Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-09-07 / 36. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 289 A meggazdagodás útja. Bezzeg megjárta a sógor. Egy hirdetést olvasott az újságban. Arról volt szó benne: hogyan lehet egy év alatt három, sőt több ezer forintnyi jövedelemre szert tenni ? S hozzá volt téve, hogy ki ennek titkát bírni óhajtja, küldjön be a hirdetőhöz nem többet, csak két forintot. Három ezer forint, gondolá a mi németünk, szép pénz, mért ne eresztenék meg érte két forintocskát. Megeresztett biz ő még pedig hamarosan. Ütheti is a nyomát. Nem mintha nem jött volna meg a titkos reczept. Megjött az, de mi volt benne? A következő: »Óvakodjék az ur oly ostoba baklövést tenni, a melyért 300 forintot kellene fizetnie. Ha egy év alatt csak tiz ily baklövést kerül is el, világos, hogy 3000 forintot takarít meg, a mi éppen annyi jövedelem«. Nekem is van egy hathatós reczeptem. Szintén arról szól: hogyan lehet biztosanmegazdagodni? Ne félj, kedves olvasó, nem ültetlek fel vele. Hisz im két forintot sem kívánok érte. Szolgálok vele ingyen is, csak legyen, a ki megfogadja és használja. Szól pedig az imigyen : 1. Dolgozzunk szorgalmasan: a kitartó szorgalom gyenge erővel is fölülmúlja a restséggel párosult nagy erőt. 2. Munkálkodjunk Isten nevében: az ő áldása a keveset is megsokasitja, haragja a sokat is meg- kevesiti. 3. Kereskedjünk még a kicsi dolgokakkal is igazságosan, mert igaz a közmondás: ha 20 pénz közt egy hamisan keresett van, a 19 igazat is veszedelembe ejti. 4. Akkor dolgozzunk s munkálkodjunk, mikor annak ideje van! a vasár s ünnepnapot Istentől ellopni oly vétek, mely soha sem marad büntetlenül. 5. A mit gyűjtöttünk, takarítsuk is meg, a takarékosság nagy kamatot fizet. 0. Szerzeményünkből éljünk tisztességesen: különben nem volt miért szereznünk. 7. Vagyonúnkból részeltessünk másokat is: irgalmasság s okos adakozás a vagyon sava. Ki e reczepttel élni akar, azt tartsa még szeme előtt, hogy házánál mindig kisebb legyen a mene- delem mint a jövedelem. Sok magyar ember elszegényedésének nem az az oka, mintha nem volna jövedelme, hanem hogy a jövedelme, hanem hogy a jövedelmet nem tudja helyesen felhasználni. Elég sajnos, hogy nálunk a takarékosság még mindig nem tartozik a házi erények közé. ügy szeretünk parádézni s a gazdagokat utánozni! Pedig vajmi sokszor megadjuk az árát azon henczegésünknek, hogy mindig gazdagabbnak akarunk látszani, mint a milyenek valóban vagyunk. Soha se a módot nézzük, édes barátim! hanem a szükségest. Ha a természet szükségleteire figyelünk csak, igen kevéssel beérhetjük; de ha a divatot akarjuk követni, kívánságainknak se hossza, se vége nem leszen. Úgy járunk, mint a palócz ember kecskéje, mely is a rendes legelőt elhagyva, addig kapaszkodott a hegyoldalból kiálló sziklán a nyirgally után, hogy mint gazdája mondá, im végre is a mélységbe zuhant s ha meg nem hót, bizonyosan megsántult. Boltokba, kereskedésekbe ne egykönnyen térjünk be, főkép hacsak a kíváncsiság vinne oda. A szives kínálásra aligha megálljuk, hogy valami, ha nem is haszontalant, de szükségtelent ne vegyünk. Pedig biztosra veheted, hogy ha olyat vásárolsz, a mire nincs szükséged, csakhamar azt kell máj eladnod, a mire szükséged vagyon. Tiroli népdal. A szerelem kis házacska, Ki-bejár az öröm rajta; Mi az