Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-10-26 / 43. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 345 KISGAZDA. A torma. Már csak megvallom, én a tormát magyar nemzeti ételekhez valónak tartottam ; de körülnézvén a világban, táttam, hogy ezt a keserűséget másutt is beveszi az emberi-ég, hanem azért nem tud a tormához olyan jó húsfélét találni, mint a magyar. No de nem a szakács-mesterségéről, hanem a tormáról szándékozom írni és pedig azért, mert azt tapasztaltam, hogy mi magyarok, még a tormáért is kiadjuk a pénzt, ki, még pedig külföldre, holott ez a drága jó magyar föld megteremne ebből a keserű gyökérből annyit, amennyire hazánk népének szüksége van, ha egy kis gondot fordítanánk a torma művelésére. Most elmondom: hogyan hallottam, de részben láttam is a torma ültetés módját, melyet a ki követ, jó izii tormát nyer és szívesen megveszik. A földet, melybe tormát akarunk ültetni, igen jó már őszszel jó mélyen mélyen felásni; tavaszkor pedig, mihelyt az időjárás engedi, a földet legalább két lábnyi mélységbe felássuk, jól érett trágyával összevegyitjük és szépen laposra legereblyézzük. A tormagyökérda- rabokat minden mellékhaj fástól letisztogatjuk s azokat rézsutosan oly mélyen helyezzük a földbe, hogy legalább két hüvejknyi föld jusson föléje. Egyes gyökerek egy lábnyira helyezendők el egymástól, a sorok pedig legalább 3 lábnyira essenek. Hogy mijobb a torma gyökereket rézsutosan helyezni a földbe, s nem függőlegesen, annak egyszerű oka az, hogy a gyökerek fekvő helyzetben jobban ki vannak téve a nyári melegnek s igy gyors fejlődésüket nagyban elősegíthetik. Az ágyakat nyáron minden gaztól tisztán kell tartani s igen száraz időben megöntözni. Ily eljárás mellett, kevés gonddal a legszebb gyökereket fogjuk nyerni s mondhatom; jó izük is lesznek. Tessék csak megpróbálni ! Czivis. A rothadt szőlőből, a mint tudjuk, rossz, betegségre, romlásra mindég hajlandó bor készül. Ha már szőlőnk megrodhadt, e bajon a következőképen segíthetünk. Válogassuk ki a rodhadt szőlőfürtöket és abból külön készítsünk mustot. Ezt a musot aztán nyálkázzuk le. A lenyálkázás módja ez. Azt a hordót, melybe a lenyálkázandó must kerül, erősen kénezzük meg, töltsük meg musttal és néhányszor jól hengergessük meg. hogy a kéngőz a musttal alaposan keveredjék. Az igy kezelt must nem erjed azonnal, hanem nagy salakot (seprőt) ereszt, mely nem más, mint tömérdek elhalt penészgomba és egyéb tisztátalanság. Ha pár napi állás után az igy lefojtott must megtisztul, tiszta, kénezellen hordóba fejtjük és rendesen kierjesztjük. így a romlott, rothadt szőlőből is tiszta, egészséges, tartós bor készül. Olcsó lesz a marhasd. A gazdaközönség régi óhaját valósítja meg legközelebb Lukács László pénzügyminiszter, a midőn olcsó marhasót bocsát az állattenyésztők rendelkezésére. Azt jelentik, hogy a kiegyezési tárgyalások során a magyar kormány az osztrák kormánynyal megállapodott a marhasd métermázsájának 10 koronáról 6 koronára való leszállításában. Hogyan tisztítsuk a penészes hordókat ? A hordót a benne képződött penésztől többféle módon lehet tisztítani. A tisztításnak akármelyik módját használhatja az ember, azonban arra mindég nagyon kell ügyelni, hogy meleg viz ne kerüljön a hordóba, mielőtt a penész-gombákat ki nem takarítottuk belőle. Mert ha meleg vízzel jön érintkezésbe a