Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-07-27 / 30. szám

MAGYAR fÖLDMIYELÜ 243 — Hortobágy Roosevelt elnöknek. Érde­kes tervvel foglalkoznak most Debreczenben abból az alkalomból, bogy a Nemzeti Szövetség zászlót küld ki az Amerikába került magyaroknak. Azzal a deputáczióval ugyanis, mely a zászlót viszi, ajándé­kot akarnak küldeni az Egyesült-Államok elnökének. Az ajándék olyasvalami lenne, a mi magyar külön­legesség és az elnöknek, mint szenvedelmes vadász­nak és a néprajzi dolgok gyűjtőjének egyaránt ked­ves lenne. A debreczeniek ezért csutorát, debre- czeni csikóbőrös kulacsot és más e fajta dolgokat küldenének ki, mindezt mint a hortobágyi pásztorok Najándékát az elnöknek. A kulacsot persze megtöltik kitűnő tokaji borral. — Lapunk szerkesztője haza érke­zett és a szerkesztést átvette. Mindazokat, kik a szerkesztőtől levelet várnak vagy itt a szerkesztőségben elintézni valójuk van, szi­ves türelemre kérjük. A jövő hét folyamán minden el leszen végezve. — Makkai bá’ és az Ur. Az ákosfalvi kép­viselő fölgyógyulása alkalmából levelet irt Kossuth Kerencznek, melyben többek közt a következő­ket Írja: ...Tetszett az Úristennek, hogy meglátogasson engem, pedig nem tudom, mivel szolgáltam reá, mert hű voltam hazámhoz és a 48-as párthoz, ott­hon is és az országházában. De ha az Ur kegyelme újra lábra állít, nem rettenek vissza, maradok to­vábbra is Ákosfalva törvényes képviselője... — Államsegély Valla községnek. A múlt heti vihar Valla község határán a termést teljesen elpuszlitotta, úgy hogy a nép a legnagyobb nyomor­nak néz elébe. A kár több mint 145.000 korona. A község elöljárósága Nagy Jenő mosonmegyei főis­pánhoz sürgős kérvényt intézett, hogy eszközölje ki a földmivelési miniszternél az őszi és tavaszi vető­magot, a pénzügyminiszternél pedig az adóbeszedés beszüntetését. — Munkásházak Békés vármegyében. Da­rányi Ignácz földmivelésügyi miniszter Lukács György főispán előterjesztésére 20.000 koronát engedett Bé­kés vármegyének munkásházak létesítésére. Hódme­zővásárhelyen ugyancsak Lukács György főispán kez­désére még a folyó évben 50 munkásház fog elké­szülni és rendeltetésének átadatni 30.000 korona költ­séggel. A munkásházakat jó magaviseletü szegény munkások családjai kapták s azért 12 éven át évi 50 koronát kell fizetniük, lűzenkét év letel­tével a ház az illető munkáscsalád tulajdonába megy át. — Árvíz veszedelmek. Különösnek hangzik, de nagyi-észben beigazult Falb jóslata nagy szomorúságára a népnek. Különösen a Dunántúli Vasmegyében szenvednek sokat a Pinka és Rába áradása következtében, mely folyók elöntötték Körmend, Magyar-Nádalla, Német-Szecsöd és Moína- Szecsöd községeket s a hozzátartozó szántóföldeket. A kár, hozzávetőleges becslés szerint meghaladja a kétszázezer koronát. — Rátét és Szent-Golthárd között elöntötte a kiáradt Rába a szántóföldeket. A már asztagba rakott gabonát alig tudják kihalászni. — Strem és Orbán községek között a nagy eső a vasúti pályatestet annyira megrongálta, hogy a for­galom két napig szünetelt. Nagy jégeső volt Vasnyires, Hal­mosfő, Salamon, Battyánd, Vasiak, Bogrács, Vö'gyes, Andorhegy és Szentbibor községek határában mely a szőlőt tönkre verte. A villám a nádallai malmot fölgyűjtotta. A kissebb folyók, a Strem, Sorok és Lapincs is kiáradtak és sok kárt okoz­tak. A Rábaszabály ózó-társaság a védőmunkát megkezdte — Telepítés Kolozs vármegyében. Darányi Ignácz földművelésügyi miniszter rendeletére a ko- lozsmegyei Maros-Ludason 100 telepes házat építe­nek. Az építést már e hónapban megkezdik. Minden házhoz megfelelő területit szántóföldet és legelőt kapnak a letelepített székelyek. A munkálatok ellen­őrzésére a földművelésügyi minisztérium kebeléből Hiibchl Kálmánt küldte ki a miniszter. Várjuk a hátralékok beküldését! — A gyilkos tégla. Tiszasülyön szomorú vé­get ért egy gazdasági cseléd. Olált István téglát hor­dott, a téglás szekérről leesett és a kocsi átment raj­ta. Összeroncsolt testét úgy vitték a szegényes put­riba és