Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-09-21 / 38. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 305 A pálinka. Megdöbbentő adatokat közölnek az újságok arról, hogy a galicziai kazár korcsmárosok micsoda pálinkával gyilkolják a lengyel parasztokat. Közel a magyar határhoz, Dora községében egész csomó kotyvasztó laboratóriumot, pálinka- készítő házakat fedeztek fel. Itt készítik a pálinkát, ezt az ördögi »kotyvasz- ték«-ot a »paraszt«-nak. Annak a pálinkának, mely eladásra kerül, erősnek és marónak kell lenni, mert különben nem rag be tőle a paraszt. Ez erős és maró hatás azonban nem az alkoholtartalomtól (szesztől) származik, hanem azoktól a méregtartalmu szerektől, melyeket nagy titokban kevernek ehhez az utálatos folyadékhoz. Legutóbb házkutatást tartottak Főbich, Schwarcz és Rubin Mózes korcsmárosoknál, mely alkalommal napfényre kerültek az összes embergyilkos pálinkaalkatrészek. Találtak ott egy nagy, 1200 literes hordót, mely felerészben vízzel volt megtöltve. Az eljárás már most a következő: A vízhez oltatlan meszel, dohány hulladékot, faháncsot, kevés kénsavat s még többféle szennyet kevernek s ezt a keveréket hosszabb fermentácziónak vetik alá s azután teletöltik alkohollal s ezzel kész a pálinka. Egész Dora és Delatyn környékét megmérgezték, úgy, hogy az ott nyaraló közönség egész nap egyebet sem lát, mint az utcza sarában fetrengő férfi- és nőalakokat. 1500 litert konfiskáltak ebből a bájitalból s a delatyni törvényszék vizsgálatot rendelt el ez ügyben. * Eddig van magyarom. És most állj meg te is és gondolkozzál. Hát azt hiszitek, hogy az ilyen gyilkos kotyvaszték csak a magyar határszélen, Galicziában található ? Bizony hogy mondjuk nektek pálinkaszerető magyarok, hogy sok ilyen koty- vasztékot isztok ti is! A közeledő uj esztendő alkalmával kommen- dáljátok a mi újságunkat!! A kávéról. Az európai ember issza a kávét, kedves és izgató itala ez, melyet régi reczeptek, de hagyományos módon készítenek; vannak azonban ma is még népek, melyek a kávét eszik, a mint hogy valószínű, hogy a kávét * először csak ették és csak aztán pörkölték, darálták és főzték, hogy italt készítsenek belőle. Ugandában a kávét most is csak eszik. A kávészemeket eszik, de vannak más országok, hol a kávébogyó csészéjét és kávéfa leveleit is rágicsálják. A kávélevelet, Szumatrában fontonkint egy pennyért árusítják. Indiában a csomagolást is beleszámítva, két pencze az ára. Európai emberek, a kik megkóstolták a kávéfa levelét, azt mondják, hogy körülbelül olyan ize van, mint a dohánylevélnek — A kávélevél főzete tejjel keverve nagyon jó, csillapító italt ad, de tisztán az idegeket rendkívül fölizgatja. A gallok néptörzse Abesszíniában a kávészemeket tokostul együtt megfőzve, vajjal és sóval elkészítve eszi. — Felső-Egvptomban is igy eszik a kávét és ott a katonák ezt a táplálékot, különösen nagy meneteléseknél, minden másnál jobban szeretik. Yemnen lakói a kávébogyó kelyhét megszárit- ják és vízzel leforrázva forró italt csinálnak belőle. Az ize ennek az italnak édeskés és olyan illata van, mint az igazi kávénak. A kávébogyó kelyhéből ezenfelül alkoholt és likőröket is készitnek. KISGAZDA. _____ Ho gy lesz a köczos malaczból százforintos disznó ? Amit a kóczos malaczról és százforintos disznóról