Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-09-14 / 37. szám

300 MAGYAR FÖLDMIVELŐ v — A katonák vacsorapénze. Az 1902-iki delegácziók tudvalevőleg elhatározták, hogy katonák vacsorapénze felemeltessék. Eddig ugyanis minden katona 4 fillér napi pótlékot kapott a hétnek azon öt napján, amidőn a főzelék- konzerv (vagy kávé) nem díjtalanul osztatik szét. A hadügy­miniszter most rendeletet intézett a hadtestparancsnokság­hoz mely szerint a delegáczióknak a király által jóváhagyott határozata értelmében a katonák vacsorapénze a jelzett napokon 4 fillérről 6 fillérre emelkedik. Az uj rend 1903 január 1-én lép életbe. — Felült a koporsóban. Rémes eset történt a mi­nap, a biharmegyei Székelyhidon. Egy ottani keres­kedő, Jakobovits Mór, a ki már régóta betegeskedett, meghalt. A halálesetet bejelentették a hlottkémnek, a ki megírta a jelentést, mire az elhunyt kereskedő hozzá­tartozói készülődtek a temetésre, összegyűlt a gyászoló nép is, de a mikor a koporsóra rá akarták tenni a fedelet, a halottnak vélt öregember hirtelen felült és vérfagyasztó hangon rákiáltott a körülállókra: Mit akartok ? A gyásznép irióztatóan megrémült. A szerencsétlen embert, a kit mindenki halottnak vélt, kivették a koporsóból és ágyba fektették. Kigyógyitani azonban már nem lehetett s néhány napi szenvedés után meghalt. — Szahara egy községben. Német-Palánkán, három hónap óta alig volt eső, csak julius 20-án és augusztus 21- én esett egy-egy negyedóráig, de az eső még a port sem verte le. Az egész idő alatt óriás szárazság és hőség volt, elannyira, hogy az élőfák kiszáradnak. A szőlő, a mely igen bő termést Ígért, mind aprószemü maradt s a tengeri és egyéb kapás növény teljesen tönkrement. Sikerült mulatság volt Csengerben — AprÓ-hirek. f- hó 7-én a kath. iskola javára. — Nagy tűz volt Pakson. Leégett egy budapesti gépgyáros gőzmalma. — József föherczeg családjá­val együtt Tátrafüreden időzik. — Rengett a föld Nyírbátoron, Szabolcs vármegyében. Sokan fölébredtek a fölrengésre, mert erős lökést éreztek. — Szép tiizoltó-népünnep volt Szatmáron az elmúlt vasárnap. A tizezeredik őrtállást ünnepelték meg. Szerezzetek a mi újságunknak uj előfizetőket! KÖZÖS-BESZÉLGETÉSEK. NEVESSÜNK!!! Amit ennek előtte is tudhatott volna! — Miért van úgy elkeseredve szomszéd? — Hagyja el szomszéd, még egyszer borba akarom fojtani — bánatomat. — Hát mi a ménkű bánata vagyon kigyel­mednek ? — Mi ? Hát mán látom, hogy a ki dolgozik itthon is boldogul ám! — No, megadja neki hát akkor inkább vi­gadjunk. — Igen ám, de ezt ennek előtte is tud­hattam v ó n’. — Mondtam én szomszédnak. — De ha nem hittöm! Olvasó-Kör. B—i. Hát tessék csak felolvasni a kö­vetkező hivatalos kimutatást: A segitö-pénztárnál eddig 489,647 külső gazdasági cselédet biztosítottak, akik közül 60 napon belül múló baleset ért 720-at, ezeknek kifizettek : 21,593 korona 47 fillér segítséget, rokkantsági nyugdijat ka­pott 38 tag 1376 korona és 200 korona 30 fillér összeg ere­jéig, halálesetnél kifizettek 29 esetben 7315 korona 57 fillért. Rendes tag belépett az első tagcsoportba 2570, ezek közül baleset ért 79-et, akiknek kifizettek 3010 korona 25 fillért, rokkantság czimén 170 koronát 3 tagnak és 7 eset­ben 1186 korona 82 fillér halálozási segítséget. A második tagcsoportba belépett 495 tag,* ezek közül múló baleset