Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-02-02 / 5. szám

36

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

Jövedelem — Kiadás.

Annak a ragadós vendégnek, mán mint az adósságcsinálásnak a fent kiirt két szó a legsikeresebb mestereszközeit jelenti.

Oh atyámfia, nagyon jól ismeri ez a ragadós vendég azt, hogy mily fontos dolog az, ha a családi tűzhelyeken egyensúlyban tudják tartani azt a mérőmasinát, melynek egyik részébe a jövedelmet, másikban a kiadást szabják, porcziózzák.

Azért ez a ragadós vendég oda tolakodván, mindjárt első időkben az uj család tűzhelyére: tudjátok-e, hogy hova sandít, spekulál?...

Hogy béköthesse a szemeit férjnek és feleségnek egyarányosan. Hogy valahogyan meg ne lássák, rá ne jöjjenek arra, mi a háznál a jövedelem és mi a kiadás?

Ha a férjnek szemét nem sikerül békötni erre való tekintettel: akkor ugyancsak béköti az asszony szemét. Vagy megfordítva teszen.

Ugyan figyeljétek meg csak jól az egyes családok eladósodásának históriáját, szomorú esetét.

... Itt egy család élt. A férfi dolgozott, iparkodott. Az asszony ellenben ugyancsak könnyelmű volt. Szerette a czifrár, szerette a veczkelést. A férfi úgyszólván félt a maga-maga megszámodoltatásától. Sohasem tette a mérlegbe a kiadást, sem pedig a jövedelmet. Egyszer csak felébred. Látja, hogy ott az ő házában minden czifra. Csak a lelke szaggatott, tépett. A vendég, az a ragadós vendég az adósság lépdeli folyton-folyvást.

... Amott is élt egy család. Ott az asszony volt hű, takarékos. Napot éjjellé tett. Rongyokban járt, sajnálta önmagától a falatot. De a férfi szórta a pénzt. Urakkal czimborált. Napról-napra vitte a garast a kocsmába. Mert hát egy nap kicsinynek látszott, hónap évszámra azonban bizony megöregedett az.

Mi történt ?

A ragadós vendég, az adósság a markáka nevetett. Mert sikerült békötni a szemét a férfinek.

Azért atyámfia, hidd el azt nekem, meg mindazoknak, kik javadat akarják, hogy ott érzi magát legjobban, ott üt állandó és biztos tanyát ez a ragadós vendég, a hol sohasem vetik fel azt a legfontosabb kérdését az életnek:

— Tudod-e, mi a jövedelmed?

—r Tudod-e, mi a kiadásod?

Mert ha jövedelmed, teszem fel — kis számokba beszéljünk — száz forint és kiadásod is ugyanannyi:

Független ember vagy; szabad, aki senkinek sem vagy szolgája.

Ha jövedelmed száz forint és kiadásod csak 99 forint: ráléptél az első ösvényre, melyen haladva tollasod ni kezdesz.

De ha jövedelmed 1000 mondom ezer forint és kiadásod ezeregy, mondom I0QI forint, már kezdesz a szolgaságba menni. Azon veszed észre, ha a gyepiüt vissza nem rántod, hogy rabszolgává leszesz, annak a ragadós vendégnek, az adósságnak.

Érted már most, miért ismeri e két dolognak nagy jelentőségét az a ragadós vendég:

Jövedelem — kiadás ? Mester.

A legöregebbek.

Egy newyorki társaság kipuhatolta a föld legöregebb emberét. A hosszú élet áldásából azok között, a kikről tudomást szerzett, a legbővebben egy moszkvai polgárnak. Isai Rodovsztrinek jutott, a ki most százharminczhat esztendős és még nem szorult őkuláréra, Az édesapja százhúsz esztendőt élt. A legöregebb nő Hollifieldné, özvegyasszony. Michiganban él egy szanatóriumban. Ő csak száztizenhét esztendős. Khutiban, Albániában egy Izmail Hudjo nevű öreg ur a múlt hónapban állítólag százhatvan esztendős korában halt meg. A matuzsálemi kort ért aggastyán élete végéig megtartotta teste és elméje frisseségét.

ÜGYES-BiJOS DOLGOK

Milyen iskolákat járhat a földmivelő ember?