most elmondandó vagyok, sem nem olvastam sem nem hallottam senkitől, hanem évek óta magam gyakorolom, s igy amit irok szin igazság, melynek követését, mindenkinek melegen ajánlom. Régebben mig nem ütött volt ki a sertés vész, a sertéstenyésztés igen jövedelmező gazdasági ág volt. Sokat ért azért, mivel a kis birtokos is az ő birtoka arányához képest haszonnal tenyészthette a jó féle mangolicza sertést. De a legnagyobb vész közepette is, ha bár koczkáztatva minden gazda igyekezett tartani egy két magló koczát, mert ezek malaczai dúsan ruházzák fel csajádját s fizette a közterhek nagy részét. Szalonénak, zsírnak való mala- czot, még a legszegényebb napszámos is igyekezik beszerezni, mihelyest kitavaszodik, mert bizony készen kihizlalva venni, nem nindenkinek telik. De meg mindenki tudja, hogy amit az ember maga hizlal mindig jobb mint a mit a piaczról vesz. Az ám, s tudom hogy sok ember körülményei olyanok, hogy magló koczát haszonnal nem lehet tartani, de azért jó kövér sertésekről mégis gondoskodni kell. Én vesszek április hónapban két kóczos malaczot 7—12 forintér párját, aszerint melyen a sertések ára. A malacz ki vállasztásnál nem az a főczélom, hogy pénzemhez képest a legnagyobb malaczot vegyem meg. A fő czél az, hogy a malacz ha kicsi is, de jó fajta legyen. A jó fajta malaczot mindenki könnyen fölismerheti arról és ez biztos jel, hogy aránytalan nagy hasa van. A nagy^ has a jó emésztő szervekre enged következtetni. És tényleg igy is van. Ha mármost a malacz megvan, az fő czél annak növesztése, úgy hogy mikorra hízásra fogjuk a malaczot anyira kilegyen fejlődve, hogy a hizlaló takarmányozást el is bírja. A malacz növesztésére szükséges naponta két malaczot számítva, három tányér meglágyított kuko- ricza — vagyis reggel, délben és este egy tányérral, Ivókénak a házban összegyűlt mosadékok, továbbá savó ha jut néha egy-egy kis aludt tej — egy_egy kis korpával vagy más lisztfélével, mindig megsózva. Csemegének és ez a fő malacznövesztő többször naponta zöld luczerna lóhere vagy zab. A fris, víznek soha sem szabad hiányozni, mivel a malacz még a zöld takarmányra is iszik. Ha egész augusztusig igy tartjuk a malaczot természetesen a szabadban nem holmi ronda elzárt helyen, már akkor meg ér a két malacz 40 frtot. Vétel ára, elfogyasztott takarmány értéke 20 forint igy a másik 20 forint tiszta haszon fáradságunkért. Augusztusban rá fogjuk a hizlaló takarmányozásra. Ez természetesen szemes életnemnek darájából vagy lisztjéből állhat. Azonban a sertés étel- ménye mindig hig legyen s nem oly mennyiségű melyet a sertés csak megerőltetve emészthetne. Az ily hizlalást előhizlalásnak is hívjuk. Igen: mert tulajdonképen előkészítjük a sertést a valódi hizlalásra. Szept. 1-től vagy közepétől kezdetét veszi a valóságos hizlalás. Ekkor a sertés főtápláléka a dara vagy lisztnemü takarmány minden előre meg- puhitva s oly mértékben adva, hogy a sertések a felvett táplálékot könnyen felemésszék — két nyáron át otthon tartott malaczra — szept. nov. hónapokban 4—5 litert számítva egy ételre. Deczember- ben már kevesebb takarmány szükséges. Ezek közben egy-egy jól érett nyers tök, hulladék gyümölcs- répa, vagy egyébb zöldnemüt csemegének a sertésnek mindig adni kell mert a belső szervezete is. kívánja a változatosságot.
