebb szállították. A napi munkaidő eszerint délelőtt 8—12-ig, délután 1 —6-ig tart. A munkabér azonban változatlan maradt. Vajha a nemes példa követőkre találna, különösen nálunk, ahol oly elszomorító állapotok uralkodnak munkásügyekben. — A méregkeverök fájdalma. A lelketlen népbujtogatók, a kik szegény munkások filléreiből élősködnek, nagyon meg vannak ijjedve Látják, hogy minden erőlködésük daczára is az országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár népszerűsége egyre terjed, s a nép mind jobban felismeri, hogy milyen áldásos rá nézve ez az intézményünk. Persze ez nem tetszik az agitátor uraknak, mert ők egyáltalában nem azt akarják, hogy a nép boldoguljon, hanem hogy ők boldoguljanak. Miután pedig a segélypénztár terjedésével az ő népszerűségük egyre fogy, kétségbeesett erőfeszítéssel minden eszközt felhasználnak, hogy a népet tévútra vezessék és visszatartsák a pénztárba való belépéstől. Hiába való erőlködés. A nép erősebb, mint ők gondolják, s kezdik belátni, hogy nem az ő barátja, a ki folyton és lelketlenül izgatja a fennálló társadalmi rend ellen, hogy ezen a czimen kizsákmányolhassa az »Elvtársak« zsebeit, hanem a ki a népet biztosítani akarja minden eshetőség ellen, s oda törekszik, hogy a beállható munkaképtelenség esetén legyen miből megélni mindenkinek, a nélkül, hogy kéregetésre és alamizsnára szorulna. — (kr) — Rohamosan növekszik azoknak a száma, a kik sietnek biztosítani maguk számára a munkáspénztár áldásait. Nagy arányú mozgalom indult meg a vidéken azon czélból, hogy az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztárt alkalma legyen megismerni minden szegény embernek, s hogy ily módon senkise maradjon tájékozatlanul ezen nemes emberbaráti intézményt illetőleg és senkise legyen megfosztva annak támogatásától tájékozatlansága miatt. Naponként veszszük a hirt az ország minden részéből, hogy minden valamire való községben értekezletet tartanak a munkáspénztár ismertetése czéljából. Ezen értekezlet népes volta és a lelkesedés, a melylyel, mindenki, kinek ez módjában és tehetségében áll, a .munkáspénztár műkő dését elősegíteni igyekszik, biztos reményt nyújt arra, hogy rövid idő alatt minden jóravaló gazdasági munkás és földmivelő tagja lesz a munkáspénztárnak.
