Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-10-12 / 41. szám

330

MAGYAR FÖLDMIYELŐ

— Az bizony anyit jelent — magyarázza az öreg, hogy valamikor harminezkét fogam volt. Hanem mostan már csak tizenkettő vagyon.

Ha már eddig mentünk gondolták az urak, jöjjön hát a harmadik kérdés is.

— Ennek aztán már öregebb dijja vagyon, ravaszkodott az öreg. Háromszáz aranyon alul meg sem szólamlok.

Az öreg megkapta a pénzt, aztán igv szólott:

— Mi teketória legyen benne, már csak megmondom. Én ime igy tudok megfejni báron vén bakkecskét, mint ahogy most kigyelmeteket megfejtem.

Az idegen urak megtudták tehát a megfejtést. De soha se mentek evvel a megfejtéssel a király elé, hogy adjon nekik méltóságot.

Mester.

KIS GAZDA.

Szüret.

Lesz-e vig szüret?

E kérdésre legtöbb szőllős-gazdának keserűre válik az arcza. Pedig teremhetne már a filokszera után is annyi borunk, hogy ha nem lenne fogvasz- táái adó, hát 40 fillérért is kaphatnánk akár hol becsületes, tiszta bori.

De most ez, esztendőben nem csak az akszis a bibe. Hanem más száz bajunk is van. Fagyok, jegek, gombák és elszámlálhatatlan más ellemi csapások sújtották szőlőinket.

Vannak vidékek, hol még alig lehet enni való érett szőlőt találni. Sok helyen pedig igen jó termés ígérkezik. Mitér? Lesz olyan savanyu borunk, hogy még a bicska is kinyílik tőle a zsebünkben. Petőfi nótája jut eszünkbe:

Korcsmárosné be savanyú a bora Savanyu, mint az éretlen vadalma.

Csókoljon meg korcsmárosné violám,

Édes a csók, megédesül tőle szám.

*

Talán azért még se essünk kétségbe. És egyáltalán ne siessünk — a szüreteléssel.

üregek tapasztalata, hogy volt már igy a mi országunkban. A hó alól is szedték a fürtöket, mint azt a mullkor irtuk. Most egy másik esetet hozunk fel arra, milyen jó. ha a szürettel nem sietünk. A »Hazánkéból olvassuk:

A veszprémi püspök 1862. évben a londoni világkiállításra somlai bort küldött, a mely ott nagyon megtetszett az angoloknak s rögtön meg is vették jó drágán minden eladó somlai borát. Megvették egyszersmind minden mustját is; csak azt kötötte ki magának a kereskedő, a ki megvette, hogy ő maga szüretelhesse le, még pedig november hónapban; akóját a mustnak megfizette száz forintnál magasabban. Beszélték akkortájban, hogy a püs- pök minden szomszédjának termését megvette a tőkén, amint állott s nemcsak mesgyés szomszédjaitól, hanem mindazoktól, a kitől csak kaphata és fizetett érte amit csak kértek, a szőlőt pedig hagyta állani novemberig.

És helyesen cselekedett. Ha leszüretelt volna október elején, mint az Solymón szokás, lett volna — példaképpen mondjuk csak — három akó mustja, de igy, hogy novemberben szüretelt, lett csupán egy; a három akó mustot az akkori időkben eladta volna, hogy igen-igen magasan számítsunk, húsz forintjával, tehát kapót volna hatvan forintot; azonban lett csak egy akó mustja, de azért kapott százhúsz forintot, tehát kétszer annyit.

Százféleképen is be volt az már rég idő óta bizonyítva, hogy a kései Szüret, habár kevesebb bort ad is, megkétszerezi, sőt megháromszorozza is annak árát. a mi mindig nyereséggel jár, akármilyen

kevés bort is szüreteljen a gazda. Törekedtek is a néppel a korai szüretet minden uton-módon elhagyatni és a kései szüretet megkedvelteim. Nem egy nagyobb birtokos ment előre jó példával és hagyta szüretjét három-négv héttel későbbre, mint az egész hegy s azután felmutatta sokkal jobb borát, el is adta háromszoros áron; Írtak már erről annyit, hogy társzekérre se férne föl az a töménytelen sok betű, a mit rápazaroltak és még sincs semmiféle eredmény ; a népet, a nagy tömeget se jó szó, se jó példa nem tudta megrögzött szokásától eltántorítani.

Ha későn szüretelünk, jobb borunk, de több pénzünk is leszen, már pedig:

Az a legény a csárdába.

Kinek pénz van a markába.

Az a gazda a határba,

Aki bankót, ezrest, százast Rak a láda fiókjába.

Bor- és szőlő-kiállitás Nyíregyházán. A

szabolcsmegyei Gazdasági egyesület bor- és szőlö- kiállitást rendezett Nyíregyházán. A kiállításon 150 termelő vett részt.

A felszedett hagymát ne rakjuk rakásra. A nap heve könnyen megfakitja, busa megzöldül és keserű izt kap. A felszedett hagymáról kár a földet leverni, ha a hagymát azonnal piaczra nem viszszük. Mert a földes hagyma tovább eláll télen és az erősebb hideget is kiállja.

Az Irinyi Kertészet Faiskolájának Árjegyzékét vettük (1902. ősz — 1903. tavasz, IV. évfolyam). Az irinvi kertészet faiskolája évről-évre nagyobb és nagyobb figyelmet kelt messze vidéken a gazdák és kertészek közt. Gazdag anyaga és kitűnő minősége a legkényesebb és legpraktikusabb igényeket kielégítette eddig is, ezután még jobban kielégíti. A kik e kertészetből megrendelést teltek, azok csak elismerést mondanak róla. Megrendeléseket Irinybe (Szatmármegye, posta Portelek. Vasúti állomás: Szaniszló) kell intézni. Vagy még praktikusabb Dr. Irinyi Tamás urnák Írni Szatmárra, honnan árjegyzéket is (ingyen) kaphatni.

A mezei egér pusztítása. Turócz vármegye egyes helyein a mezei egerek annyira elszaporodtak, hogy a zabot, sarjut s más egyebet teljesen tönkretették. Ezrével látni őket a tarlókon s bár az ölyvek folyton nyomukban vannak, számuk még sem csökken s csak nagy, tartós eső pusztítaná el őket, (No hát pusztítja, de a szőlőket is. Szerk.)

Hát a politika ?

A kiegyezési válság. A fővárosi újságok már pár nappal előbb hirdették, hogy hát: M e g- vanl Már tudniillik a kiegyezés. Pedig hát a kiegyezés még most sincs meg. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a két kormány sok nehézséget megoldott. De végleges eredményre még most sem juthattak. Sőt vannak, a kik válságot emlegetnek. Mintha egyik vagy másik kormánynak buknia kellene, még pedig az osztrák miniszter-elnöknek. A legtöbb politikus azonban komolyan hiszi, hogy a végső döntés csak órák kérdése. Csak azért nem hozzák e hirt nyilvánosságra, mert még mindég vannak — elintézni való kisebb kérdések.

A képviselőház október hó 8-án szerdán d. e. 10 órakor tartotta első ülését az uj országházban. Az ülések lefolyásáról csak jövő számunkban hozhatunk tudósítást.

A főrendek is 8-án (d. u. 1 órakor) tartják első ülésüket az uj országházban.

Budapesten az a hir volt elterjedve, hogy fő miniszterünk, Széli Kálmán beadta lemondását, amelyet azonban király ő felsége nem fogadott el. Ezt a hirt bizonyosan azok terjesztik, a kik szeretnék, ha a főminiszter beadná derekát.