Minden iskolát I Nincs már úgy, mint a régi egyiptomiaknál, ahol abban a sorsban kellett mindenkinek meghalni, amilyenben született, hogy ha tisztviselő fia volt, hát maradt és nem lehetett más, csak. tisztviselő; a rabszolga gyermeke nem lehetett más, mint rabszolga. Má nincs úgy. Előtted a küzdés, előtted a pálya. — Volt már miniszterünk, akinek apja Szombathelyen csizmadia volt; volt már herczegpri- másunk is, akinek az apja az eke szarvát fogta. Minden iskola nyitva van mindenki előtt. Minden ember előtt nyitva van a rangbeli emelkedés kapuja.

De nem arról van most szó. Ezt egy pár sorban akarjuk olvasóinkat tájékoztatni, hogy a földmives ember, ha fiából jó gazdát akar nevelni és azért nem akarja a nagyobbfajta szakiskolákat végig járatni, milyen iskolákba küldheti őket, ahol könnyű szerrel valamit tanulhat.

Küldheti földmivesiskolába. Ilyenek vannak: Adán, Algyógyon, Csabán, Csákvárott, Jászberényben, Hódmezővásárhelyen, Karczagon, Kecskeméten, Komáromban, Lúgoson, N.-Szent-Miklóson, Pápán, Rimaszombaton és Szabadkán, a földmivelő nép fiainak kisebb gazdaságok vezetésére képesítő alsófoku gazdasági kiképzést nyújtanak, munkafelügyelőket és munkavezetőket képeznek ki két év alatt; felvételi kellékek olvasni, írni tudás, betöltött 16 év, munkára alkalmas testi erő: földmivelök fiai előnyben részesülnek. Ugyanott a gazdák részére két-két hóra terjedő téli tanfolyamokat tartanak.

Aki a fiából ügyes vinczellért akar taníttatni, hogy vagy ez legyen a kenyere, vagy az odahaza telepitett szőlőt helyesen tudja mivelni, az elküldi fiát Egerbe, Nagy-Enyedre, Bihar-Diószegre, Pozsonyba, ahol középnagyságú birtokok kezelésére alkalmas vin- czelléreket nevelnek. A tanítás két, illetve három évig tart. M. kir. vinczellériskolák Kecskeméten, Tapolczán, Tarczalon és államilag segélyezett vinczellériskolák Munkácson és Pécsett kisebb szőlőbirtokok kezelésére alkalmas egyszerű vinczelléreket, szőlőmunkásokat é& munkavezetőket képeznek ki. Itt a tanítás egy éves.

M. kir. tejgazdasági szakiskola Sárváron van, ahol sajtmesterek, tejgazdaságok, tejszövetkezetek vezetésére alkalmas egyének tanulhatnak ki. Évenkint kétszer négy-négy hónapig tanulhat ki egy-egy csapat.

M. kir. tejgazdasági munkásokat képző iskola van Munkácson és Gödöllőn, ahol tehenészetekben alkalmazható férfi-cselédeknek szakszerű kiképzést nyújtanak; a tanfolyam tartama egy év, felvételi kellék: betöltött 16 év, írni, olvasni tudás.

M. kir. tejgazdasági munkásnőket képző iskola Nagyszécsényben, főleg kisgazdaságok tehénállományához alkalmazandó cselédek gyakorlati kiképzésére szolgái ; felvételi kellék : betöltött 15‘év; a tanfolyam féléves.

M. kir. baromfitenyésztő-telep és munkást képző szakiskola Gödöllőn van. Baromfitenyésztők által alkalmazandó cselédeket tanít ki.

M. kir. kertmunkás-képző tanítások vannak Lőcsén, Tordán, Nagy-Bocskón, Hódmező-Vásárhelyen fiatal, katonai szolgálatnak eleget tett, vagy az alól felmentett földmivesekből szőlőmunkások kiképzésére szolgáinak.

M. kir. erdőőri szakiskolák: Királyhalmán (Szeged mell), Vadászerdőn (Temesvár mellett). Liptó- Ujváron és Görgény-Szent-Imrén, erdőőröket képeznek ki két éves tanfolyamon; felvételi kellékek: betöltött 17 év és a meg nem haladott 35 éves kor. ép, erős testalkat, elemi osztályok végzése, illetőleg irní, olvasni tudás.

Minden iskolánál van néhány államköltséges, vagy egyéb kedvezményes, olcsóbb hely. Hogy mikor kezdődik az oktatás és mikor kell á felvételért folyamodni az iránt legjobb lesz az iskolák igazgatóinál kérdést tenni.