oka, tudja Isten, Hogy nem marad sokáig benn ;? KIS GAZDA. Száz év előtti följegyzések. Binetz István uram istenfélő, derék jó polgára volt Kolozsvár városának. A módos földmivelők közé tartozott, de a közügyek iránt is melegen érdeklődött. Kollégiumot végzett ember volt, úgy látszik, de neki kedvesebb volt a csöndes mezei élet. Egyszer jónak látta a családi és közérdekű eseményeket jegyzékbe venni. Ennek köszönhetjük: «Jegyzőkönyvét». »Binetz István készítette magának», de most már, ily sok idő múltán, a nyilvánosságé is lehet. Följegyzésében, inkább olyan dolgokkal találkozunk, amelyek első hely enagazdát érdekelték. Megemlíti, hogy «1 /85-dik esztendőben volt Hó- ravilág, öszszel kezdődött és azon télen elis pusztították a vezéreket: Hórát, Kloskát, úgy csendesedtek le az oláhok.» «Ugyanakkor télen mindjárt kezdett drágább lenni a búza, úgy hogy egy véka huza egy forint volt, a török búza hat susták. (Egy susták 2 pengő krajczár 8 fillér volt.) Azután mindegyre drágább drágább volt minden esztendőben, úgy hogy az 1791- ik esztendőben mártiusban, már 8 márjás (egy már- jás ezüst huszas értéke 17 pengő krajczár, mostani érték szerint körülbelül 70 fillér) volt a szép tiszta búzának vékája, az elegyes 4 máriás. *A törökbuza egy peták (14 fillér), a marhahúsnak fontja 5 krajczár, a disznóhus 8 krajczár. «1792-ik esztendőben Istennek hála, májusnak 24-ik napján 3 máriáson szép tiszta búzát lehetett venni; elegyest 2 máriáson vékáját.» «1794-ik esztendőben már lehetett venni szép tiszta búzát 2 máriáson vékáját; elegyest 3 máriáson 2 vékát, török búzát egy húszason»." «1795 ik esztendőben februárisban ismét felment a búza egv német forintra (= 60 krajczár), a török búza 7 susták, az alább való búza 8 susták». Egy két politikai esemény is belekerült jegyzetébe : «1790-ik esztendőben elhalálozván felséges József császárunk és Márkális szék leve itt Koloszvárt és a földmérésnek leveleit mind elégették. A Tor- dakapun kívül egész búgjával állott a sok levél. A sok nemesség körül állották, hogy valaki ki ne kaphasson vagy egy levelet.» Ismét csak a természet járása érdekli inkább naplónk Íróját, mert ezt olvassuk: «1791-ik esztendőben májusnak hatodik napján olyan nagy hóharmat és olyan hideg volt, hogy a mennyi szőlőhegyek voltak, mind leforrázta. Épen, véletlenül, a legnagyobb hegyeken maradott meg a szőlő.» Homokból — kő! No már csak nem csinálnak talán homokból követ ? De biz igen! Zórád Árpád gazdasági Írónk uj igazságot fedezett fel. Azt állítja és bizonyítja, hogy az egyszerű homokból kitűnő, száraz és a mi fő igen olcsó épületköveket, téglákat lehet előállítani. No ennek fele se tréfa! Mily szerencse lenne ez a homokos vidékeken. A hol most sokszor igazán gyalázatos építkezés folyik a kő hiányában. Ha az uj találmány, beválik, pedig azt mondják csakugyan beválik: akkor a Nagv-alföldön a föld- mives ember is könnyű szerrel építhet majd embernek való egészséges, száraz lakóházat. No hát csakhamar a próbatétellel, hadd lássuk valójában s i - kerül-e a homokgyártás. Máaodvirágzás. Ä szepesmegyei Haraszt községben, sok bámulója akad most haraszti Bernolák József dr. vezértörzsorvos hernádmenti parkjában egy almafának, a mely az idén másodszor is kivirágzott, sőt másodszor is meghozza gyümölcsét. Máris- van rajta egy érőfélben levő alma.
