Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-09-28 / 39. szám
314 MAGYAR FÖLDMIVELŐ KIS GAZDA. Mit csinál szomszédasszony? — A szappanlét öntöm ki! — Nagyon kár, hogy igy cselekszik, szomszéd- asszony. — Hogv-hogyan? — Kár azt a szappanlét kiön'eni. Lássa szomszédasszony az a szappanlé sok sót, meg zsírt rejt magában. Ezt pedig haszonnal lehetne értékesíteni. — Mán hogy hol ? — Például a gyümölcsfák táplálására. — ’Iszen azt mondják, a gyümölcsfa kivész a szappanlétől. — Oh dehogy vész! Éppen hogy jó trágyája a gyümölcsfáknak. Nemcsak! A fa gyökerén élősködő férgeket is nagyrészben elpusztítja. De ne öntsük a szappanlét a fa alá, hanem a trágyadombra. — Ezt se tudtam! Hogy lehessen megtudni, vájjon a fazékban főzött gomba mérges-e vagy nem ? Nagyon egyszerű ennek a titka és mégis nagy szerencsétlenségektől, sőt haláltól menthet meg. — Nem kell tehát egyebet tenni, mint a fazékba, melyben a gombát főzzük, be kell dobni egy-két szál petrezselyem zöldjét. Ha megsárgul, megfakul, akkor a gomba mérges. A petrezselyem olyankor is megsárgul, ha a fazékban levő gomba közt csak egyetlenegy mérges gomba van is. Véletlenül kerülhet a jó gomba közé egy egy vad, a petrezselyem-próba ezt is „megmutatja. Állategészségügyi évkönyv. Dr. Hutyra Fe- rencz, a budapesti állatorvosi főiskola rektora a földmivelésügyi miniszter megbízásából „ összeállította az 1901-re szóló Állategészségügyi Évkönyvet. Bevezeti a művet az állatorvosi közszolgálat beosztását feltüntető térkép, amelyből megtudjuk, hogy 1 állategészségügyi főfelügyelő, 7 állategészségügyi felügyelő, 67 törvényhatósági, 54 járási és 429 törvényhatósági állatorvos, 2 állategészségügyi hivatal és 12 belépő állomás működik Magyarországon. Az állatorvosi közszolgálat szempontjából tehát az ország, a székesfővároson kívül, 7 felügyelői kerületre van osztva. Az évkönyv az állatorvosok működéséről, az állategészségügyi viszonyainkról számol be. (A nagyérdekü könyvnek szerkesztőségünkhöz való szives beküldését melegen köszönjük. Szerk) Nyitrai földművesek Pozsonyban. A tevékeny nyitramegyei gazdasági egyesület a pozsonyi kiállítás megtekintésére nem kevesebb, mint 1209 kisgazdát birt rá. A szegényebb sorsuakat belépőjegyekkel ellátta, sőt élelmezésről is gondoskodott, biztosítván ily módon maga részére az illetők háláját. A magyar mezőgazdák egyik kitűnő munkása Sporzon Vilmos, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkára, életének virágzó idejében meghalt. Sokat fáradozott a tevékeny ember a magyar gazda boldogulásának érdekében. Különösen a földmivelőket szerette, azok ügyeiért lelkesedett, dolgozott. Legyen áldott emléke! Ritka állatok. Kevesen tudják, hogy a most lezajlott pozsonyi sertéskiállitáson mily ritka állatokat láthattak. — E sertéskiállitás rendezője nemcsak azért hozta ezen állatokat föl a kiállításra, hogy a durva ősrégi anyagnak más, jobb fajtákkal való keresztezése által előállott és sokkal jobb ivadékanyagát bemutassa, hanem azért is, hogy a magyarországi régi sertésanyagot kipusztulása előtt utoljára még bemutassa. — A dolog úgy áll, hogy a vadsertésre emlékeztető zagoniai sertésfaj la, melyet a muraközi horvátok tenyésztettek, a fehérszőrii komondorkutyára emlékeztető eredeti lengyel sertésfajta, melyet Liptómegye havasairól