penészgomba, akkor abból rossz szagu illó anyagok képződnek, melyek behatolnak a fába s onnan aztán nagy nehezen távolíthatók el. A penészes hordót tehát mindenekelőtt hideg vízzel kell kiöblíteni s falait kefével jól ledörzsölni. Csak mikor ez megtörtént, eresztik a hordóba a gőzt, vagy forró vizet. A tisztításhoz használt vizet oltolt mészszel. szódával, kénsavval, vagy kénsavas mészszel szokták keverni. A bor savanyú és alacsony szesztartalmu lesz, de ezen segíthetünk! Még pedig ugv, hogy a hiányzó czukrot közönséges fehér czukorral pótoljuk. Ez állal a must nem szaporodik, de megédese- dik s belőle erjedés következtében nem olyan savanyú és magasabb szesztartalmu bor lesz. S nem is sok czukor kell hozzá! Egy hektoliter mustba 6 kilogramm elég. S aztán ez nem is ártalmas! A törvény is megengedi! Sok helyen fognak az idén igy cselekedni. Tegyünk igy mi is ! Patkányirtó szer. Nagvszemü, fehér futóbabot csak addig főzzük, mig repedni kezd. A tészta- szürőbe öntve, szikkadni engedjük. Zsírban pirosra sütjük s a patkány-lyukakba szórjuk. A vadgesztenye. Csak nem rég irtunk a vad- gesztenyéről, mint gyógyszerről. Most újabban a következőket olvassuk: Ülczáinkon és köztereinken sok a vadgesztenyefa. Őszi hervadáskor hullatják gyümölcsüket a terebélyes fák s ami önmagától le nem hull, kövekkel ledobolják a gyermekek játékszernek. Ezeknek a vad gyümölcsöknek pedig értékük is van. A napokban egy átirat érkezett Nagy- Várad város polgármesteréhez Debreczenből, a melyben Bunyitay Béla m. kir. dohányjövedéki tiszt kéri a várost, hogy hívja fel a közönséget az utczákon és téreken levő vadgesztenyefák gyümölcsének összegyűjtésére. Mintegy 40 métermázsa vadgesztenyére van szüksége s itt helyben, a szállítás nélkül métermázsájáért 3 koronát fizet. Ez talán ez évre már elkésett, pedig a mostani időben, mikor oly nagy a tömegnyomor, néhány ember kevés fáradsággal megszerezhette volna a téli tüzelőre valót. De jövőre nézve a gazdasági egyesületeknek kellene kioktatni erre a népet. xtx.xjx,.A*A..XÍX..XÍM.'<*#XÍX..xtx,.xtx..XjX,.xtXi.Atx. xtxt#xfx. Vizsgálni kell a kocsmákat! Egyik vidéki lapban olvassuk a következő érdekes dolgot : A pénzügyőrség — feljelentés alapján — szigorú és tüzesen vizsgálat alá vette a kocsmákat. És ? A törvény szigorú alkalmazásával kénytelen volt megvonni az italmérési jogota község leglátogatottabb kocsmáitól, köztük a »nagy vendéglőtől« is. No hát meg vagyunk győződve, hogy ha az ilyen szigorú és tüzetes vizsgálatot nyomban megejtenék más községekben is : bizony szeri száma se lenne azon kocsmáknak, melyeket tüstént be kellenne csukni! Hát nem vizsgálják más községekben a kocsmákat ? Megengedjük, hogy vizsgálják. De nem tüzetesen és nem teljes szigorral. És a mi fő, nem feljelentésre. Már pedig, ha nincs, a ki az illetékes pénzügyőrséget a rémitő visszaélések nyomára vezesse, a vizsgálat legtöbb esetben meddő és bizonytalan. A községi elöljáróságnak lelkiismeretbeli kötelessége lenne, hogy a kocsmákat figyeljék. Hogy megbízható adatokat szerezzenek arra nézve: milyen »ital mérési viszonyok« vannak. Persze ezen munka sikeres teljesítéséhez független és lelkiismeretes elöljáróság kell. Hát csak a mondók vagyunk, hogy ezt a szigorú és tüzetes vizsgálatot terjeszszék ki nyomban minden korcsmára ! Mert úgy látszik, nagyon is el fér ez a — vizsgálat!