arra borult gyászba özvegye, öt kis gyámol­talan kenyérpusztitó. A gyásszal nyomorúság szakadt a szegényekre. Már másnapra való kenyerük se volt. Ki tudja megítélni, hogy a nyomornak ezen a tanyá­ján az a 400 korona, amit a gazdasági munkássegi- tő-pénztár sürgősen leküldött a nyomor oszlatására, micsoda kincs volt. Ez különben a száztizenegyedik eset, midőn halálos balesetnél nyújt a pénztár segítséget és 1700-ra megy azok száma, akiket a pénztár gyó- gyittatott és segített. Ilyen áldásosán működik a sze­gény emberek törvénye alapján a gazdasági mun- kássegitőpénztár. De a falu népe meg is tiszteli bi­zalmával. Julius íl-én egy nap 300 tag lépett be a pénztárba. Ebben az évben a tagok száma 13,000-rel szaporodott. Ma már háromszor annyi tagja van, mint az első évben. (Te beiratkoztál-e atyámfia ? Szerk.) — Adóleirás a torzsgomba által okozott károkért. Az idén oly mérvben lépett fel a torzs­gomba az Alföldön és helylyel-közel oly kárt oko­zott, hogy Darányi földmivelésügyi miniszter szakér­tőket küldött ki a baj forrásának megállapítása végett. Megállapították a szakértők, hogy ez az uj veszedelem csak ott lép fel, hol a váltógazdaság mellőzésével állandóan búzát termelnek. A torzs­gomba pedig még annyira uj veszedelem hogy az elemi károk között a törvényben nem fordul elő. A szegedi pénzügyigazgató tekintve a gazdák nagy károsodását, most felterjesztést intézett a pénzügy­minisztériumhoz, utasítást kérve, hogy a torzsgomba- károkat szenvedők adóját a kár megállapítása után nem lehetne leírni. — Jégverés a Hegyalján. Szomorú hirt adnak a Hegyaljáról. Az a jégvihar, amely e hó 19-én szombaton a gyönyörű Bodrogközön végig vonult, nagy kárt okozott a szőlőkben. Tolcsván, Tokaj-Hegyalján pusztító jégvihar járt, mely az ottani szőlőkben 30 százaléktól 80 százalékig menő kárt tett. Leginkább szenvedtek, a Király, Dessewffy, báró Mattenkloit Konstantin, Adriani, Kraft, Blum és Gross- mann-féle nagyszőlőtelepek, azonkívül kisebb-nagyobb szőlőbirtokosok, akik nehéz szívvel nézik egyévi fáradsá­guknak pusztulását. A jégvihar, gondolják most keserűen a hegyaljai szőlősgazdák, egy gondtól szabadította meg a termelőket; a boreladás a jégverés után könnyen fog menni, mert sokaknak nem lesz eladni való bora. — Tojásértékesités a hegyvidéken. A hegyvidéki kirendeltség vezetője fölhívta a hegyvi­déki szövetkezeteket, hogy a tojásértékesités javítása czéljából a tojás összegyűjtésére vállalkozzanak. Ed­dig a baromfitenyésztés azon a vidéken főleg azért nem volt jövedelmező gazdasági foglalkozás, mert a tojás ára alacsony és alig értékesíthető. A szolv- vai áruraktár már hónapok óta közvetíti a tojás el­adását és éppen az ott tapasztalt eredmények bír­ták rá a kirendeltséget, hogy e gazdasági ág föllen- ditésére a hitelszövetkezeteket bevonják az akcióba. — Trachomas községi bíró. Csongrád község tiszt­újító közgyűlésén Nagypál Imre gazdálkodót választották meg főbírónak, ügy látszott, hogy a választók mind bele­nyugszanak ebbe az eredménybe, de a felebbezési határ­idő utolsó napján a sok felebbezés között a főbíróra vonat­kozólag is beérkezett a felebbezés, még pedig azzal az in­dokolással, hogy Nagypál Imre trachomában szenved, a mely már átragadt egész családjára s attól kell tartani, hogy a vele való érintkezés folytán az egész községben el­terjed a ragadós betegség. — Szarkairtás. H.-Böszörményben túlságosan elsza­porodtak a szarkák. A szarka falánk és kártékony állat, végre is megfogyott a városi tanács türelme s »vérdij«-at tűzött ki a szerencsétlen állatok fejére. Aki ennyi, meg ennyi szarka-halált okoz, ennyi, meg ennyi jutalomban ré­szesül. S igy esett meg az eset, hogy a szarkairtás gyilkos évadjának leteltével 1117 szarkafej, 550 kisebbrendü és 414 tojás maradt a hareztéren. Hogy hány szarka menekült meg ép bőrrel, nem tudjuk. Csak arról értesülünk, hogy a szarka-hadjárat a városi ebadó pénztárnak rovására 426 korona 68 fillérbe került. Nem is költséges hadjárat!

Next

/
Thumbnails
Contents