ért 11 tagot, akik 209 korona 65 fillért kaptak. Rendkívüli tag belépett 17,600, akik közül baleset ért 60-at, ezek 2029 ko­rona 20 fillért kaptak, rokkantsági állandó segítség czimén 4 tag 360 korona 83 fillért kapott, haláleset volt egy, segít­ségül 100 koronát folyósítottak. Gazda. A torzsgombáról szóló czikkünk kiegészítéséül itt közöljük még a következőket: A torzsgomba által meg­támadott búzatáblán — azt messziről nézve — semmi vál­tozást sem veszünk észre; közelebbről nézve azonban azt tapasztaljuk, hogy az előbb sürü állású buzafejek megrit­kultak, a minek ha kutatjuk az okát, azt fogjuk tapasz­talni, hogy a búza egy része össze-vissza kuszái lan a föl­dön fekszik. Tehát a vetésnek nem egész tömege dőlt meg, hanem a még fennálló kalászok közül egyes szálak, kisebb vagy nagyobb mennyiségben, erre is arra is lehaj­tottak a földre. Ezen lehajlott szálakat megvizsgálva, azo­kat közvetlenül a föld felett — elrothadva találjuk. Ez az idén okozott kár vidékenként 5—20 százalék között inga­dozik, a kár azonban roppant nagy területen mutatkozott, jórészt az egész alföldre kiterjedőleg, de igen sok helyt nem vették észre, mert a betegséget még nem ösmerik. Községi. Cs. Nem jó ám azzal a dologgal tréfálni. Ha a büntetés nem használ és nem téríti észre a szülőt, majd elveszik ám tőle a gyermeket és a község vagy az árvagyám kezelése alá adják. Persze, hogy a szülő fizeti a nevelést. Méhész. A méhészek gyűlésén, mint irtuk is voltak Németországból és Ausztriából is. Megjelent Dzierson Já­nos, a 90 esztendős hires méhész is. ,\rról beszélt, hogy mi módon fokozhatjuk a méztermelést. A tapolczai vinczellériskolában jan. 1-én kezdő­dik a tanítás. Egy évig tart. Tizenhat évet kell betölteni és elemi isk. bizonyítványt felmutatni. Szükségesek még er­kölcsi bizonyítvány. (A kik állami költségen akarnak ta­nulni. szegénységi biz.) Saját költségesek 240 koronát fizet­nek. Á kérvényt nov. 1-ig. Iskolai igazgatósághoz. Mikor olcsó a tojás? A nagyváradi piacz tömkelegében egy nagy kosár tojás előtt állott egy szőke bakfis: — Hogy a tojás ? — 10 fillér párja. — Lgyan V Hatot egy hatosért. — Hova gondol már a kisasszony nyár dere­kán, — még én se kapok. — Pedig a másik sorban úgy adják. — No hát csak tessék ottan venni. — Vennék is, de annak az asszonynak csak kettő van. — Hja, mikor nekem nincs tojásom én is adok hátával. * A meghosszabbított váltó. Egyik szegedi pénzintézetnek 200 frtos váltó- kölcsönnel volt adósa egy szegedi tanyai földmives. A váltó a minap lejárt, amiről az intézet értesítette üzletfelét. Az atyafi beballagott a minap délelőtt a bankba s megállt a rács előtt, odaadta a hivatal­noknak az írást. — Kérem átossággal tekintetes ur, ezt a leve­let kaptam. — Azért kapta, hogy fizessen. — Megkövetem, nincs nekem most kétszáz koronám. — Hát hosszabbítsa meg a váltót, aztán tizen­egy óráig nyújtsa be. Az öreg magyar besomfordált idején a taka­rékpénztárba. Két egymásba ragasztott kitöltetlen blankettát adott át a tisztviselőnek: — Tekintetes ur, itt a váltó. A hivatalnok kaczagva bámult a különös papírra. — Hát aztán mit csinált maga ezzel a váltóval? Az öreg paraszt a világ legtermészetesebb hangján felelt: — Meghosszabbítottam, instálom alásan.______ Szatmáron, nyomatott Morvái János könyvnyom^ájáMn. Xíjb'2. /.

Next

/
Thumbnails
Contents