Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-10-19 / 42. szám
334 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Hát mi a fészkes fecskének csináljátok ezt, ha az öreg föld lusta, tétlen ? Ha aiszik ? De ti ismeritek természetét. Hogy ő kegyelme mindezeket feldolgozza és — hálás leszen érte. Hát mikor a föld népe a letarolt mezőről otthonába bévonul, mikor a munkabíró karok kiint nem foglalkozhatnak ... ott benn, a csendes otthonban is dolgozhat, sőt kereshet is és talál is értékes munkákat. Ezt már bizonyítani sem kell. Mert be van bizonyítva. Megmutatták a külföld népei és megmutatják — hála Istennek — sok vidéken, sok községben a magyar gazdák, és a földmivelő-nép. Örömmel telik el szivünk, mikor látjuk, halljuk, olvassuk, hogy egyes községekben a téli időszakban is é 1, munkálkodik és termel a gazdanép. Hogy a községben, a családi tűzhelyeken nem a halál, a tétlenség, az unalom szörnyen ijjesztő képe köszönti az idegent Az otthonok valóságos munkásházakká vállanak. A hol munka és pihenés váltakozik. A hol nem marakodnak többé a szükséggel. A hol bételjesedik, hogy édes az otthon! Hogy „mi nde n üt t j ó, de mégis legjobb otthon.“ Hogyan lehet ilyen családi tűzhelyeket, otthont teremteni a magyar népnek, rendre elsoroljuk. Mester. Munkás-ügyi bizottság a képviselőházban. A mint egyes kiváló államférfiak oly kitartással és meggyó'ző indokokkal sürgettek és készítettek eló' — a munkásügyi bizottság immár megalakult az országházban. Vájjon mi eredménye leszen ennek az uj intézménynek ? Fogod kérdezni atyámfia. Hát mi igen sokat várunk ettől a bizottságtól. Mert legalább a magyar képviselőházban is lesznek, a kik a népbajait tanulmányozzák és a szocziális kérdéssel állandón foglalkoznak. Mert hej bizony, hogy kevesen vannak ám e hazában, a kik e kérdést alapos tanulmányukká tették. Főuraink közül a szövetkezeti mozgalom élére állott például gróf. Károlyi Sándor, a perbenyiki gróf Mailáth József pedig szeges írásokkal, röpira- tokkal, hatalmas beszédekkel, de legfőképen jó példával törekszik az ország figyelmét a szegény munkás nép sorsára, boldogitásása felhívni. Mindezen nemes felhívások, nagy tanulmányos alapuló dolgozatok nem hangozhattak el eredménytelenül. Maga a képviselőháznak is be kellett látnia, hogy bizony a munkásnép ügye hazánkban oly fontos nemzeti érdek, hogy megérdemli a külön "bizottság alakítását, egy kiválóan ezzel foglalkozó testület szervezését. Éltet tehát minket a remény is, hogy ezentúl nem leszen a munkáskérdés a magyar közvélemény mostoha gyermeke. Az országgyűlési munkás ügyeket vezető bizottságnál leszen leíkiismeretbeli kötelessége a nemzet figyelmét felébreszteni és meggyőzni az országot arról, hogy a munkásokkal való rendszeres foglalkozás az ország elsőrendű kötelessége. Bolt és pálinka. Azoknak az uraknak, akik nem győzik eléggé védeni a szatócs urak érdekeit a mi szövetkezeteinkkel szemben, ajánljuk figyelmébe a következő a csongrádi Szövetkezetből kivett sorokat. Egy faluban bolt nyílik. Az üzlettulajdonosnak első dolga megszerezni a «pálinka mérésre» feljogosító engedélyt és a «magy. kir. dohány és szivar eladást.» E kettő a csalétek. A boltajtó a kora reggeli órákban rendesen kinyílik. A szegény ember hajnalban munkára megy, az üzlet előtt haladtában eszébe jut, hogy be kéne térni «egy pohár» sziv- erősitőre. de meg füstölni való sincsen. Az «egy pohár» testet lelket ölő, gyilkos pancsból lesz «egy pár» pohár. Estefelé hazatérőben ugyanez a programra. Napközben a család is vitt haza egy és más falura szorult, rossz és drága füszerszámfélét, a számla megnövekedelt jó néhány garassal. Vasár és ünnepnapokon, amikor jobban ráér a gazda egy kicsit pityizálni, meg otthon is csak jobb, tehát költségesebb koszt dukál a rendesnél — hatványozott mértékben szaporodik a kontó, különösen ha még duplán is fog a kréta. A jószivü szatócs amúgy mellékesen «illendő kamatra» pénzt is ád kölcsön az arra érdemes megszorult atyafiaknak, s hogy egészen rendben legyen a dolog, többnyira «Írást» is vesz róla. A kamat kétféle. Az egyik terményekben lesz fizetendő, aratás után pár zsák búza, árpa stb.; tengeri és burgonyaszüret után néhány vékával ezekből is. A másik csekélység 50 frtot kap a kezéhez és 100 frtos váltónak Írja alá a nevét. Amikor aztán már «nem lehet» hitelezni: következik a kir. végrehajtók dolga. Az ilyen faluban rövid idő alatt a helyzet képe ez: van 3—4 uj földes ur és néhány száz vagy ezer lelket számláló, nyomorgó jobbágy. Először hazánk legbárgyubb, legczivilizá- latlanabb nemzetiségét, a ruthéneket tették tönkre l anyagilag és erkölcsileg ez üzelmek, olyannyira, hogy a közigazgatási hatóságok ismételt sürgős jelentéseire kormánybiztos kiküldése vált szükségessé. Nemrég Erdély oláhlakta vidékein nyomozott ki a csendőrség egy egész vidéket polypkarjaiban tartó nagy áru és pénzuzsorás hálózatot, legutóbb meg Iirassó-Szörény megyében a szerblakosság körében találtak hasonló visszonyokat. Azonban fenyegti e vész a magyarságot is. É sorok Írója egy dunántúli tiszta magyarlakta kicsiny községben a következő megfigyelést tette. Az uj uraság a falu lakóinak akiket évről-évre aratóiul szokott megfogadni a «részt mérte». A kimérésnél jelen voltak a falubeli «boltos urak»‘ számszerint négyen. Kezeikben egy-egv jegyzéket tartottak, melyre kinek-kinek az adóssága volt fölirva. Hát bizony édes kevesen vittek haza abból a «részből» csak valamennyit is, a budapesti gabna- piaczi áraknál 2—4 koronával olcsóbban nagylelkűen átvették az adósság fejében. Örült, aki teljesen kibírta magát tisztázni és nem maradt «átvitel a következő évre». De a tejjel-mézzel folyó Alföldön is ugv vagyunk már, hogy a falvakban az történik, amit a korcsmáros akar. Ezeknek tömjén a fogyasztási szövetkezet. A közeledő uj esztendő alkalmával kommen dáljátok a mi újságunkat!! Postagalambok orvosi szolgálatra. Franczia és amerikai orvosok újabban foglalkoznak azzal a tervvel, hogy postagalambokat alkalmazzanak a gyorsabb kiszolgálásra. A Berliner Tagblatt szerint a dolog nem uj, mert már 60 év előtt egy nassaui orvos ily módon juttatta vidékről a városba az orvosi rendelvényeket, melyeket a galamb szárnya alá kötött keztyüujjba tett. A galamb a gyógyszerész udvarán levő galambáuczra röpült és egy csengetyü jelezte megérkezését. A gyógyszerész gyorsan elkészítette az orvosságot s küldönczével a beteghez szállította.