hozatott le a csoport rendezője, most már kivész, mert az újabb s jobb fajták régi helyéről kiszorítják. — Épp úgy kipusztult a téglavörös szinü szalontai fajta is, s most már ez is utoljára volt látható a pozsonyi sertéskiállitáson. A pozsonyi sertéskiállitáson megfordult idegenek csodálkozva bámulták ezen szokatlan kinézésű furcsa állatokat, és érdekkel hallgatták Dorner Béla csoportbiztosnak szakszerű magyarázatait. Hogy ezen ősi érdekes állatfajták az utókor részére megmentessenek, a budapesti állatorvosi főiskola rektora, dr. Hutyra Ferencz, elhatározta, hogy azokat megveszi és kitömés végett múzeumába helyezi, hogy rajtuk demonstrálhassa hallgatóinak a magyar állattenyésztés régi állapotát és haladását. Ismertessétek meg másokkal is a mi újságunkat! _ MI ÚJSÁG? A király nevenapja. A király neveuap- jának évfordulóját október 4 én a szokásos ünnepséggel üli meg az egész ország. — A Kossuth ünnepről érdemlegesen öreg- betűs, első czikkünkben szólunk. Itt csak azt jelentjük, hogy nagy hazánkfia születésének százéves fordulóját az egész nemzet méltóan ünnepelte meg. Természetesen ebben az ünnepségben elül ment — a főváros. Hiszen ott — a fővárosi temetőben nyugszik Kossuth Lajos porladó teste. Azt a sirt állotta körül ezer és ezer ember naphosszat, oda vonult ki a főváros, egyesületek és nagyszámú vidéki küldöttek. Az a sir magához vonzotta a magyar népet ellenállhatatlan erővel. Az a sir némaságában is hatalmasan szólott, nemcsak azokhoz, kik körülte állottak, hanem azokhoz is, kik távol tőle az ország legszélén élnek és ünnepeltek. A vidék pem maradt messze a fővárosi ünnepségektől. A városok fénynyel, pompával, a faluk a maguk természetes módjukkal • vették ki részöket a kegyeletes ünnepségből. A magyarság nagy ünnepe volt tehát ez a százéves forduló, mikor a nemzet megmutatta és hatalmasan mutatta meg, hogy soh‘se felejti azt, ki érte élt és halt! — Erzsébet emlék-ünnepélyt tartottak Gödöllőn az ottani Erzsébet szobornál. Nemcsak a községbeliek, de a környék lakossága is nagy számban jelent meg. — Kossuth Lajos ünnepléséhez. Czigándról (Zemplén m.) Írja nekünk egy olvasónk: Czigánd községének népe is lerótta a nagy férfiú iránt való kegyeletét. Templomba gyűlt a hazafias közönség, mely alkalommal Páricsy József ev. ref. lelkész szívből (fakadó imát mondott. A hívők meghatva, könytelt szemekkel hallgatták azután hazafias beszédét is. Délután a polgári község ünnepelt. Ez ünnepély rendezésében sokat fáradoztak Galambos Ödön s Janka Béla jegyző urak. Az ünnepélyt 16 bandérista, délczeg, lóratermett legények zászlós menete vezette be. Felhangzottak a zenével kisért hazafias dalok is, melyek lelkesedésbe hozták az ifjakat és öregeket egyaránt. A díszes menet azután a jegyzői hivatal elé vonult, hol Galambos Ödön jegyző gyújtó beszédet tartott. Beszéd végeztével a Szózatot énekelte apraja-nagyja. Az ünnepséget lakoma követte, mikor azután az ifjúság tánczra perdült — A kiegyezési tárgyalások. A múlt héten újra megkezdőtdek Bécsben — a magyar minisztérium palotájában — a kiegyezési tárgyalások. Vájjon meg lesz-e a végleges kiegyez és, azt még most sem lehet tudni. A kormányhoz közel álló újságok azt írták, hogy bizony még mindig nagy nehézségek eloszlatása van hátra úgy a mi, mint az osztrák sógor részéről.
